TISZA, borosjenői és szegedi gr. család

Legelső ismert tagja Georgius Literatus de Boros-Jenő azaz Tisza György (1658. k), tanult nemes ember, katona, borosjenői kapitány, I. Rákóczi György fejedelemtől adományba kapta terjedelmes birtokait Arad, Csanád és Temes vm.-ben. Ismeretes e néven Dániel, ki 1671-ben Franekerben („A lelki ismeretről” stb.) egy magyar munkáját nyomtatott ki. I. István a Rákócziak bizalmi ember, Zaránd megye szolgabírája később portai követ, majd Barcsai Ákos híve, Várad eleste után Kővár kapitánya, Barcsai halála után Déván lakott. Fia István Tordán alapított családot. A vagyonvesztett család három nemzedéken keresztül küzdött az ősi birtok visszaszerzéséért. Pert nyertek (1759) és Mária Terézia a régi birtokok helyett nekik adományozta Gesztet, Mezőgyán falut és Csegőd és Radvány pusztát (1760). A borosjenői és szegedi ág jelentős közéleti szereplőket adott az országnak. Lajos szegedi kir biztos grófi rangot és címert kapott Ferenc Józseftől és a már meglévő borosjenői előnév mellé a szegedi előnevet is felvehette (1883). Fia Kálmán (1830–1902) miniszterelnök, unokája István (1861–1918) kétízben Mo. miniszterelnöke.A grófi címet megkapta István, Kálmán és Lajos is (1897), a förendi ház örökös tagságával együtt.
– Irod.: Gudenus, Nagy Iván.