TÓTH Lajos

Székelyhíd, 1878. dec. 6., † Segesvár, 1962.: ref. lelkész, közíró, műfordító. – A teológiát Bp.-en végezte (1902), egyháztörténetből doktorált (1920. ápr.). Nagyváradon teológiai tanár (1902–1906), majd Berettyóújfaluba helyezték ref. lelkésznek (1906–1921), onnan Segesvárra került (1920–48), majd Bp.-en élt. Elnöke a M. Önképző és Műkedvelő Társaságnak és választmányi tagja a M. Párt segesvári részlegének. A Székely Alkalmazottak Társaságának helyi elnöke Segesváron (1936–40) A kaszinó védnöksége alatt Magyar Élet c. független hetilapot indított (1937 nyarán) mely a környékről nagyszámú munkatársat tömörített és eljutott Nagyküküllő vármegye minden magyarlakta falujába. A lap egy évet élt (1937–38.Több nyelvet ismert, angolul, németül, franciául, latinul, románul beszélő és író ember. Folytatta Balás Imre megkezdett templomépítő munkáját. A ref. elemi oktatás segesvári létrehozója, a több teremből álló iskola fokozatos felépítése. Több újságcikke jelent meg a korabeli sajtóban. Fordított verseket is. Simon Lászlóval szerkesztette a Magyar Élet c. független hetilapot (1937–38). A MNSZ segesvári megalakulásától szorgalmazta a segesvári m. oktatás kibővítését, ezt segítette a r. k. főesperes plébános, dr. Torján Károllyal közösen és közreműködésükkel a ref. elemi iskola épületében beindulhatott az Egységes Állami Petőfi Gimnázium (1945–46. tanévtől). Elvállalta a francia nyelv tanítását is. – F. m..: Pál apostol levele a galátákhoz; A kinyilatkoztatás története; Mit jelent Segesvár a magyar művelődés számára? (Segesvár, 1924).
– Irod.: György 1926; Lexiconul vieţii publice; Máthé András: Tudja-e, hogy… (Nú., 1998. ápr. 21.; 1998. aug. 5.); RMIL.