ZEYK János, zejkfalvi, id.

Kutyfalva, 1786. jún. 26., † Mv., 1860. febr. 9., Kutyfalván temették: kutyfalvi birtokos, politikus, több vármegye táblabírája, író, dramaturg. – Felesége Teleki Krisztina (1803? – Mv., 1869. jan. 10., Erdőszentgyörgyön a családi sírboltba temették). Gyermekeik: Z. Sándor, felesége Szabó Anna; Gyula; László; Juliánna – Fekete Lajosné. – Tanult Kv.-on Tordán és Nagyenyeden. Udvarházuk volt közepes nagyságú belsőséget tartottak fenn Erdőszentgyörgyön (16. sz.-ból, amit lebontottak 1940-ben). Ebben az udvarházban született Kis János tábornok. Gazdatisztjük Jobbágy Károly volt, kinek fia a későbbi festőművész Túri Jobbágy Károly. Elsősorban szépíró. Költeményei, valamint regényes romantikus színműveit önálló kötetekben is kiadták. Neves kortársaihoz írt versei és cikkei különböző folyóiratokban jelentek meg: Hébe, Regélő, Honművész, Vasárnapi Újság, Kedveskedő, Nemzeti Társalkodó, Sokféle, Sas. Számos útleírás szerzője, amelyekben a polgári szabadság eszméiért lelkesedik. Bejárta a Nyugati-Kárpátokat, Hunyad- Krassó- és Temes megyéket. Kutyfalván népmesét jegyzett le román juhászától (1850). Őt tartják a legkorábbi román népmesegyűjtőnek. A nagyenyedi diáktársaság tagjaival együtt adta ki verseit a Virágkosár c. zsebkönyvben (1837). A kutyfalvi ref. egyháznak részben aranyozott ezüst kenyérosztó tányért adományozott közösen Mikó Klárával (1812). A Mv.-i Kaszinó alapítótagja (18 32).Önéletrajzát öregkorában írta. Megelevenednek benne enyedi tanulókora, kancellistasága és ifjú gazdaévei. – F. m..: A nemes ember (költemény, h.n., é.n.); Az igaz érdembetsülés szavai (Bécs, 1819); Sóhajtás Herepei Ádám árnyékához (költ.; h. n., 1828); Z. J. munkáji, I–II. (Nagyenyed, 1832—33); Halotti beszédek Bethleni gr. Bethlen Rosalia felett [1832] (s.n., s.a); Nyelvészeti pör (Nagyenyed, 1838); Balduina, Libanoni Dryáshölgy (színmű; Kv., 1842); Z. J. színművei, 1–2. (Kv., 1842–43); Dékébál. Utolsó dák király… (színmű; Kv., 1843); antológ.: Bánsági utazás 1838-ban = Az utazás divatja (Buk., 1973).
– Irod.: Biás István; Datcu; Gyászjelentő; Kelemen Lajos 2009, Keresztes Gyula: Örökségünk 64.: Udvarházak Kisküküllő völgyében (Nú., 1994. okt. 1.); Küküllői Ref. Egyházm. 3.; Nagy BodóTibor. Korunk egyik legdíszesebb kastélya (Központ, 2016. márc.24–30.); Pálmay; Szinnyei; ÚMÉL, Az utazás divatja (Buk., 1973).