TOLNAI Lajos, § kis- és nagypirithi Hagymássy

Györköny (Tolna), 1837. jan. 31., † Bp., 1902. márc. 19.: író, ref. lelkész. – Felesége: Sugár Fanny. Gyermekeik: Iduna (2 évesen halt meg Mv.-en), Hagymássy Béla (1865–1916), orvos. – Algimnáziumi tanulmányait Györkönyben végezte, majd Nagykőrösön folytatta. A nagykőrösi ref. gimn.-ban 4 évig Arany János tanítványa volt. Azután a pesti ref. teol. akad.-ra került (1856–), és lelkészi vizsgát tett. A pesti ref. főgimn.-ban a m., latin és görög irodalom rendes tanára, első alkotásai, az Arany hatását mutató versei, itt jelentek meg (1860–). Elfogadta a mv.-i egyháztanács meghívását, 16 évet töltött itt mint lelkész. Írói szemléletét döntő módon meghatározta a mv.-i időszaka (1868–84). Lelkesedéssel látott hozzá az irodalom- és a művelődés szervezéshez. Br. Apor Károly segítségével KZST néven irodalmi egyesületet (1876) alapított. Három lapot indított: Erdély, Erdélyi Figyelő, Figyelő. Az Erdély szépirodalmi heti közlöny (1871. jan. 5.–76. dec. 30.), Erdélyi Figyelő c. szépirodalmi hetilap (1879. szept. 7.–1880. jún. 27), ezt a Figyelő követte (1883–84), a két utóbbi a KZST közlönye volt. Híveivel hamarosan konfliktusba keveredett, amely fokozatosan ellehetetlenítette a helyzetét, szembekerült az egyházi hatóságokkal is, egyházi per folyt ellene (1874–84), kénytelen volt lemondani lelkészi állásáról. A kv.-i egy.-en bölcsészdoktorrá avatták disszertációjának címe: Tompa Mihály költészete (1879. febr. 12.), és a bp.-i egy.-még azon évben magántanárává habitálták. Lemondott lelkészi állásáról és Bp.-re költözött (1884). Munkáival igen sok ellenséget szerzett, ezért sokáig nem tudott megfelelő állást szerezni, amely küzdelmes életét valamivel kényelmesebbé tette volna. Ennek ellenére széles körű irod. tevékenységet folytatott, cikkeket és tárcákat írt, s előfordult, hogy a lapok egyidejűleg 3 regényét közölték. A bp.-i, IX. ker. polgári isk.-ban óraadó (1889–), majd r. tanár, utóbb igazgató is volt. Irodalom c. kritikai hetilapját (1887) saját költségén adta ki és nagy részét maga is írta. A m. irodalomban a kritikai realizmus úttörője. Regényeiben élesen bírálta a dualizmus kori Mo. közéleti és társ. visszásságait. Angolból és franciából fordított. Bp.-en a Képes Családi Lap szerk. (1891-től). A Kisfaludy Társ. (r. 1866) és a Petőfi Társ. tagja (r. 1878). A mv.-i KZST alapítója (Molnár Zsigmonddal), titkára (1879–). Irodalomtörténeti előadássorozatot tartott A m. költészet története, különös tekintettel a regény és drámairodalom fejlődésére c. Színvonalas irodalmi folyóiratot indit Erdély c.-mel (1891). Költeményei, cikkei, rajzai, elbeszélései megjelentek: Hölgyfutár, Vasárnapi Újság, Szépirodalmi Figyelő, Képes Világ, Részvét könyve, Császárfürdői Album, Koszorú, Gombostű, Bp.-i Szemle, Havi Szemle, Erdélyi Figyelő, Képes Családi Lapok, Arad és Vidéke, Pesti Hírlap, Irodalom, M. Szalon, Pesti Napló, M. Szemle, Ország-Világ. Mv.-en T. L. népi koll. működött (1947-?). A mv.-i Vártemplom ref. lelkészi lakása (Szentgyörgy, ma Forradalom u. 6.) falán márványtábla emlékeztet: „Ebben a házban élt és alkotott T. L. 1868–1884” Létezett T. L. utca Mv.-en (1934–1941). – F. m..: T. L. költeményei (Pest, 1865); T. L. beszélyei, 1–2. (Pest, 1867, 1898); Életképek (Pest, 1867, 1897); A nyomorék. Rajzok a falusi életből (Pest, 1867); Az urak (reg.; Pest, 1872, 1909; Mv., 1955); Az én ismerőseim (elb.; Pest, 1872; 1885); A somvári Fényes Ádám úr (T. L. életrajzával; Bp., 1874); Tompa Mihály költészete (Bp., 1878); A falu koronája (elb.; Bp., é. n.); A nagy gróf komája (elb.; Bp., é. n.); A báróné ténsasszony, 1–2. (reg.; Bp., 1882, 1905); A nemes vér (reg.; Bp., 1882; Móricz Zsigmond átdolg., Buk., 1949; Szekszárd, 1996, 2002); Az oszlopbáró (reg.; Bp., 1884); A falu urai (Bp., 1885); A polgármester úr, 1–2. (reg.; Bp., 1885; Buk., 1986; Bp., 2019.; A szép asszony kocsisa); Dániel pap lesz (reg.; Bp., 1885); A jubilánsok (reg.; Bp., 1886.); Az új főispán, 1–3. (reg.; Bp., 1886, 1955); Eladó birtok (reg.; Bp., 1886); A tolvaj asszony (reg.; Pesti Napló, 1887); A tinó (elb.; Bp., é. n.); A zsugori vagy a fösvény kastély (Bp., é. n.); A lutris mester, vagy mi történt Vadason? (Bp., é. n.); A szép dobogói malom (Bp., é. n.); A Gábor Dánielék szerencséje (Bp., é. n.); A falu koronája (elb.; Bp., é. n.); A jégkisasszony, 1–2. (reg.; Bp, é. n., 1887); A kígyó (elb.; Győr, 1888); Szegény emberek útja, 1–2. (reg.; Bp., 1889); A mai Magyarország, 1–2. (elb.; Bp., 1889); Új föld, új remény (reg.; Pesti Napló, 1889); A rongyos (reg.; Bp., 1890); Csak egy asszony (reg.; Bp. 1891, 1893); A mi fajunk (Bp., 1891); Elbeszélések (Bp., 1892); Költeményes gyűjtemény, mint segédkönyv a magyar irodalom tanításához (Bp., 1892); A paizs (Bp.. 1891); A grófné ura (reg.; Bp., 1897.); A nagy gyárosék és egyéb elbeszélések (Bp., 1897, 1899); Sötét világ. (önéletrajzi reg.; Bp., 1942; Mv., 1955; Buk., 1968; Kv., 1984; Mv., 2004.); A szentistváni Kéry család (Bp., 1943); Jubilánsok. – A szentistváni Kéry család. (reg.; Bp., 1956); T. L. válogatott művei. Kiad., bev. Gergely Gergely (Bp., 1958); társsz.: A világ története. Böngéni Jánossal (polgári isk. tankönyv; Bp., 1891; 1898); M. olvasókönyv…, 1–2. Szász Károllyal, Barna Jónással (polgári isk. tankönyv; Bp., 1892–93); A m. nemzet története. Böngérfi Jánossal (polgári isk. tankön] Bp., 1901); M. nyelvtan. Böngérfi Jánossal (polgári isk. tankönyv; Bp., 1902), A KZST alapszabályai Fekete Gáborral (Mv., é.n.); antológ.: Lisznyai album (Bp., 1863), Részvétkönyve (Bp., 1863); Bem album (Mv., 1884); Magyar balladák (Bp., 1885, 1900, 1909); Tréfás versek (Bp., 1886), A magyar költészet kincsesháza (Bp., 1895); Rudolf emlékalbum (Bp., 1897); Székelyek a költők dalaiban(Bp., 1908), Második szavalókönyv (Kv., 1930); Versekben tündöklő Erdély Kv., 1941); Magyar versek könyve (Bp., 1942); Hatszáz magyar nemzeti dal (Bp., s, a, ); Magyar Dekameron 5. köt. (Bp., s.a.); Szavaló-könyv (Bp., s.a.). Mv. és Vártemploma (Mv., 1990).
– Irod.: B.D.: A veszett nevű, gonosz pap (Nú., 2002., márc. 16); Bánhegyi; Benedek Marcell: A magyar irodalom története (Bp., 1938); Benedek Marcell: Az irodalmi műveltség könyve (Kv., s.a.); Benedek Marcell: A modern magyar irodalom (Bp., 1924); Beöthy Beöthy Zsolt: A magyar irodalom kistükre (Bp., s.a.); Bisztray Gyula: Író és nemzet (Bp., 1943); Bözödi György: T.L. önéletrajza (A sötét világ, Athenaeum, 1942) (Termés, Tavasz, 1943); Bözödi György: T.L. mv.-i évei (Új Élet, 5. sz., 1982); Bözödi György-Dávid Gyula: T.L. távozása Marosvásárhelyről (Igaz Szó, 1966.7. sz.); Czegő Zoltán: Piszkálódások T. L. ravatala mellett (Krónika, Előretolt helyőrség, 2021. jún. 11–13); Császár Elemér: A magyar regény története (Bp., 1939); Dávid Gyula: T. L. 1876–188l-es sajtópere (Igaz Szó, 1956); Dávid Gyula: Tolnai Lajos Marosvásárhelyen (Buk., 1974); Dávid Gyula: Írók, művek, műhelyek Erdélyben (Csíkszereda, 2003); Dézsi Eleonóra: Miért sötét T. L. világa = Protestáns Mv.; Dézsi Lajos: Magyar történeti tárgyú szépirodalom (Bp., 1927); Emlékbeszédek a MTA tagjai felett (Bp., 1904); Erdélyi panteon; Féja Géza: Magyar irodalom-szemlélet (Bp., 1942); Fodor Sándor: Antal Pál és T. L. emléktáblái (Nú., 2008. jú. 7.); Förhécz József: T. L. élete és müvei (Bp., 1936); György; Gyulai Pál: Bírálatok (Bp., 1911); Halász; Időtár 2; Katona Szabó István: T. L. Mv.-i évei: Beszélgetés Bözödi Györggyel (Új Élet, 5. sz. 1982); Kozma Dezső: A szenvedély erejével (K. D.: Eleven örök. Kv., 2000); Kozma Dezső: Regionalizmus és egyetemesség változó világban (Székelyföld, 2007. aug., 8. sz.); Kozocsa; Kulcsár Endre: A magyar stílus (Debrecen, 1896); Kuti Márta: T. L. szelleme = Kuti M.2021; Kuti M. (Nú., Múzsa, 1022. sz., 2012. márc. 12.); Die Litteraturen des Ostens (Leipzig, 1906), Marosi-KZST; A magyar irod. története: Képes (Bp., 1906–07); MNL; Móricz Zsigmond: Zászlóhajtás T. L. előtt = Mv. és Vártemploma; Mv.-Balás; Nagy Pál: Példakép vagy torzó (N.P.: Bolyaiak tere. Tollvonások egy város arcképéhez. Mv., 1998); Nagyjaink; Olosz Katalin: A marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaság népköltészeti tevékenysége = Olosz Katalin 2003; Olosz Katalin: Tolnai Lajos portréja egy kortárs mv.-i tanár emlékiratában = Emlékk. Szabó Miklós; Ökrös; Pintér; Révay Mór János: Írók, könyvek, kiadók (Bp., 1920); RNL; Sándor; Schöpflin Aladár: A m. irodalom története a XX. sz.-ban (Bp., 1937); Szerb; Szinnyei; Szinnyei J.; Tompa László: T. L.-ra emlékezem (Szabad Szó, 1947. nov. 2.; Tompa László: Még néhány szó T. L. igazáért (Szabad Szó, 1947. nov. 24.); Török Zsuzsa: „A mv.-i zsurnalisztika”: Egy vidéki közösség olvasási stratégiája 1884-ben (Krónika, 3. sz., 2010); ÚMÉL; Ünnepi könyv; Vajthó László: Halhatatlan m. irodalom (Bp., s.a.); Vásárhelyi Hírlap (5. sz., 2007. szept. 7); Vigh.