WESSELÉNYI, hadadi br. család

Nógrád megyéből eredő régi család, melynek korábbi története nincs tisztázva. A család a XVI. század elején Erdélybe költözvén ott csakhamar előkelő szerepet játszott. Miklós (1504. – 1584. márczius 10.), Erdély ítélőmestere adományban nyerte a gyekei uradalmat, melyről a család egy ága vette előnevét. Fia Gáspár és unokája Boldizsár dobokai főispánok voltak. Velük a gyekei ág kihalt. Testvére, Ferenc (1540–1594), erdélyi főkincstartó adományban nyerte Báthory Istvántól a hadadi uradalmat, melyről a család előnevét írta; ugyanő 1590. április 7-én lengyel honfiúsítást nyert, majd erdélyi bárói rangot (1582), ő a hadadi W. ág megalapítója. Ennek unokája, Ferenc (1605–1667) családja és kora legkiválóbb férfiainak egyike; nádor (1655), aranygyapjas vitéz, val. b. titk. tan, „Murányi örökös grófi” címmel grófi rangra emelkedett (1646), de ága fiú ágon kihalt. A továbbélő bárói nemzedék Ferenc, erdélyi kincstartónak Pál fiától származik. Leszármazottai kitűnő családi kapcsolatokra és nagy vagyonra tettek szert. Unokája István (1674–1734) cs. k. kamarás, b.b.t.t., erdélyi kormányzó, az ogy. és az erdélyi tábla elnöke, bárói rangját Károly megerősítette (1725). Mint naplóíró írta be a nevét az irodalomba. Fiaiban a család két ágra vált: Ferenc a hadadi (drági) ág, István a zsibói ág alapítója. A család ev. ref. levéltára az Erdélyi Múzeumban található. Címerük: kék mezőben jobbra fordult koronás szirén, balra hajló halfarokkal, jobbjában zöld száron vörös rózsát tart, balját csípőre teszi. Birtokok, kastélyok: Drág, Hadad, Gyeke, Kékes, Komlód, Obrázsa, Zsibó. Maros megyében: Ádámos, Malomfalva, Szőkefalva. Házaik Maros megyében: Mv. Teleki Téka (épült: 1775–81); Malomfalva (épült: 1761–67).
– Irod.: Bicsok–Orbán; Gudenus; Kelemen Lajos 2009; Köblös; MNZS, Nemeskürty; Sas Péter.