TOKAJI János

Fogaras, 1825. máj. 1., † Kv., 1903. dec. 28. Marosbogáton nyugszik: ref. lelkész. – Felesége Zilahi Kiss Eliz. Tanult Nagyenyeden a Bethlen főiskolában és u. ott végezte a teológiát is. Marosbogáton (Maros) papnak választották és ötven évig teljesített szolgálatot (1848–98). E községet megmentették Nicolae Vlăduţiu román paptársával összefogva (1848–49), csalafinta, okos kiengeszteléssel leszerelték a székely felkelőket és a románokat, megszabadítva Bogátot a dúlástól. Kezdeményezője volt a marosludasi ref. egyházközség megalapításának (1874). Bogáton 4 osztályos elemi iskolát, két lakással építtetett. Népének nemcsak papja, hanem nevelője, tanácsadója is volt. Dalkört és olvasókört szervezett ezer kötete volt könyvtárának. Évekig volt egyházi főjegyző. Egyházi beszédei az egyházi folyóiratokban jelentek meg. Az EMKE emlékkoszorúval tüntette ki 50 éves közművelődési tevékenysége elismeréséül (1898. okt. 15.). 1995. május 7-én, születésének 170. évfordulóján a marosbogáti templomban megemlékeztek a falumentő lelkészről. Az istentiszteleten D. Dr. Csiha Kálmán, Erdély református püspöke prédikált, domborműves emléktáblát avatott Kötő József, az EMKE főjegyzője. Felesége megírta férje életének rövid történetét (20. sz. elején). Halálakor 10 gyermeke közül még élt 5. – F.m. Házi és iskolai nevelés. (Arad, 1868). (Baló Benjamin szerk. Kegyelet Koszorúban. Gróf Gyulai Ferencz felett 1867. szept. 29. Maros-Bogáton tartott gyászbeszéde).
– Irod.: Nú (2000. okt 17) Szekeres Adél: 110 éve szakadatlan (Nú., 1998. dec. 16.); Szinnyei; Tolokán Jenő: Marosbogáton is van a diplomáciának hagyománya (Nú., 1998. már. 13.).