TÓTH Sándor

Nyárádmagyarós, Torboszló, 1913. márc. 21. † Kv., 2007. aug. 20: matematikus, matematika történész. – Tordán érettségizett (1931) a kv.-i egyetem matematika szakán szerzett oklevelet (1935), majd a iasi-i egyetemen tett véglegesítő szakvizsgát (1937). Tanított Sepsiszentgyörgyön a Székely Mikó Koll.-ban, Szatmárnémetiben a Ref. Koll.-ban, Bánffyhunyadon az ipari líc.-ban, Mv.-en a Ref. Koll.-ban (1939–49), amelynek az államosítás előtt ő volt az utolsó igazgatója, majd Maros megyei szaktanfelügyelő (1949–50). A KZST tagja (1945–), több esten is előadással szerepelt. Egyetemi előadótanár a kv.-i BTE-n nyugdíjazásáig (1950–77), egy akkor bevezetett tantárgyat a matematikatörténetet tanította, a Matematika-Fizika Katedra dékánja, a Geometria Katedra főnöke (1959–). Kutatási területe matematikatörténet. Feltárta a középkori erdélyi oktatás matematikai vonatkozásait, a hazai szerzetesrendek matematikai ismereteit, a 16–18 századi iskolai oktatásban használatos kéziratos mat. jegyzeteket, összesen 199 kéziratot, ezek jegyzékét a Művelődésben (1985) közölte, majd Matematikai élet az erdélyi régiségben címmel közölt uo. (1990). Cikkei szakfolyóiratokban jelentek meg. – F. m..: Apariţia şi răspândirea cifrelor în Ţările Române (Buc., 1972); A számok megjelenése és elterjedése a román országokban (Buk., 1972); Primele manuscrise matematice româneşti în Ţările Române (Kv., 1972); Az erdélyi matematika történetéből (Kv., 2004); társsz: Matematikai műveltségünk keretei. Középkor és reneszánsz (Szabó Árpáddal, Bp., 1988).
– Irod.: Bánffy – Marosi; Clujeni ai sec. 20.; Kozma; Lázok János: Epilógus Virág György színházi emlékiratához: A mv.-i közönség vis-à-vis operett (Papp Mária megjegyzései a Székely Színház „operettes korszakáról”) (Nú., Múzsa, 2016. máj. 14.); Maros-küküllői főesp.; Mv. tört. 2; RMIL; Skola; T. S. tanárt bízták meg az igazgatói teendők végzésével (Szabad Szó, 1947. júl. 11.).