TURNOWSKY Sándor, Turnovszky Alexandru, Álneve: Maros Tamás

Megosztás:

Mv., 1889. júl. 21., † Mv., 1958. máj. 5.: jogász, szociológus, ügyvéd, egyetemi tanár, köziró. – T. Mór orvos és Hay Anna fia. Felesége: Erdélyi Rozália. Mv.-en végezte a középiskolát a Ref. Koll.-ban, 17 évesen tartotta első előadását Koncz Józsefről. Középiskolái elvégzése után előbb a hírlapírói pályára lépett és rövid ideig szerkesztője volt Mv.-en az Erdélyi Naplónak. A bp.-i, a berlini egy. Jogtud. Karán tanult (1909. okt. – 1910. aug.), a bp.-i egy.-en jogtud. doktori oklevelet szerzett (1911). A fővárosban joggyakornok. Egyik alapítója (1908), majd elnöke (1912) a bp.-i Galilei Körnek; a Világ munkatársa (1913–). Ügyvédi vizsgát tett (1914). A munkásmozgalmak támogatója, bekapcsolódott a Szocdem. és a szakszervezeti harcokba. Mv-en ügyvéd (1915–) Már az I. vh. előtt állandó kapcsolatot tartott a mv.-i haladó körökkel. Személyes kapcsolata volt Braun Jenővel is. Részt vett az I. vh.-ban (1916–18), majd visszatért Mv.-re, ahol a törvényhatósági bizottság tagja, a Nemzeti Tanács, valamint az Országos Radikális Párt helyi (1918. okt.), később országos (1919) titkára. Bp.-n tevékenyen részt vett az „őszirózsás” forradalomban: a forradalmi törvényszék mellett működő likvidáló bizottság tagja (1919), a Tanácsköztársaság egyik ügyésze, vádbiztos; szerkesztette a Nemzeti Tanács Híradója c. lapot, eltávozásakor a lap megszűnt. Mo.-on távollétében sok évi börtönre ítélték. Mv.-re költözött (1920). Az impériumváltozás utáni években munkatársa az Aradi Viktor szerkesztette Jövő Társadalmának (1925–27), munkatársa a Korunknak, a Keleti Újságnak (1927–29), egyik vezetője a Társadalomtudományi Társaságnak. A Falusi és Városi Dolgozók Blokkjának képviselőjelöltje (1928). Braun Róbert tanulmánya után húsz évvel elkészítette összehasonlító szociográfiai tanulmányát Mv. ipari munkásságának életéről (1928). Nagyváradon gyakorló ügyvéd (1929–), újságíró, társszerzője és kiadója volt a halálra ítélt Sallai és Fürst kivégzése ellen írott Manifesztumnak (1932), erdélyi szóvivője a páneurópai mozgalomnak. A bécsi döntés után a m. politikai rendőrség felügyelet alá rendelte, majd a sárvári és a nagykanizsai internálótáborba zárták (1944–45). Hazatért Nagyváradra (1945), bekapcsolódott a MNSZ és a Szociáldemokrata Párt munkájába mint a kultúrbizottság tagja. A kv.-i BTE Jogi Karának professzora (1946–51), büntetőjogot és büntetőperrendtartást adott elő. A Világosság munkatársa (1949–50). Nyugdíjasként a kv.-i Tartományi Könyvtárban dolgozott, majd kinevezték igazgatónak a nagyenyedi Bethlen Koll. államosított könyvtárába (1952–57), Engel Károly, majd Vita Zsigmond voltak munkatársai. Az Orsz. Ügyvédjelölt Szöv. elnöke. A Petőfi szabadkőműves páholy tagja (1913). Hazai és német lapokban közölt büntetőjogi, jogpszichológiai, szociológiai és filozófiai tanulmányokat: Das junge Europa, Új Erdély, Napkelet, A jövő társadalma, Korunk, a buk.-i Új Magyarok hasábjain. Több mint négyszázra tehető tanulmányainak és cikkeinek száma, amelyek a Népszava, Pesti Hírlap, Világ, Keleti Újság, Brassói Lapok, Nagyváradi Napló, a nagyváradi Újság és Új Élet, a Porágai Magyar Hírlap, a kv.-i Erdély és Világosság, a buk.-i Előre, a Korunk hasábjain jelentek meg. A Páneurópa mozgalom erdélyi szóvivője; a munkáskultúra terén is dolgozott. Hagyatékát, 7324 nyomtatvány és kézirat, a mv.-i Teleki-Bolyai könyvtár külön egységként őrzi. – F. m..: Emlékbeszéd Koncz József fölött (Mv., 1906); A léghajózás jogi problémája (Bp., 1910); Bedingte Verurteilung und die strafrechtliche Behandlung jugendlicher Personen in der ungarischen Strafgesetznovelle (Berlin, 1910); Der Zukunft (Berlin, 1910); Világnyelv (Bp., 1911); Mounier (Bp, 1913); Három tanulmány a háborúról (Bp., 1915); Die Zukunft des Völkerrechts (Bp, 1916), Mi az a páneurópa? (Mv., 1926); Proletársors. Adatok a vidéki munkásság életéhez (Kv., 1929); Marosportustól Moszkváig I. Marosportustól Berlinig (Maros Tamás álnéven Nagyvárad, 1932); A büntetőjog általános része (Kv., 1947); Büntető törvénykezési jog (előadásai alapján összeállította Dáné Tibor, Kv., 1947); antológ.: Metamorphosis Transylvaniae (Kv., 1937); Fegyverek közt múzsák (Kv., 1940); társsz.: Vihar (színmű Gara Ernővel, Nagyvárad, 1940); szerk.: Szász Károly Válogatott írásai (Kiss Gézával sajtó alá rendezte, bev., Buk., 1955); Biblioteca Bethlen din Aiud (összeállította Vita Zsigmonddal, Buk., 1957); ford.: France, Anatole: Boldizsár (Békéscsaba, 1918); Barna könyv (1934).
– Irod.: Almanah Tg. M.; Bányai László: Egy élet útjelzői: Emlékezés T. S.-ra (Előre, 1968. jún. 1.); Bányai László: Hosszú mezsgye (Buk, 1970); Deé Nagy Anikó 2007; Erdélyi ezredek; Fuchs Simon: Munkásmozgalom a Maros völgyében (Buk., 1975); Időtár 2; Időtár 3; Jordáky Lajos: Szocializmus és történettudomány (Buk., 1974); Jordáky Lajos: Emlékezés T. S.-ra (Korunk, 1968, 6. sz.); Katona Szabó; Marosi-KZST; Marosi Ildikó: Kedves T. S.! (A Hét, 1978.); MÉL; Molter 3.; Mv.-Balás; Osváth; Pál-Antal Sándor: Mv.-i M. Nemzeti Tanács [Kézirat, 4 p.]; RMIL; Sebestyén Mihály 2000; Sebestyén Mihály: Párbajolimpiász a székely fővárosban (Nú., Színes világ, 2021. márc. 19.); Szabó–Simon–Szögi; Szinnyei; Todea 2013; Turnowszky Rozália: A T.-hagyaték feldolgozása (Könyvtári Szemle, 1968, 3. sz.); ÚMÉL.