TODEA, Alexandru, §

Marostelek, 1912. jún. 5., † Szászrégen, 2002. máj. 22., a balázsfalvi katedrálisban temették: g. kat. érsek, bíboros. – Elemi iskolát szülőfalujában és Görgénykakucson végezte, a középiskolát Szászrégenben kezdte és Balázsfalván folytatta (1929–33), ahol egy évet a teológián tanult és kiküldték Rómába a De Propaganda Fide Intézetbe, ahol filozófiát és teológiát tanult (1933–40), itt is doktorált. Nőtlenül szentelték pappá (1939). Visszatért Balázsfalvára, ahol különböző egyházi funkciókat töltött be az érseki irodában (1941-ig), vallást, latin és olasz nyelvet tanított balázsfalvi iskolákban (1941–) és Szászrégenben g. kat. vallást és latin nyelvet (1945–); lelkész és esperes volt Szászrégenben (1945–48), többször zaklatták, letartoztatták, megszökött és három évig bujkált (1948–51), titokban püspökké szentelték (1950. nov. 19), újra letartóztatták (1951) Buk.-ben, halálraítélték, majd életfogytiglani kényszermunkára változtatták az ítéletet, megjárta a máramarosszigeti, Râmnicu Sărat-i, Piteşti-i, dési, szamosújvári, nagyenyedi börtönöket, a megkegyelmezéséig (1964). Miután kiszabadult a börtönből, hat alkalommal fordult eredménytelenül az államfőhöz és a régeni Tanügyi Osztályhoz azért, hogy a g. kat. egyházat helyezzék vissza működési jogaiba (1966 máj. 24., aug. 22., szept. 3., 8., 16.; 1973. szept. 24., 1974. márc., stb.). Istentiszteleteket a saját lakásának egyik kápolnává alakított szobájában tartott. Ezáltal még jobban kitette magát a Titkos Szolgálat állandó megfigyelésének és zaklatásainak. Egyháza anyagi támogatásért Márton Áron püspökhöz és Lestyán Ferenc mv.-i espereshez fordult. A Rom. Akadémia beválasztotta tb. tagjai közé (1993–). Szászrégenben telepedett le, titokban végezte a lelkipásztori és főegyházkerületi teendőket, titokban megválasztották a görög kat. egyház érsekének (1986. márc. 14.), a romániai rendszerváltás után (1989. dec. 22.) szabadon működhetet. A Szent Szék kinevezte Gyulafehérvár és Fogaras püspökének és megerősítette a romániai görög kat. egyház érseki tisztségében (1990. márc. 12.), elnöki rendelettel iktatták be Balázsfalván a Szabadság Mezőn (1990. okt. 7.) és az érseki székhely egyrészét is elfoglalhatta. Rómában megválasztották a romániai Kat. Püspökök Konferenciája elnökének (1991. márc.), II. János Pál pápa a romániai gr. kat. egyház bíborosává nevezte ki (1991. máj. 28.), majd a Bíborosok Testületébe avatták (1991. jún. 28.). A Román Akad. tb. tagja (1992. dec. 11.). A pápa betegsége miatt elfogadta visszavonulását az egyház vezetéséből (1994). Közölt a balázsfalvi periodikákban: Unirea, Cultura creştină, Unirea poporului, Calendarul de la Blaj. Számos cikke jelent meg a Viaţa creştină; Cotidianul; Unirea – Blaj; Cuvântul liber; AGRU Archidiecezan c. sajtótermékekben. Kitüntetései: Mv. és Szászrégen díszpolgára (1997. jún.); Románia csillaga a nagy kereszttel, amit Szászrégenben kapott meg Emil Constantinescu elnöktől (1999. jún.). – F. m..: Cascada tinereţii (Balázsfalva, 1943), Ca toţi să fie una (Balázsfalva, 1943), Rugăciunea tineretului (Balázsfalva, 1945; Cluj-N., 1999); Cardinalul Iuliu Hossu (Cluj-N., 1995); Luptele mele. Un strigăt în pustiu vreme de un pătrar de veac: Memorii şi cereri… (Cluj-N., 2006).
– Irod.: Bartos 2012; Borda, Valentin: Al.T. protopop, episcop, mitropolit, cardinal în Biserica română, Unită cu Roma, Greco-Catolică (Tg. M., 1999); Butircă; Comşa-Seiceanu; DS–2000; Fornade; Husar; A nyolcvanéves bíboros üzenete (Nú., 1992. okt. 6.); Libraria (5., 2006); Matei, Alexandru: Dr. Al. T., protopop unit al Reghinului în lumina unor mărturii documentare din anul 1948 = Reghinul cultural 9.; Profiluri reghinene; Şerban 2006; Todea 2013; Vasile, Cristian: Episcopul Al. T. în anii comunismului naţional (1964–1989) = Partidul, Secritatea şi Cultele.