VINGÁRDI GERÉB János, Geréb János

?, † 1471/72: főúr, görgényi várkapitány, erdélyi főkapitány, bíró. – Felesége, Szilágyi Zsófia révén Hunyadi János sógora. Szerepel a tört. forrásokban (1414–71). Udvari lovag, Hunyadi János familiárisaként erdélyi kormányzó (1445–), görgényi várnagy (1448–57), ugyanakkor erdélyi alvajda (1450–), a székelyek bírája. Hunyadi János Marosszékre rendelte és ott a szék főtisztjeivel és 24 bírájával székely bírói közgyűlést tartottak (1451). Ekkor született meg a székely örökség szabályozása mint a székely jogalkotás egyik legkorábbi írott emléke. Vízaknai Miklós erdélyi alvajdával írásba foglalták a mv.-i székely gyűlésnek a székely örökségre vonatkozó határozatait (1451. jún. 17.). Ítéletet hozott a náznánfalvi és szentkirályi székelyek és Bolgár kenéz rokonai közötti birtokperben a vásárhelyi törvénynapon (1453). Mátyás király uralkodásának elején, Szilágyi Mihály mellett erdélyi alkormányzó (1458–60). Mátyástól nagy birtokadományokban részesült, többek között megkapta a fogarasi váruradalmat. Birtokai központjában, Vingárdon felépítette a ma is álló templomot.
– Irod.: Egyed Á. 2006; Egyed Á. 2013; Időtár 1; Jancsó Benedek: Erdély történelme (Kv., 1931); Gurghiul; Pál-Antal 2002; SzOkl, 1; Székelység; ÚMÉL.