UGRON Gábor, § ábránfalvi

Szombatfalva, ma Székelyudvarhely, 1847. ápr. 15., † Bp., 1911. jan. 22. Temetés: Szombatfalván az Ugron kápolnába (jan. 26.): politikus, ogy.-i képviselő, közíró. – U. Lázár (1811–1884) és sárdi Simén Rozália fia. Testvérei: U. Rozália – Eckhardt Oszkárné; U. Ákos. Felesége: zarándi Knöpfler Mária. Gyermekeik: U. Gábor (1880–1960), politikus, felesége Szalay Lívia; Vilma (a mv.-i palotájukban élt, a Transsylvania szállóban, az államosítás után a Trébely szőlő egy kis házában töltötte élete utolsó éveit) és András (1885–1938). Unokája U. István. Régi székely primőr családból származott. – A székelyudvarhelyi katolikus főgimn.-ban érettségizett. Diákként az Ördög borda c. szatirikus lapot szerkesztette. Kv.-on Bartha Miklóssal az Ellenzék és a Népszövetség c. hetilapot szerkesztették. A pesti, a bécsi egyetemen (1866–67) jogot tanult (1866–67), a pesti egy.-en jogtudományi, doktori oklevelet szerzett, majd Pesten bírói vizsgát tett. Pesten és Szombatfalván lakott (1870–71) ahol tanulmányainak ás az irodalomnak szentelte idejét. A porosz–francia háborúk (1871) idején Párizsba ment, hogy fölajánlja szolgálatait a francia köztársaságnak, majd Olaszo.-ban beállt Garibaldi légiójába, több ütközetben vett részt. Bátorságáért főhadnagyi rangot kapott és becsületrenddel tüntették ki. A béke megkötése után visszatért Párizsba, a párizsi kommün idején figyelte az eseményeket és a bp.-i Ellenőr, Polgár, Gyorsposta, Politikai Újdonságok, Magyar Polgár, Fővárosi Lapok c. lapokat tudósította. Nagy-Britanniában tartózkodott (1871–72). Hazatért és Udvarhelyszék ogy.-i ellenzéki képviselője (1872–96; 1901–). Székelyudvarhelyen Baloldal c.-en ellenzéki lapot adott ki (1874), a szerkesztésben Orbán Balázs és Bartha Miklós segítette. Értelmi szerzője és szervezője a „székely puccsnak” (1877–78) és a székelylégió szervezésének. A felfedezett szervezkedés ügye a Királyi Tábla elé került, a pernek Ferenc József pertörléssel vetett véget (1878. máj. 14.). Az ogy.-en a Balközép Párthoz tartozott (1874–), majd kivált és a függetlenségi és 48-as pártból megalakította a 48-as pártot (1887). Képviselő a mv.-i II. (1882–84), a mv.-i I. (1884–87), a kecskeméti I. (1887–), a szatmárnémeti választókerületben (1892–). Az országgyűlésben számos törvényjavaslatot, felirati javaslatot, törvénymódosítási javaslatot terjesztett elő., a parlamenti élet egyik vezéralakja. Az 1896. évi ogy. képviselőválasztásokon megbukott, a szilágysomlyói választó-ker. ogy. képviselője (1901-től haláláig). A m. parlament hatásos szónoka, híres volt a parlamenti vitáiról, párbajairól, a „székely rabonbán” névvel illették kortársai. A Vasárnapi Újság munkatársa (1870–72). Bp.-en az Ördögborda c. szatirikus képes folyóirat szerkesztője, kiadója (Sánta Ördög néven, 1869 [csak egy szám]), a Népszöv. c. politikai hetilap társalapítója és szerk. (1897–99). Bankot és takarékszövetkezetet alapított, megkísérelve a Székelyföld gazdasági fellendítését. Körösfői-Kriesch Aladár a Székely mesemondás c. freskóján örökítette meg, mint az angyalok előtt álló bajuszos férfi. – F. m..: Beszédei az 1878–81. országgyűlésen. (Bpest, 1881.); Beszédei az 1881–84. országgyűlésen. (Bp., 1884.); Beszédei az 1884–87. országgyűlésen. (Bp., 1887); társsz.: Erdélyrészi vasúti politikánk (Mv., 1914).
– Irod.: Bernády; Bicsok Zoltán: Fondok és gyűjtemények a Román Országos Levéltár Csíkszeredai Igazgatóságának kezelésében 4. (Örökségünk, 2009, 4. sz.); Clair Vilmos: Magyar párbajok (Bp., 1930); Fodor Ferenc: Világostól Trianonog (Bp., 1925); Gratz Gusztáv: A dualizmus kora (Bp., 1934); Homan; Gyászjelentő; Időtár 2; Időtár 3; Kornis; Köpeczi Deák Albert: Parlamenti kormányrendszer Magyaro.-on (Bp., 1912); Marosi Barna 1974; Marosi-KZST; MNL; Pethő Sándor: Politikai arcképek (Bp., 1911); Pethő Sándor: Viharos emberöltő Bp., é.n.); Politikai Magyarország (Bp., 1912–14); RNL; Rugonfalvi Kiss; Siklóssy László: Az országgyűlési beszéd útja (Bp., 1939); Szabó–Simon–Szögi; Szinnyei; Szinnyei J; A T. Ház humora (Szeged, 1943); Transilvania; ÚMÉL.