UGRAY Gyula

Dicsőszentmárton, 1900. szept. 6. † Érd, 1960. máj. 26.: huszáralezredes, földbirtokos. – A Ludovika Akad. elvégzése után hadnagyként Keszthelyre a 3. vegyesdandár huszárszázadhoz helyezték (1922. aug. 20. –). Onnan Tolnára a 3/II. huszárosztályba került (1924. máj. 1.–). Főhadnaggyá léptették elő (1925), majd a 2. huszárezred beosztott tisztje volt (1929. máj. 1.- 33. aug. 1), a mezőkovácsházi testnevelési és népgondozói kirendeltség lótenyésztési előadójaként tevékenykedett. Onnan Pécsre került a IV. önálló huszárszázad, majd a 10. felderítő osztály állományába. A II. vh. -ban a 10. könnyű hadosztály parancsnokságára beosztva a 2. hadsereg Don menti frontján teljesített szolgálatot. Hazakerülése után törzstiszti tanfolyamot végzett, majd a IV. önálló huszárszázad, illetve a 10. felderítő osztály huszárszázadának parancsnoki teendőit látta el (1943. okt. 1.–). Előzőleg őrnaggyá (1942. máj.1.- ), majd alezredessé léptették elő (1943. júl. 1.–). Újból kiküldték a frontra (1944. okt.6.–), majd ezredsegédtisztként részt vett a mo.-i hadműveletekben. Bp.-en szovjet fogságba esett (1945. febr. 12.- 48. júl. 18.). Tényleges szolgálatából elbocsátották (1949. aug. 22.), katonai nyugdíját is megvonták (1950. szept. –). Fizikai munkásként, majd műszaki rajzolóként, végül térképészként kereste kenyerét. Tiszti rangjait megvonták, lefokozták (1958. márc. 31.–).
– Irod.: Bene–Szabó.