Tövis, 1908. szept. 27., † Gyulafehérvár, 2002. nov. 13.: r. k. pap. – Elemi iskoláit szülőhelyén, a gimn.-ot Gyulafehérváron és Brassóban, a teológiát Gyulafehérváron (1927–1931) végezte, ahol pappá szentelte Mailáth Gusztáv Károly püspök (1931 jún. 28). Fölszentelése után egy-egy évig Besztercén és Szászrégenben volt káplán, majd Torockószentgyörgyön plébános, azután Nagysármáson szórványlelkész. Ebben az időben a kv.-i Hírnök c. ferences lap külső munkatársa volt, amely főleg humoros írásait közölte. Papi elfoglaltsága mellett, püspöki engedéllyel, az ottani gyógyszertárban segédkezett, ahol behatóbban megismerkedett a gyógynövények hatásával. Ezen ismereteit később a nyárádremetei hívei segítésére fordította. A bevonuló román csapatok letartóztatták (1944. nov. 2.) és a szovjet lágerekbe akarták hurcolni, ám Focşaniban sikerült megszöknie, és visszatért Nagysármásra lelkészi posztjára. Mv.-en hitoktató majd Nyárádremete plébánosaként szolgált kényszer megszakításokkal nyugdíjazásáig (1945. ősztől – 1982). Letartóztatták (1946) azzal gyanúsítva, hogy nem akadályozta meg a pusztakamarási zsidók kivégzését. Kv.-ra vitték, a népbíróság ügyészségén iskolatársa, Bányai (Baumgarten) László hallgatta ki; ugyanazzal vádolva. Kv. (1951), Zsiláva (1952) börtönében raboskodott. Ítéletét a börtönfolyósón olvasták föl, „126 zsidó lemészárlásának értelmi szerzőjeként” 20 évi kényszermunkára ítélték (1953). Lugosra került (1955), ahonnan közkegyelemmel szabadult. Első évében Nyárádremetén renováltatta az őszi harcokban megsérült templomot, paplakot és iskolát. Egészségügyi ismeretei birtokában az orvos szerepét is betöltötte (egészségügyi káder nem volt a faluban). Kezdeményezője és tanára (természetrajz, biológia) volt a nyárádremetei Egységes Gimn.-nak. Lelkészi teendői között nagy jelentőséget fordított a gyermekek hittanoktatására. Nyugdíjba vonulása után (1982) még segédszolgálatot teljesített a gyulafehérvári ferences templomban, ahol hosszú betegeskedés után hunyt el. Írásai a Hírnök, Vasárnap, Déli Hírlap, Brassói Lapokban jelentek meg Kisteleky álnéven (1926–27).
– Irod.: Ferenczi Sándor 2009; Ferenczi 2012; Maros-küküllői főesp; MKL; Nyárádremete.
©
Erdélyi Magyar Adatbank Egyesület, Jakabffy Elemér Alapítvány, Transindex (1999–2021)
Honlapot készítette: PZSE