TELEKI László, II., széki gr.

Drombár 1710. szept. 1. (Tüdős K. szerint: Gernyeszeg, 1710. aug. 14.), † Gernyeszeg, 1778. ápr. 1. Gernyeszegen temették el: cs. k. kamarás, főkormányszéki tanácsos, erdélyi főpohárnok, a család gyömrői ágának megalapítója. – T. Sándor (1679–1754) és Bethlen Júlia (1686. – Gernyeszeg, 1722.) fia, T. Mihály unokája, T. Sámuel féltestvére. Felesége: rádai gr. Rádai Eszter († 1764). Gyermekei: József (1738–1796), koronaőr; Eszter Thoroczkay Zsigmondné († 1778); Klára gr. Wartesleben Miklósné. – Mv.-en kezdte tanulmányait (1722–). Az apa és fia közötti ellentét magyarázhatja, hogy nem mehetett külföldre tanulni, ennek ellenére kora művelt főurai között tartották számon. Gernyeszeg örököse, de kevés időtt töltött ott. Fiatal korában Mo.-on élt ott ismerkedett meg és vette feleségül Ráday Esztert, Ráday Pál leányát (Péczel, 1732. jún. 24.), a házasság révén Pest megyei birtokhoz jutott. 11 gyermekük s ezek közül 6 fia született, közülük csak József, a későbbi koronaőr (1738–1796) maradt meg. Cs. kir. kamarás (1741), főkormányszéki tanácsos (1752), ettől kezdve inkább Nagyszebenben élt, v. b. titkos tanácsos (1752–74), Erdély főpohárnoka. 22 évi szolgálat után nyugalomba vonult (1774). A mv.-i Ref. Koll. főgondnoka (1748–). Megvette Mv. legrégibb emeletes házát, a Köpeczi házat (1756), ezt Schmidt Pál építészmester kivitelezésében saját elképzelései alapján barokk stílusban átalakította, emelettel magasíttatta (1764–68). „A” kategóriás műemlék (Revoluţiei / volt Szentgyörgy u., 1. sz.). A ház fia T. József tulajdona lett (1808). Apja halála után ő örökölte a gernyeszegi várat, melynek kastéllyá való átépítését elkezdte. A munkálatokat feltehetően Mayerhoffer András tervei alapján végezték (1772–78). „A” kategóriás műemlék. Saját költségén Gernyeszegen új kriptát (1764), papilakot építetett (1772). Kovásznai Sándor verses halotti búcsúztatót írt róla. Halotti címere a kv.-i Farkas utcai templomban. Levéltára az Erdélyi Múzeumban van.
– Irod.: Árva Bethlen K.; Bicsok–Orbán; Bíró; Bíró József; Bíró József: A gernyeszegi Teleki kastély (Bp., 1938); Bozac–Pavel; Böjthe Andor: A Görgényi ev. ref. egyházmegye története [kézirat]; Castellum Értesítő (2000, 3. sz.); Deé Nagy Anikó1997; Entz–Kovács; Fekete; Gudenus; K.L. Műv. Tört. tan. 2.; Halotti beszédek; Gróf T.L. levéltára az Erdélyi Nemzeti Múzeumban = Kelemen Lajos 2006; Keresztes Gyula: Köpeczi-Teleki Ház (Nú., 1990. márc. 24.); Keresztes Gyula: A hajdani Mv. 4.: A város régi épületei (Nú., 1995. okt. 14.); Koncz; Kovásznai Sándor: Carmina exequalia… (Utrecht, 1782); Krón. Füz. (1940. 4/10); Magy. épített örökség; Máthé Éva: Újjászületik a Köpeczi-Teleki ház (KözPont, 2008. febr. 18–24.) Mv.-Balás; Nagy Iván; Nagy-Bodó Tibor: A Telekiek ősi fészke (Központ, 2016. jún. 16–22.); Sámuel Aladár: Bod Péter élete és művei (Bp., 1899); Turisztikai kalauz; Tüdös S. Kinga 2009; Valori mureşene de patrimoniu.