ÜRMÖSY Sándor, Ürmösi Sándor, Ürmössy Sándor

Tordátfalva, 1811 k., † Nagyszeben ?, 1865 után: unit. lelkész, néprajzkutató, utazó, író. – Kv.-on az Unit. koll.-ban tanult (1833–40). Tagja volt a Kv.-i Unit. Társaságnak (1836–39). Haranglábon volt lelkész, majd állomáshelyei: Vadad (1841–46), Bordos (1847–50), Verespatak (1851–53), Bözödújfalu (1853–56), Tordátfalva (1856–58), majd Nyomát (1863–65). A kv.-i Hetilap munkatársa (1850 k.). Munténiában gyalogosan vándorolt, és kereste az ott élő magyarokat (1841-ben két hónapot és 1843-ban egy hónapot), élményei alapján írta meg Az elbujdosott magyarok Oláhországban c. könyvét. Udvarhelyszékről gyűjtött meséket, balladákat, amelyeket változtatás nélkül közölt Kriza János a Vadrózsák c. gyűjteményben (1863). A mesegyűjteményét, a jegyzeteit a székely népszokásokról (1850-es évek végén írta). Kézirata: Székely magyar szombatosok Erdélyben c. (1855) az MTA könyvtár kézirattárában őrzik. Ezt a munkáját Orbán Balázs is felhasználta. – F. m..: Az elbujdosott magyarok Oláhországban (Kv., 1844.); Egy szomorú éjszaka 1855. jún. 20-ról a Székely Földön Bözödön és Újfaluban (Mv., 1855).
– Irod.: Csíkfalva; Fülöp–Ferencz; Kriza 2; Olosz Katalin: Egy erdélyi utazó [Ürmösy Sándor] „találkozása” Csoma Sándorral Havasalföldön 1843 nyarán = Kőrösi Csoma Sándor és keleti hagyományaink (Sepsiszentgyörgy, 2007); Kriza levelezés; Paládi Kovács Attila: Magyar tájak néprajzi felfedezői (Bp., 1985); Rugonfalvi Kiss; Szinnyei; Varga Dénes: A Tordai Unitárius Gimnázium története (Torda, 1907); Wikipédia.