TODORAN, Isidor

Libánfalva, 1906. máj. 20., † Kv., 1985. máj. 25. (v. 29.): lelkész, teológiai egyetemi tanár. – A középiskolát Mv.-en (1908–25), a teológiai akadémiát Szebenben (1925–26) és Kv.-on (1926–29) végezte, majd a Filozófia Fakultást látogatta Kv.-on (1926–30); Chişinăuban doktorált a teológiai tudományokból Problema cauzalităţii în argumentul cosmologic c. tézisével (1935), és filozófia doktorátust Kv.-Szebenben a Bazele axiologice ale binelui c.dolgozattal védte meg. Vallás és filozófia tanár Kv.-on (1930–36); segéd- majd teljesjogú teológiai tanár a nagyváradi teológiai akadémián (1936–), majd Kv.-on (1939–); Szebenben (1940–44), újra Kv.-on (1945–); megint Szebenben nyugdíjazásáig (1969–76). Az Ortodox Egyházat képviselte a teológiai és interteológiai bizottságokban, főleg a régi katolikusokkal folytatott párbeszédekben, az Anglikán Egyházzal és a Lutheránusok Világszervezetével folytatott dialógusokban. 46 éves pályafutása alatt jelentősen hozzájárult a román teológiai oktatás fejlesztéséhez. Több kitüntetésben részesült, amelyek közül a Crucea patriarhală a legjelentősebb.
– Irod.: társsz.: Teologie dogmatică şi simbolică (Buc., 1958); Dogmatică ortodoxă (Buc., 1991).
– Irod.: Bengean; C.l. (2005.apr. 8); Clujeni ai sec. 20; Dascăli mureşeni 5.; Păcurariu; Todea 2013.