VARGA József, §

Drecske, 1902. máj. 21., † Mv., 1976. márc. 27.: színész. – A családja Nagyváradra került kora gyermekkorában, csizmadiainas volt, 19 éves koráig. Nagyváradon kezdte pályáját (1923) segédszínészként. Mv.-en lépett fel (1924), azután Szatmár, Sziget, Arad, ismét Nagyvárad, majd nyolc évig Jódy Károly vándorszíntársulatában játszott. Az aradi Népszínház szervezésénél is jelen volt és két év alatt sok szerepet játszott (1946–48). A Székely Színházhoz szerződött (1949–), amelynek tagja maradt élete végéig. Kitűnő jellemszínész volt, bravúrosan oldott meg különböző epizódszerepeket. Változatos módon használta ki az apró termet és a nagy lélek kontrasztját. Jó érzéke volt a groteszk humor iránt. Háromszáznál több szerepet játszott. – F. sz.:: Viceházmester (L. Rachmanov: Viharos alkonyat), Braun, tanú Gergely Sándor: Vitézek és hősök); Szentgáli kanonok (Mikszáth Kálmán: Különös házasság); Lojális úr, törvényszolga (Moliere: Taruffe); Brânzovenescu ügyvéd (Caragiale: Az elveszett levél); Az após (A.Grigulis: Agyag és porcelán), Postás (Tur testvérek: Villa a mellék utcában), Szekeres, altiszt (Szabó Ernő: A vezér); Szálloda felelős (Szabó Ernő: Vidám vakáció); Rubinstein (Tur testvérek: Kinek kedvez az idő); Szafonov, sofőr (K. Szimonov: Legény a talpán); Jákov, háziszolga (Csehov: Sirály); Adolf Klein (M. Davidoglu: Tűzerőd); Klopov Luka, iskola igazgató (Gogol: A revizor); Bodó Pál, állatgondozó (Urbán Ernő: Tűzkeresztség); Bábics (Ivan Franco: Az ellopott boldogság); Tulipán szabó (Csiky Gergely: Ingyenélők); Idősebb matróz (B. Lavrenyov: Leszámolás), Szakállas (Iszajev és Galics: Nem magánügy); Mujkó, muzsikus cigány (Huszka Jenő: Gül-Baba); Varga bácsi (Aki másnak vermet ás); Jakov (Nusics: A kegyelmes asszony), Mos Toagyer (Horváth Ágoston: Varga Katalin); Arvinte (T. Vornic – Ioana Postelnicu: Felszáll a köd); Luka öreg lakáj (Csehov: Medve); Postás (Bródy Sándor: A tanítónő); Öreg pap (Heltai Jenő: A néma levente); Istók, öreg szolga (Kós Károly: Budai Nagy Antal), Öreg béres (Szabó Lajos: Menekülés); Súgó (E. Mirea – Kovács György: Az utolsó vonat); Niţă, a „Virradat” altisztje (M. Sebastian: Lapzárta előtt), Iskolamester (W.Shakespeare: A makrancos hölgy), Piszmogi (Méhes György. Széna vagy szalma); Krémer Frigyes (Méliusz József: Nem olyan egyszerű); Ignác (Sütő András: Fecskeszárnyú szemöldök); Manole, nyomozó (Aurel Baranga: Diadalív); Igazgatósági tag (Csehov: Jubileum), Riccardo, üzletember (Carlo Goldini: Különös történet); Polgár (E. Rostand: Cyrano de Bergenac); Sebesült munkás (Friedrich Wolf: Mamlock professzor); Nea’ Gogu (Al. Mirodan: Újságírók); Dónát (Gorkij: Jegor Bulicsov és a többiek, 1949); L. Demetrius: Mai emberek (1953); Ákim (L. Tolsztoj: A sötétség hatalma, 1966); Lőrinc inas (Németh L.: A két Bolyai); Utcaseprő (Feydeau: Osztrigás Mici); Lajos bácsi (Móricz Zs.: Nem élhetek muzsikaszó nélkül); Józsi bácsi (Móricz Zs.: Kismadár); Nomancourt (Labiche: Az olasz szalmakalap).
– Irod.: Csifó; Gergely Géza: Hetven éves V. J. színművész (V. Z., 1972. máj. 7.); A Hét évkönyve (1982); Horváth Bea; Katona Szabó István: Az Új Élet lexikona, 170. (Új Élet, 1977, 16. sz.); Kovács Levente; Kötő; MSZL.