VANCEA, Zeno, §

Boksánbánya, 1900. okt. 8. † Buk., 1990. jan. 15.: zeneszerző, karmester, muzikológus, tanár. – Lugoson kezdte zenei tanulmányait (1915–18) Ion Vidu és I. Willer tanítványaként, Kv.-on a Konzervatóriumban folytatta (1919–21) Augustin Bena, Hermann Klee és George Dima irányításával, majd a bécsi konzervatóriumban folytatta Ernst Kanitznál (ellenpont) és Franz Schrekernél (zeneszerzés) (1921–26; 1930–31). A mv.-i katonai líc. Zenetanára (1926–29), majd a Városi Konzervatóriumban tanított zenetörténetet, zeneelméletet, szolfézst, összhangzattant, ellenpontot (1929–40). A temesvári Konzervatórium tanára (1940–45). Visszatért Mv.-re, ahol a Konzervatórium igazgatója volt (1945–48). Házasság révén tulajdonába került Illyés István székesi udvarháza, majd ezt államosították. Nagy hatással volt a város zenei életére, megszervezte és vezette/vezényelte azt a zenekart (1947. okt.–), amely a Mv.-i Állami Filharmónia alapját képezte (1950–). A Mv. irodalmi életébe is bekapcsolódott, a KZST tagja. A KZST erdélyi költők verseinek megzenésítése pályázat díjazott győztese (2000 lej), Áprily Lajos Tavaszodik c. versét zenésítette meg (1931). Később a Mv.-i Zenei Napok díszelnöke volt. A legközelebb a kamarazene állt hozzá, a vonós kvartettek és a dalok. A mv.-i tartózkodása elején értékes alkotása a Priculiciul (1932–33), bemutatták Buk.-ben (1942), ezt a munkáját is George Enescu-díjjal tüntették ki. Buk.-be költözött (1948), igazgató lett a Művészetügyi Minisztériumban (1948—1950), a buk.-i Ciprian Porumbescu Konzervatórium ellenpont-tanára (1949–68). Egyéb megbízatásai: a Muzica című folyóirat főszerkesztője (1957—1964), a Zeneszerzők Szövetségének titkára, illetve alelnöke (1968–90). Zenei témájú tanulmányai, cikkei, fordításai jelentek meg román és külföldi szaklapokban, szerzett balettzenét, szimfóniákat, vokálszimfonikus műveket, kamara-, kórus- és vokáliszenét. Többször elnyerte a George Enescu zeneszerzési díj különböző fokozatait: I. fokú dicséretet (1934), III. díjat (1936), II. díjat (1937, 1938) és I. díjat (1943). Ugyancsak elnyerte az Állami Díjat (1954), a Zeneszerzők Szövetségének díját (1969), a művészet kiváló mestere címet (1954). A Munka Érdemrend II. (1948), Román Népközt, érdemes művésze címmel és a Kulturális Érdemrend I. (1969) fokozataival is kitüntették. A Herder-díj tulajdonosa (1973). Levelező tagjává választotta a Német Művészeti Akad. (1975). – F. m..: Istoria muzicii universale româneşti (Tg. M., 1938); Chestionar de istoria muzicei universale (Tg. M., 1938); Muzica bisericească corală la români (Timişoara, 1944); Cartea dirijorului de cor (Timişoara, 1945); Creaţia muzicală românească. Sec. XIX-XX. 1–2 vol. (Buc., 1968–78); Muzica simfonică românească (Buc., 1971); Studii şi eseuri muzicale (Buc., 1974); társsz.: Poveştile oraşului (Sorina Bota-val, Tg. M, 2010); ford.: Szabolcsi Bence: Béla Bartók (Buc., 1962); szerk.: Bartók Béla: Însemnări asupra cîntecului popular (bevez.; Buc., 1956); Nichifor, E., Bocîrnea, C.: Medicina şi muzica (bevez.; Buc., 1965); Buescu, Corneliu: Gheorghe Folescu (bevez.; Buc., 1966); F. szerzeményei: Preludiu, fugă, şi toccată pentru pian (1926); 2 Rapsodii bănăţene pentru orchestră (1926, 1950); Cvartetul bizantin (1927); Psalmul 127 (1927); 2 Liturghii pentru cor mixt pe melodii de strană din Ardeal (1928, 1936); Tavaszodik. Április Lajos verse. Megzenésítette Vancea Zeno. Dedikálta Kabdebó Ernának = Ünnepi konyv; Scoarţe pentru orchestre de cameră (1928); 10 kamarazenekari darab (1929); Priculiciul (1932–33), 12 cvartete de coarde (1934–85); Două dansuri groteşti (1937); Liturghia Sf. Ioan Gură de Aur (Tg. M., 1938); Requiem (1943); Cvartetul de coarde nr. 1., nr. 2.; Simfonietta (1948, 1967); O zi de vară, nyitány (1951); 3 vonósnégyes (1953); Imagini bănăţene (1956); Preambul, intermezzo, marş (1958); Tocata pentru pian (Buc., 1959); Burlesc pentru orchestră (1959); Triptic simfonic (Buc., 1960); Concert pentru orchestră (Buc., 1963); Cinci piese pentru orchestră de coarde (1964); Cvartet de coarde, nr. 4 (Buc., 1967); Simfonietta II. (1969); Cvartetul de coarde, nr. 5 (Buc., 1973); Prolog simfonic (Buc., 1975); Cvartet de coarde, nr. 6 (Buc., 1977); Sonată pentru orgă şi orchestră de coarde (Buc., 1981); Cvartet de coarde, nr. 8 (Buc., 1982); Cvartet de coarde, nr. 7 (Buc., 1984); Sonata pentru violină solo (Buc., 1985); Trio de coarde (Buc., 1986); Cvintet de suflători – Quintet for wind instruments (Buc., 1987); Trio pentru suflători (Buc., 1988); Cvartet de coarde, nr. 9 (Buc., 1990); hármas fúga 2 zongorára; zongoraszonáta; zongora-hegedűszonáta; R. M. Rilke-, G. Bacovia-dalok; antológ.: Ünnepi könyv: Félszázados jubileuma emlékéül kiadta a KZST. (Mv., 1930); szerk.: Costin, Maximilian: Vioara, maeştrii şi arta ei (Buc., 1964).
– Irod.: Cosma, Viorel: Compozitori şi muzicologi români: Mic lexicon (Buc., 1965); Csifó; Csíky Boldizsár; Csíky Boldizsár: In memoriam Z. V. (Nú., 1990. jan. 17.); Dsida; EMP; Gheorghiu, Virgil: Din muzica şi viaţa compozitorilor (Buc., 1942); Hajdó Károly: A mv.-i zeneiskola évfordulójára (Nú., 1999. jan. 12.); [Hírek] (Az Ellenzék, 1929. szept. 19.); Katona Szabó István: Az Új Élet Lexikona, 161.(Új Élet, 1977.); Kim; László Ferenc: Isten veled, Zénó édesapánk (Helikon, 1990. febr. 2., 5. sz.); Marosi Ildikó: 25 éves a mv.-i Állami Filharmónia (Új Élet, 1975, 15. sz.); MRL; N. M. K.: „Lélekben jelen voltam” (V. Z., 1989. máj. 27.); Niţulescu, P.: Muzica românească de azi (Buc., 1939); Pintér Lajos: Z. V. A zeneszerző, a pedagógus és a zenetudós (Új Élet, 8. sz., 1971); Pop Tofolean-Fülöp; Popovici, Martha: Convorbiri cu Z. V. (Buc., 1985); Sava; Sava-VartolomeiŁ; Szabó Csaba: A 70 éves Z. V. köszöntés (V. Z., 1970. okt. 25.); Zenei lex.; Zenetudományi írások; Zenetud. írások, 1998.