ZEYK Dániel, zejkfalvi br.

1778. jan. 2., † ? 1846. aug. 29.: az erdélyi Kir. Tábla elnöke, marosszéki főkapitány, főkormányszéki tanácsos, diétai követ. – Kv.-on a Ref. Göttingában és más külföldi egyetemeken végezte tanulmányait. Kir. Táblai ülnök (1804); Marosszék főkirálybírói helytartója (1830. nov. –); Marosszék főkapitánya (1831); kormányszéki tanácsos (1833–35); Alsófehérmegye követe (1837–). Főkirálybírói körlevélben statisztikai felmérést rendelt el Marosszékben (1831), melynek célja a szék általános helyzetének a hatóság tájékozódását szolgáló számbavétele. Szerepet játszott a mv.-i első kórház létesítésében, anyagilag is támogatta. A mv.-i Koll.-nak főgondnoka volt és ezen minőségében a Gecse-féle Emberszereteti Intézet alapító bizottságának a hagyományozó által kinevezett egyik elnöke volt. A Nagyenyeden kelt meghagyásával (1845) megszüntette az ünnepi legációt s helyette két ifjú részére 30–30 váltó frt. jutalmat biztosított; majd 400 ezüst frt. alapítványt tett a koll. javára (1846). Tisztsége Mv.-hez kötötte. Felesége vajai br. Vay Katalin. (1785–1871). Közíróként is ismert. Gazdasági és társadalmi cikkei jelentek meg különböző lapokban: A Pesti Hírlap, M. Gazda, Vasárnapi Újság stb. – F. m..: Jó tanítás a gazdáknak A juhok mételyéről, Koronkában, szept. 15., 1831 (s.l, s.a.); Jótanács a cholerában (Mv., 1831).
– Irod.: Bolyai Farkas; Castellum Értesítő (2001, 6. sz.); Gudenus; Időtár 1; Híres polgárok; Kőváry; Kőváry László; Krón. Füz. (1939, 4/6); Nagy Sándor: Háromszék önvédelmi harca 1848–49 (Kv., 1896); Paget; Pál-Antal 2003; Pálmay, Péterfi Károly: Az igaz filozófus karakter (Debrecen, 1820); Szinnyei J., Szotyori; Todea.