TURNOWSZKY Mór, Moricz, §

Mv., Hidvég, 1859., † 1932. máj. 22.: orvos, dr., szakíró. – T. Simon magántisztviselő (1811. ápr. 26. –1879.) fia. Felesége: Hay Anna (1868? – Bécs, 1914. okt. 9.). Fiuk: Sándor. – A középiskoláit Mv.-en a ref. gimn.-ban, az egyetemet a kv.-i Ferenc József TE orvosi fakultásán (1876–77) végezte. Tanulmányait később Prágában és Bécsben (1878–79) folytatta, hol orvosdoktorrá avatták (1882). Mv.-en telepedett le, itt az első zsidó orvos, aki rendelőt nyitott, majd járási főorvos lett. Petelei István háziorvosa volt. Részt vett a társadalmi mozgalmakban. Az I. vh. alatt a mv.-i kereskedelmi iskolában berendezett kórházban tevékenykedett mint járási orvos és tartalék-kórházi főorvos. Együttműködött Bernády György gyógyszerésszel a városi kutak és csorgók vegyelemzésében (1889. máj.). Az EMKE-nek, megalakulása óta helyi titkára és igazgatóválasztmányi tagja (1885–). A Maros-Torda vármegyei és a Mv.-i Orvos-Gyógyszerész Egylet titkára (1890. dec. 20.-án alakult meg), beszámolót írt tevékenységéről: Visszapillantás tíz egyleti évre (1900). Egyik alapítója a mv.-i Bethlen Gábor szabadkőműves páholynak (1895). A népegészségügy előharcosa, sokat publikált, számos előadást tartott. Virilista (1910, 1913). Munkatársa volt a Gyógyászat, Wiener Medizinische Wochenschrift orvosi folyóiratoknak; cikkeket írt a Természettudományi Közlönybe (1884–85, 1891.) és a Képes Családi Lapokba (1895), az Egészség be (1897). – F. m..: Gondolatok páholyalapításkor. A marosvásárhelyi „Bethlen Gábor” kör első összejövetelén előadta. (Bp., 1895.); A lélekről és egészségtanáról. (Bp., 1898.); Az utánzásról. (Bp., 1898.); Epilepsiások koloniáiról. (Bp., 1900.); Visszapillantás tíz egyleti évre. A Maros-Torda-vármegyei Marosvásárhelyi Orvos-Gyógyszerész-Egylet X. rendes közgyűlése elé terjeszti. Marosvásárhely, (Bp., 1900.); Iskolás gyermekek fejfájásáról. (Bp., 1900.); Visszapillantás tíz egyleti évre (Mv., 1900); A munkáról. Mi a szabadkőművesség? A testvéri láncról. Három szónoki üdvözlet. (Bp., 1905.); Gondolatok a páholyalapításkor (Bp., 1905); A nővér; A testvériségről: Két ünnepi beszéd (Bp., 1906); A szabadkőművesség természettudományi megokolása. A szabadkőművesi titokról. Lánczbeszéd. (Bp., 1907.); Pseudo-paralysis dolorosa transitoria infantum (Bp., 1909), A tanítók tüdővésze (Bp., 1910); Die Musik als Sprache eines Sonder-Lebens betrachtet (Wien u. Leipzig, 1928); antológ.: Az 1900 okt. 28–29 Bp.-en tartott első elmeorvosi értekezlet munkálatai (Bp., 1901); Életek sokasága = Ünnepi könyv: Félszázados jubileuma emlékéül kiadta a KZST (Mv., 1930).
– Irod.: Bernády; Dörnyei 2005; Dörnyei Sándor: Magyar orvostörténeti irodalom (Bp., 2002); Gyászjelentő; Időtár 2; Időtár 3; Kiss Cs.M.3.; Mv. és a háború 1–2.; Péter H. M.; Péter H. M. 2013; Sándor; Sándor József; Sebestyén Mihály: 2000; Szabó–Simon–Szögi; Szinnyei; Todea; Ünnepi könyv.