TELEKI Sándor János József, széki gr.

Kv., 1821. jan. 27., † Nagybánya, 1892. máj. ápr. 18.: kormánybiztos, erdélyi főhadbiztos, utazó, főrendiházi tag, –T. János (1792–1860) és zabolai Mikes Erzsébet (1802. Kv., 1882. márc. 29.) fia. Róza húgával a gyermekkorukat a nagysármási szülői otthonban töltötték, a teleket pedig Kv.-on. Tízéves koráig Nagysármáson nevelkedett. Felesége: 1.Bickersteth Harley Johanna Franciska, lord Langdale leánya (1857. dec. 16. –1860-ig). 2. Litez de Tiverval Mathilde. Második feleségétől gyermekei: Sándor, László, János, Blanka. – A kv.-i piarista gimn.-an tanult hat évet, majd Táncsics Mihály lett a házitanítója. A kv.-i jogakadémián folytatta tanulmányait. A mv.-i kir. táblánál volt joggyakornok kancellista, ügyvédi vizsgát tett. Németo.-i tanulmányra indult (1841). Berlinben tanult, összebarátkozott Liszt Ferenccel, kialakult a négy évtizedig tartó barátságuk, és együtt járták be Európát, voltak Lengyelo.-ban, rövid ideig Erdélyben tartózkodott (1844), majd Párizs következett. Liszt Erdélyben hangversenyezett (1846 őszén), meghívta koltói birtokára, majd elkísérte buk.-i hangversenyére. Az egyetemet nem fejezte be, szülei koltói birtokát kapta meg. (1845–). Részt vett az 1846–47. évi erdélyi országgyűlésen. Megismerkedett és összebarátkozott Petőfi Sándorral (1846. szept. 8.), a koltói kastélyában töltötte a költő a mézesheteit. Mv.-en járt Petőfi társaságában (1849. márc). Kővárvidék főkapitánya, 1848–49-es honvéd ezredes, 18 évig élt emigrációban, Belgrád, Konstantinápoly, Párizs, London, Jersey, majd Guernsey szigetén, Kossuth és Victor Hugo barátja. Olasz kir. ezredes (1859–61). Amnesztiában részesült (1867. ápr. 3.) és visszatért koltói otthonába. A m. főrendiház örökös tagja, a Petőfi Társaság és a M. Történelmi Társulat alapító tagja. Emlékiratain dolgozott. – F. m..: Emlékeim 1–2. (1879–80); Egyről-másról, Újabb emlékeim 1–2. (1982); Természet után (elb.-ek, 1884); T. S. emlékezései (1958); Emlékezzünk régiekről: Emlékezés és levelezés (bev., jegyz. Csetri Elek, Buk., 1973).
– Irod.: Csetri Elek: T. S. (1821–182) (Helikon, 1992. jún. 8., 12. sz.); Erdélyi panteon 2 (Mv., 1999); Gudenus; Gyászjelentő; Házsongárd; Hermann Róbert: Ott volt-e T. S. a segesvári-fehéregyházi ütközetben? (Korunk, 2012, 7. sz.); Időtár 2; Léstyán – templomok 1; MNL; Paget; Szinnyei; 150 éve született T.S.: Emlékest a Stúdió Színházban (V. Z., 1971. jan. 28.); Teleki Sándor: Emlékezzünk régiekről (Buk., 1973).