VÁLYI Gyula, §

Mv., 1855. jan. 25. † Kv., 1913. okt. 13. a Házsongárdi temetőben nyugszik: matematikus, egyetemi tanár. – Szülei: V. Károly bíró és Dózsa Ráchel. V. Gábor statisztikus öccse. A mv.-i Ref. Koll.-ban tanult (1861–), tanítványa volt Mentovich Ferencnek, érettségizett (1873). Az egyetemet Kv.-on végezte (1873–), matem.-fizika szakos tanári oklevelet szerzett (1877); áll. ösztöndíjjal a berlini egy.-en tanult (1877–80). Tanulmányútja után megírta doktori disszertációját: A másodrendű partiális egyenletek elméletéhez c. (1880). E dolgozat nemzetközi érdeklődést keltett és lendületet adott a hajó- és repülőgépgyártásnak. A kv.-i Ferenc József Tudományegyetem magántanára, első erdélyi matematikusa (1881–1911). A differenciális egyenletek elméletének a geometriára és mechanikára alkalmazása (1881–), egyúttal az algebra és geometria elmélete c. tárgykör magántanára (1882–), a mennyiségtani természettan ny. rk. (1884–), az elemi matem. ny. r. tanára (1887–), látásának romlása miatt saját kérésére nyugdíjazták (1911). Az MTA levelező tagja (1891). Fő kutatási területei az analízis, a geometria és a számelmélet; jelentős eredményeket ért el a háromszögek és tetraéderek vizsgálatában; projektív geometriával is foglalkozott. Elsőként írta le matematikailag a légcsavar aerodinamikáját. A matematika több ágában maradandót alkotott. Volt tanára, Réthy Mór ösztönzésére bekapcsolódott a repülőgép propellerek elméleti vizsgálatába, s s ezzel kapcsolatos dolgozata a parciális differenciálegyenletek elméletéhez. Nevéhez kötődik a repülőgép- és a motoroshajó-gyártás gyorsulása, a propeller hatékonysága növelésének matematikai elmélete. Didaktikai tevékenységének jelentősége nem marad el kutatási eredményeitől. Nyolc didaktikai művet adott ki. Kv. egyetemének egyik legnagyobb hatású professzora volt. Előadásainak kidolgozásánál csak az emlékezetére volt utalva. Teljesen szabadon adott elő, sohasem használt feljegyzést vagy más segédanyagot.1911-ben egyik előadásán kitűnő emlékezőtehetsége egy pillanatra cserbenhagyta. Élete során megtakarított pénzét kétfelé osztotta: 10 000 koronát a Tudományos Akadémiának, 20 000 koronát pedig a kv.-i egyetem matematika és természettudományi karának hagyott ösztöndíjalapra. Nagy érdemeket szerzett Bolyai János munkásságának megismertetésében, és a Bolyai kultusz kialakításában Kv.-on. Tanulmányait a Mat. és Term.tud. Ért., Monatshefte für Mathematik und Physik, Mat. és Phys. L. közölte. Mv.-en Vályi Gyula matematikai emlékversenyt tartanak évente (1993–), Matematikai Társaság alakult (1994–95 tanévben). Vályi Gyula-emlékév volt (2004. okt. 1. – 2005. okt. 1.). A mv.-i Koll. udvarán a portréját ábrázoló emléktáblát lepleztek le (2005). Tiszteletére szobrot állítottak Mv.-en, Miholcsa József alkotását (1912. máj.). – F. m..: A másodrendű partialis differentialis egyenletek elméletéhez (Kv., 1880); Többszörös polgáris reciprocitás a síkban. (Bp, 1898.); A talpponti háromszögekről (Bp., 1901).
– Irod.: Fodor–Balás; Házsongárd; Időtár 2; Magyarok term.tud. és technika; Mv.-Balás; Nagyjaink; Nú. (2004. jan. 22., 2005. febr. 1; 2005. dec. 6.); Oláh-Gál; Oláh-Gál Róbert: Az utolsó mv.-i postamester (Nú., Színes Világ, 2010. máj. 8.); Oláh-Gál Róbert: Apróságok a marosvásárhelyi református kollégium múltjából (Nú., 2024. jan. 5.); Réthy Mór: V. Gy. l. tag emlékezete (Bp., 1915); Ravasz László: Látások könyve (Bp., 1924); Réthy Mór: V. Gy. lev. tag emlékezete (A MTA elhunyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek, 17. köt., 5. sz., 1915); MTTT; RNL; Rugonfalvi Kiss; Sándor Imre: A makfalvi és uzapaniti Dózsa család (Genealógiai Füzetek, 3. sz., 1903); Sebestyén Júlia: V. Gy.-ra emlékezünk (Nú., 2004. jan. 22.); Székely tudósok; Szinnyei; ÚMÉL; Weszely Tibor: Ravasz László búcsúbeszéde V. Gy. temetésén (Nú., Színes Világ, 2012. okt. 13. Weszely Tibor: V. Gy. élete és munkássága (Buk., 1983); Weszely Tibor: 125 évvel ezelőtt született V. Gy. (V. Z., 1980. jan. 20.); Weszely Tibor: 150 évvel ezelőtt született V. Gy. (Nú., 2005. febr. 1.).