VASS Tamás, §

Mv., 1942. dec. 15., † Mv., 1988. márc. 28.: grafikusművész. – Vass Tamás ezredes és Szőllősi Ilona fia. – A mv-i Művészeti Líc.-ban érettségizett (1963), tanárai Barabás István, Nagy Pál; a kv-i Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán a grafika szakon szerzett diplomát (1963–69) Feszt László növendékeként. Már diákkorától grafikáit közölte a Napsugár, majd az Új Élet, Igaz Szó, Helikon. Grafikai munkatársa volt a Dacia, Ifjúsági Könyvkiadó és a Kriterion kiadónak. Mv.-en élt, kirakatrendező, volt, majd betegnyugdíjas (1981–). Először Mv.-en szerepelt a megyei tárlaton (1969), azután részt vett számos kiállításon Mv.-en és országos grafikai tárlatokon, Szabadka /Suboticán és New Yorkban is szerepelt. Alkotásaiban az ember elidegenedése, a hatalommal és önkénnyel szembeni magányos ellenállása témáira teremtett egyértelmű szimbólumokat és metaforákat. Készített tusrajzokat, linóleummetszeteket, kőnyomatokat, dolgozott rézkarccal és rokontechnikáival. Önemésztő életmódjához, korai halálához hozzájárult az a körülmény, hogy a diktatúra éveiben munkáinak javarészét kizsűrizték, a kiállítótermekből kitiltották. Díjai: A főiskolások Országos Képzőművészeti Tárlat 3. díj és különdíj; Primăvara studenţească = Diáktavasz plakátművészeti verseny első díj (1967 és 1968); Országos grafikai díj (Buk., 1981). – F. m..: A harmadik birodalom, Haláltánc, Kezdetben volt a kő, Lapok a történelemből, Lépcsőink, Dicsőség lapjai, Fortissimo I-II, Hajnal, Kőrösfői lányok, Fegyveres felkelés, Újjáépítés. – F. kiáll.: egyéni: Kv. (1987); Suceava; Mv. a Nemzeti Színházban; Szováta; Állami M. Színház előcsarnoka (1978, 79), Kv. (1987); Sepsiszentgyörgy (1988); Mv. Bernády ház: emlékkiállítás (2004. márc.10–); csoportos kiáll.: Szabadka (1971); New York (1975). – F. m..: ill.: Méhes György: Győzelmes Gábriel (Buk., 1967); Vitorlaének (graf. másokkal; Buk., 1967); Méhes György: A kígyó színű toll. Elbeszélések (Buk., 1969), Mărgineanu, Nicolae: Românul care ucide (1970); Saroiu, Ionel – Andrei, Iuliu: Crimă şi adevăr (1970); Fărcăşan, Sergiu: A gonoszságirtó gép (1970); Kozma Mária: Festett káposztalepke (Buk., 1971); Domokos Sámuel: Octavian Goga, a költő és műfordító (Buk., 1971); Bellow Saul: Herzog (Buk., 1971); Kövi Pál: Erdélyi lakoma (Buk., 1981), Mikó István: Vadászkönyv (ábrák Molnár Dénessel; Buk., 1984).
– Irod.: 100 év; Banner; Csekme; Ecce homo (Nú., Múzsa, 1992. dec. 11., 85. sz.); Galéria a Bernády Házban; Helikon; Henter György: V. T. a Vártemplomban (2007. jan., 1. sz.); Katona Szabó István: Az Új Élet lexikona, 168. (Új Élet, 1977., 14. sz.); Koch Mária: Egyetemes eszmei közlésre törekszem… (V. Z., 1979. nov. 3.); Lázár László: Az élet mint ideál: V. T. grafikáiról (V. Z., 1981. okt. 3.); Lázár László: Keresetlen szavak egy posztumusz kiállítás elé (Nú., Múzsa, 1993. jan. 14., 88. sz.); Marosi Ildikó: Elég ha értenek (Új Élet, 1986, 14. sz.); Molnár; Molnár Dénes: Vallomások a létről (V. Z., 1987. márc. 21.); Murádin 2004; [Nekrológ] (V. Z., 1988. márc. 30.); Nú. (2002. dec. 14); Portik Blénessy Ágota: V. T., egy elfeledett marosvásárhelyi grafikusról = Táguló horizont; RepM; Simon Endre: E számunk képzőművész vendége: V. T. (Új Élet, 1986, 21. sz.); Szabó–Kállai; Vass Tamás (1942–1988) fekete-fehér látomásai az Erdélyi Művészeti Központban (Nú, Múzsa, 2024. febr. 17., 1621. sz.).