VÁRADI Mátyás

Sóvárad, 1638, † Kézdivásárhely, 1684 után: pap, orvos. – Mv.-en tanult, majd Kv.-on Apáczai Csere János tanítványa volt. Ezután a leideni (beiratkozott 1665. nov. 19.), az utrechti, a franekeri egy.-en (1668–) teológiát és orvostudományt tanult. A franekeri egy.-en orvosi és teol. doktori oklevelet szerzett (1669). Kézdivásárhelyen ref. lelkész (1670–80), egyúttal kezdi esperes (1672–). Chiliasztikus nézetei miatt a papi hivatástól eltiltották (1680 k.), ezután gyakorló orvos lett. Orvosként orsz. hírnevet szerzett. A m. orvostörténetben jelentősek a himlőről, a kanyaróról és a tüdővészről írt latin nyelvű értekezései. – F. m..: Dissertatio theologia de votis… (Utrecht, 1666); Disputatio mediea de variolis et morbilis… (Utrecht, 1667); Égő szövetnek avagy ragyogó fáklya… (Franeker, 1668); Disputatio Mediea Inauguralis de Phthisi (Franeker, 1669).
– Irod.: Rugonfalvi Kiss; Offner, Robert. = Tonk S. 2020; ÚMÉL.