TONK Sándor

Kv., 1947. máj. 2., † Bp., 2003. aug. 14., nyugszik a kv.-i Házsongárdi temetőben: történész. – Dr. Tonk Emil, gyermekorvos és Tavaszy Emese fia. Felesége: Márta. Fiaik: Márton és Sándor. – A kv.-i volt Ref. Koll.ban végezte elemi és középiskoláit (1953–64) A BBTE Tört.-Filozófia Karán, az Egyetemes Tört. Tanszéken folytatta tanulmányait (1964–69), tanárai közül dr. Jakó Zsigmond prof. volt nagy hatással szakmai felkészítésére az erdélyi középkori történelem, művelődéstörténet, a cél a segédtudományok elsajátítása és művelése. A mv.-i Teleki-Bolyai Könyvtárnak volt munkatársa (1969. jún. – 1972). A Gecse utcai gyülekezet tagja, presbitere. A mv.-i Kántortanító Főiskolán előadója az egyetemes egyháztörténetnek (1990–1991). Doktori tanfolyamra iratkozott be (1969–). A tervezett disszertációjának tárgya volt a középkori körjegyzőség Erdélyben, de témavezető tanára nyugatra távozott. Végül disszertációját az erdélyiek középkori egyetemjárásának témájában védte meg (Bp., 1995). Az erdélyi m. oktatástörténet, volt a kutatási területe, Román Tudományos Akadémia mv.-i kutatóintézetének tudományos munkatársa (1972–92). A munkaköre mellett, kinevezték a kv.-i BBTE történelem karán, az egyetemes középkor előadójává, adjunktus, majd docens tanár (1992–). Prof.-ként az egyetemes középkor történetét adta elő, a m. írástörténeti kollégiumot vezette, valamint a 16–17. századi Erdély történelmi irodalmáról tartott előadásokat. Kutatta Mv. múltját, a helyi reformátusság kora újkori történetét, valamint a peregrináció történetet. Tanára volt a Protestáns Teológiai Intézetnek is, egyháztörténetet oktatott korai haláláig (1997–2003). A Sapientia EMTE megbízott rektora (2000–). Az Erdélyi Ref. Egyházkerület főgondnoka. Az erdélyi magyar egyetemi oktatás újraszervezésében végzett kiemelkedő tevékenységét jutalmazták, a Magyar Köztársaság Elnökének Érdemérmével tüntették ki (2002). Tanulmányait, cikkeit közölte: a Studia Universitatis Babeş-Bolyai, ser. Historia, A Hét, Anuarul Institutului de Istorie din Cluj, Revista Arhivelor, Korunk, Igaz Szó, A Tett, Könyvtári Szemle, Irodalomtörténeti Dolgozatok, Művelődés, Vatra, Orvosi Hetilap, Művelődéstörténeti Tanulmányok, Üzenet, Népújság, Erdélyi Református Naptár, Kriza János Néprajzi Társaság Évkönyve, Quo Vadis, Erdélyi Múzeum, Erdélyi Figyelő, Magyarok, Népújság Évkönyv, Látó, Református Tiszántúl, Karpatenrundschau, Művelődéstörténeti Tár, Erdélyi Református Naptár; Partiumi Közlöny, M. Református Világhíradó. A szakmai feladatok és saját tudományos tervei mellett elvállalta az egyházmegye megbízásait, az erdélyi magyar tudományszervezés és az oktatásügy gondjait. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület alelnöke. Mv.-en az újraalakult KZST alapító tagja és alelnöke (1990–), az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnoka (2000–), a Sapientia Alapítvány Kuratóriumának elnöke (2000–), valamint a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) alapító, megbízott rektora volt (2001–). A kisvárdai Tőkés László Alapítvány Tőkés-díj posztumusz kitüntetettje (2004); A Sapientia-EMTE Természettudományi és Művészeti Kara kv.-i könyvtára a Tonk Sándor Könyvtár nevet vette fel (2005. máj.). – F. m..: Erdélyiek egyetemjárása a középkorban (Buk., 1979); A templom és az iskola Erdély múltjában (Korunk; 1990. okt.); Értelmiségi elit Erdély múltjában, avagy létezett-e a másság tragédiája (Korunk; 1991. szept.); Erdélyiek egyetemjárása a korai újkorban 1520–1700 (1994); Egyetemjárás az egyetem nélküli országban. Egy kultúrtörténeti kutatás néhány tanulsága (Korunk; 1994. máj); Táj és ember az Erdély mezőségen a középkorban (Korunk; 1994.szept); Itt az ideje annak, hogy azt tegyük, amit kell (Korunk; 1997. ápr.); A keresztény iskola az erdélyi oktatás történetében (Korunk; 1999. szept.); Albizálás erdélyi városokban és falvakban: Kiss Sámuel enyedi diák gyüjtőútja.1797 (Kísérőtanulmánnyal közreadja T. S.; Szeged, 1991); A marosvásárhelyi Református Kollégium diáksága, 1653–1848. bevezetéssel közzéteszi Tonk Sándor. Erdélyiek egyetemjárása a korai újkorban, 1521–1700. (társszerző Sz, Mv., 1995); .(A szöveget gondozta, a bevezetőt és jegyzeteket írta T.S.; Kv., 1998); A középkori közjegyzőség Erdélyben. Instituția notariatului public în Transilvania medievală / Coord. A Rokolya Gábor (Bp., 2019). Tanulmányai kötetekben, cikkek: Könyvtárak, olvasmányok és olvasók a reformkori Mv.-en (Könyvtári Szemle, 16/1972); A középkori közjegyzőség Erdélyben. Művelődéstörténeti Tanulmányok (Buk., 1979, 1980); Cercetări de ştiinţe sociale (Tg. M., 1982); A templom és az iskola Erdély múltjában = Korunk; Marosvásárhely és Vártemploma (Bp., 1990); Értelmiségi elit Erdély múltjában, avagy létezett-e a másság tragédiája (1991) = Korunk; Egyházak a változó világban (Esztergom, 1991); Értelmiségi elit Erdély múltjában avagy létezett-e a másság tragédiája = Korunk; Erdélyi könyvesházak: Kv., Mv., Nagyenyed, Szászváros, Székelyudvarhely (Szeged, 1991); Régi és új peregrináció. Magyarok külföldön és külföldiek Magyarországon (Bp.–Szeged, 1992); Város születik: Mv. Fejlődése a vásároshelytől a „koltsos” városig (Nú. Évk., 1993); Az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság és Marosvásárhely = Az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság kétszáz éve (1793–1993) (Erdélyi tudományos füzetek, 2018); De la umanism la luminism (Tg. M., 1994); Egyetemjárás az egyetem nélküli országban. Egy kultúrtörténeti kutatás néhány tanulsága (1994 Korunk); Sáromberke 1319–1994 (1994); Táj és ember az Erdélyi mezőségen a középkorban (1994-Korunk); Graphische Symbole in mittelalterlichen Urkunden. Beiträge zur diplomatischen Semiotik (Sigmaringen, 1996) Beiträge zur siebenbürgische Schulgeschichte (Köln-Wiemar-Wien, 1996); Akik jó bizonyságot tettek. A kolozsvári református theológia tanárai (Kv., 1996); Mv. rövid bemutatása = Marosvásárhelyi egyetemi tájékoztató (Mv., 1996); Horváth Szabolcs: Marosvásárhely utcanevei tegnap és ma (Mv., 1997); Tonk Sándor: Mv.története az utcanevek tükrében; Mv.a XVIII. században-térkép, Mv. a XX. század elején. Itt az ideje annak, hogy azt tegyük, amit kell (Kv., 1997; Korunk); Deé Nagy Anikó. A könyvtáralapító Teleki Sámuel c. kötetének értékelése; Egyszer volt… Előadások a Teleki és Vay családok történetéből (Miskolc, 1998); Történelmünk a Duna-medencében (Kv- Temesvár, 1998); A keresztény iskola az erdélyi oktatás történetében (1999, Korunk); Erdély a keresztény magyar királyságban (Kv., 2001); Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (Kv., 2001); Emlékkönyv a Teleki Téka alapításának 200.évfordulójára 1802 – 2002 (Mv., 2002); Az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság és Marosvásárhely = Az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság kétszáz éve (1793–1993) (Erdélyi tudományos füzetek, 2018); szerk.: Művelődéstörténeti Tanulmányok (szerk. Csetri Elek, Jakó Zsigmonddal; Buk., 1979); A Marosvásárhelyi Református Kollégium diáksága 1653–1848 (bev., Szeged, 1994); Juhász András: Ökuménikus törekvések az Erdélyi Református Egyház 16. és 17. századi történetében (a szöveget gondozta T. S.; Kv., 1994). Recenzált szerzőket a Korunk Olvasószolgálat c. rovatában: Monok István, Németh Noémi; Erdélyi könyvesházak II. Scriptum Kft., Szeged, 1991. = 1992. ápr.
– Irod.: Bölöni: T. S. órái (Nú., 2007. máj. 10.); Az első rektor kitüntetése (Erdélyi Napló, 28. sz., 2004. júl. 13.); Deé Nagy Anikó: Hajdanvolt diáktársadalom Mv.-en (Nú., Múzsa, 1995. febr. 16., 184. sz.); Deé Nagy Anikó: Tonk Sándor. A könyvtáralapító Teleki Sámuel (1997); Draskóczy István: Tonk Sándor nyomában: erdélyiek középkori peregrinációja Tonk S. 2020; EMKK 2000; Gál Éva Emese: „A magyar integrációnak kellene megtörténnie” beszélgetés dr. T.S. történészprofesszorral, a Sapientia –Erdélyi Magyar Tudományegyetem volt rektorával (Székelyföld, 2003. okt., 10. sz.); Gazda Árpád: Az egyetemnek lelki, erkölcsi tartást is kell nyújtania: T. S. Két évvel ezelőtti vallomása életútjáról, az egyetemépítés kihívásairól (Krónika, 2003. aug. 16–17.); Gyászjelentő; Krónika (2005. máj. 13–15.); KKACs; Korunk; Kuszálik; Magy. kutatók; T. S. Vallomás magamról (Ref. Szemle, 2003, 6. sz.); Monok István, Németh Noémi, Peregrináció és erudíció: Tanulmányok Tonk Sándor tiszteletére Bogdándi Zsolt, Lupescu Makó Mária szerk.-ben (Kv., 2020.); Todea 2013; Tófalvi Zoltán: Erdélyiek egyetemjárása a középkorban (V. Z., 1980. febr. 3.).