VÁLYI Gábor, §

Mv., 1844. máj. 12., † Kv., 1926. máj. 16., a Házsongárdi temetőben nyugszik: jogász, statisztikus. V. Károly és Dózsa Ráchel fia. Testvérei: V. Róza dr. Dósa Miklósné, V. Gyula matematikus. Felesége: Bucher Eliz (1852? – Mv., .1881. júl. 30.) – A középiskolát és a jogakad. első két évét Mv.-en végezte (1861–64), a pesti egy.-en tanult (1864–), ahol jogtud. doktori oklevelet szerzett (1866). A mv.-i jogakad. tanárát, nagybátyját, Dósa Eleket helyettesítette (1866–67), az akad. r. tanára, az akad. megszűnéséig (1867–70). Marosszék törvényszékénél ülnök (1870–), majd mv.-i törvényszéki bíró volt. A kv.-i egy.-en a statisztika ny. r. tanára nyugdíjazásáig (1872–1905); a jog- és államtud. kar dékánja (1878–79. és 1891–92), az egy. rektora (1900–01). Az erdélyi ref. egyházker. igazgatótanácsának tagja (1889), h. elnöke (1897-től), a mo.-i ref. egyetemes konvent tagja (1897), a Ref. Teol. Int. főgondnoka (1898–1911). – F. m..: Magyarország statisztikája nemzetközi összehasonlításokkal s általános résszel mint bevezetéssel. V. G. egyetemi tanár előadásai után jegyezte Stenografus [ifj. Friebeisz Gyula] (Kv., 1905).
– Irod.: Gyászjelentő; Házsongárd; Kelemen Lajos: V. G. (Pásztortűz, 1926); Oláh-Gál Róbert: Az utolsó mv.-i postamester (Nú., Színes Világ, 2010. máj. 8.); Oláh-Gál Róbert: Apróságok a marosvásárhelyi református kollégium múltjából (Nú., 2024. jan. 5.), Oláh-Gál Róbert: Apróságok a marosvásárhelyi református kollégium múltjából (Nú., 2024. jan. 5.).