VIGH Károly, Vigh Carol, Vig Károly

Mv., 1912. jan. 19., † Stockholm, 1990. okt. 15.: tanár, könyvtáros, nyelvész, szerkesztő, műfordító. – Középiskoláit Mv.-en végezte (? 19…?), a kv.-i román egyetem magyar-francia nyelv- és irodalom és latin nyelv szakán végzett (1934), és középiskolai tanári oklevelet szerzett. Tanár volt Mv.-en, Kézdivásárhelyen (1933–34), Brassóban (1934–35), néhány hónapig katona, majd tanár Zilahon (1936 tavaszától), és Kv.-on az unitárius gimnáziumban (1936–37). Munkanélküli volt (1937 őszétől). A katonai majd polgári közigazgatás alatt könyvtáros volt (1940. nov. – 1941. febr.) A mv.-i Városi Könyvtárnál ideiglenes alkalmazást nyert (1941. febr. – 1942.) majd könyvtáros, igazgató lett (1942. – 1949. júl.). Három hónapos átképzés után a m. hadseregben, tizedesi rangban szerelt le (1942). A II. vh. után (1944. okt. elején) a megalakulóban levő párt utasítására megalakították tizenheten a M. Demokrata Szövetséget (a M. N. Sz. későbbi tagozatát) és ennek egyik titkára lett. Ebben az időben tanított is (1945–46). Megkezdte a szakszervezeti könyvtár anyagának összegyűjtését, feldolgozását; a Szabad Szó napilap technikai szerkesztője volt (1945. márc.–jún.), a polgármester megbízta a város kulturális és népjóléti ügyeinek vezetésével (1947–48) is. Az utcanév- felülvizsgáló bizottság tagjaként (1945. nov.) 176 utcanév megtartását, a többiek módosítását javasolta, mértéktartó, kétnyelvű, főként a művelődési élethez kötődő m. és román személyiségneveket tartalmazó javaslatait elfogadták és jóváhagyták. A Romániai Magyar Szó napilap meghívására szerkesztője Buk.-ben (1949. júl. –), a szerkesztőségi munkáján kívül fordított, stilizált és másféle szerkesztői munkát végzett az Agerpressnek, a Szakszervezeti Életnek, az Állami Könyvkiadónak, az Ifjúsági Könyvkiadónak, a Szakszervezeti Könyvkiadónak, a művészeti minisztériumnak és a külügyminisztériumnak. Évekig alkalmi munkákból élt Mv.-en (1952–57), állástalan 20 hónapig (1957–58). A Román Akadémia mv.-i kutatócsoportjának tagja volt. A kv.-i egyetemi könyvtárban kapott állást nyugdíjazásáig (talán 1962-ig). Nyugdíjazása után főként az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár szerkesztésével foglalkozott, de fordított is és a mv.-i levéltárból ekkor gyűjtötte össze az Asszonyok és férfiak tüköre és a Marosvásárhely helynevei c. kötetek anyagát. Nyelvészeti és helytörténeti kutatásai Mv. múltjának feltárására irányultak, de nem jelenhettek meg csak halála után. Tübbek között közölt a Könyvtári Szemlében is. Stockholmba, lányához költözött (1988. okt.). – F. m..: Asszonyok és férfiak tüköre (Bp., 1980; Csíkszereda, 1999); Marosvásárhelyi helynevek és földrajzi közszavak (az adatgyűjtést befejezte, az adattárat kiegészítette, szerk. Pál-Antal Sándor; Csíkszereda, 1996); társsz.: Kolozsvár: Városismertető (Kv., 1957); ford.: Solomon, Liviu. Szovjet diákok (Buk., 1950); Mihail Sadoveanu: Lehunyt szemmel (Buk., 1956; 1982); Mihail Sadoveanu: Régi történetek (Buk., 1956); Ion Creangă: Válogatott munkái (R. Berde Máriával és Kiss Jenővel. Mv., 1956); Radu Tudoran: Dagadó vitorlákkal. (Buk., 1958; 1986); Cezar Petrescu: Fram, a jegesmedve (Bk., 1959; 1975); Camil Petrescu: Ember az emberek között (Veress Zoltánnal, Buk., 1961); Ion Creangă: Válogatott munkái (Kiss Jenővel és Sütő Andrással; Buk., 1962); Ion Creangă: Két leány (Buk., 1962); Mihail Sadoveanu: A bűvös erdő (ford., Buk., 1963); Mihail Sadoveanu: Borsószem királyfi és más mesék (Fodor Sándorral; Buk., 1963); Ştefan Luca: Az intelligencia bálja. Buk., 1964); Ion Creangă: A vénasszony leánya és a vénember leánya (Buk., 1965); Mihail Sadoveanu: Nehéz idők (Buk., 1967); Henry Gilbert: Robin Hood története (Buk., 1967; Kv., 1979); Paul Feval: A púpos (Buk., 1969); Eusebiu Camilar: Hősökről szól a rege (Buk., 1976); Ion Creangă: A rászedett medve (Buk., 1979); Paul Féval: A púpos. (ford., átd., Buk., 1989); szerk. munkatárs: Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár. 2–4. köt. (Buk., 1978, 1982, 1984), 5–6. köt. (Bp., -Buk., 1993); szerk.: Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde (utószó, jegyz.; Buk., 1957); Krúdy Gyula: Árnyékból szőtt vendég (vál., bev.; Buk., 1957); Asszonyok és férfiak tüköre. Tanúvallomások a XVII. századbeli Mv.-ről (összeáll., előszó, jegyz.; Bp., 1980; Csíkszereda, 1999).
– Irod.: családi információ Vígh Anna Éva; Kortárs magyar írók, 1945–1997: Bibliográfia és fotótár (Bp., 1998–2000); Kuszálik; Mv.-i sorok; Mv. műv. vár.; [Nekrológ] (Nú., 1990. okt. 17.); (rf.): Miért csökkent a mv.-i városi könyvtár olvasóinak száma (Szabad Szó, 1946. jún. 17.); Pál-Antal Sándor: A kétnyelvű utcanevek Mv.-en: Történeti áttekintés (Nú., 1997. szept. 23.; szept. 25.); v. Pál-Antal 2003; RMIL; Szigethy–Újvári.