TŐKÉS János, Magyarósi Tőkés János

Nyárádmagyarós, 1776. aug. 30., † ?: tanító. – A mv.-i Ref. Koll. elemi tagozatára iratkozott (1787. máj. 19.), a koll.-ot főúri mecénások alumnusaként végezte el. Műveltségének alapjait itt kapta, alapos klasszika-filozófiai és történelmi ismereteket nyert. Fogarasi Sámuel volt a tanára (1795. jan. 1. –). Középfokú tanulmányai végeztével vizsgázott (1795. dec. 19.), majd a szigorlatot tett (1803. dec. 3.) kitűnő minősítéssel. Külföldi tanulmányára kapott ösztöndíjat a marburgi egyetemre, utazási költsége megszerzésére nevelő lett Zsibón br. Wesselényi Miklós családjánál, a fia nevelését vállalta (1803. dec. 30. –). Zsibón ismerte meg Cserey Farkas őrnagyot, Wesselényi és Kazinczi Ferenc barátját. Kazinczy figyelemmel kísérte nevelői tevékenységét, majd utazásait és írói pályáját. Tasnád, Pest, Bécs érintésével, ahol hosszabban időzött, mert Margburba háborús események miatt még nem mehetett. Eljutott Prágába, Berlinbe, Hamburgba, Göttingába és megérkezett Margburgba, ahol kémia, botanika, fizika, technológia, közgazdaságtan, ásványtan, diplomatika, történelem, esztétika és jog voltak tantárgyai (1807. júl. 27. – 1808. szept.). Szünidőkben Párizsba is eljutott. Útján az emberi kapcsolatokat kereste, sok híres embert ismert meg: a pedagógus, iskolaalapító Christian Gotthilf Salzmannt (1744–1811). A francia–osztrák háború veszélye miatt visszaindult. Bécsben időzött és találkozott Kazinczyval. Visszatért Zsibóra (1809), de el kellett hagynia, mert Wesselényi megsértette; Bethlen Imre alsó-fehérmegyei főispán gyermekeinek lett a nevelője. Levelei az európai társadalmi-politikai átalakulásokat tükrözik.
– Irod.: Kun László: Magyarósi Tőkés János, Wesselényi Miklós első nevelője = Pál-Antal–Szabó 1.