VÁSÁRHELYI Boldizsár

Ilencfalva, 1862. febr. 24. † 1942. nov. 6.: ref. lelkipásztor. – Az elemi iskolát szülőfalujában és Mv.-en, a főgimnáziumot és teológiát a nagyenyedi Bethlen Koll.-ban végezte (1872–1884) majd Utrechtben hallgatott teológiát (1884–85). Püspöki titkár (1885–87); körlelkész Szamosújváron (1887–94), dési lelkész (1894–1918), dési esperes (1914–18), a kv.-i egyházmegye lelkésze, esperese (1919–23), a kv.-i egyházközség belvárosi parokiális körének lelkésze nyugalomba vonulásáig (1918. máj. 9.–1940. jan. 1.). Rendes tagja volt a budapesti harmadik zsinatnak. A kv.-i Farkas utcai templomban került címeres emléke. – F. m..: Siessünk Jézushoz (Beköszöntő Désen). (Szamosújvár, 1894.); Isten jelenléte (Prédikáció). (Dés, 1894.); Millenniumi ima és egyházi beszéd. (Dés, 1896.); 1902. márc. 15. és szent Petőfi napján (Boros Gáborral). (Dés, 1902.); Egyházi beszéd Kossuth Lajos születésének 100. évfordulóján. (Dés, 1902.); Gyakorlati levelek kezdő lelkipásztorokhoz (1907); Vékony Ferenc… emlékére… beszéd. (Dés, 1909.); Esperesi székfoglaló beszéd. (Dés, 1914.) Isten fiának dicsőítése (Három prédikáció). (Kolozsvár, év n.); Igehirdetés, példaadás (Prédikáció). (Dés, 1916.); Siessünk Jézushoz: Prédikációk (Dés, 1930).
– Irod.: Entz–Kovács, Zoványi.