ZIEGLER Károly, §

Mv., 1871. dec. 25., Szeben, 1872.† Bp., 1938. Mv.-en nyugszik: orvos, dr. író, tanár. – Apja lakatosmester. Felesége Dr. Ziegler Károlyné köpeczi Deák Margit (1871 – Mv., 1910). Ugray állatorvos testvére. Gyermekei: Károly, Gábor, György, Ernő, Emil, László. – Szebenben érettségizett, majd egyetemi tanulmányokat folytatott az Innsbrucki Egy. Orvosi Karán (1891–94; 1895), a Berlini Egy. Orvosi Karán (1894–95). Orvosi diplomát a kv.-i FJTE-en szerzett. Két évig uo. klinikai tanársegéd, majd Maros-Torda vm.-ben járási alorvos. Részt vett az I. vh.-ban mint a 22. népfelkelő erődítési munkásosztag főorvosa. Hazatérése után Mv. kerületi orvosa, (rendőrorvos), később vm.-i főorvos, tisztiorvos Mv.-en (1910 k.–1930). Rendőrorvosi feladatoknak is eleget tett, és tagja a „Koponya Bizottságnak”. A mv.-i Ref. Koll.-ban iskolaorvos és rendes tanár – az egészségtant tanította (1902–11; 1921–23). Jól képzett orvos volt, sportolt, zenéhez, rajzhoz értett, hat-hét nyelven folyékonyan beszélt. Sakkbajnok volt. Jelentős szerepet játszott a város közéletében, számos ismeretterjesztő előadást tartott. Állandó előadója a Munkás Szabadiskolának. A szegényeket ingyen kezelte. Lakása házikoncertek, alkalmi tárlatok, szellemi csatározások színhelye volt. Baráti köréhez tartozott: Antalffy Endre, Molter Károly, Berde Mária, Metz István, dr. Büchler Pál, Osváth Kálmán. A Zord Idő szerkesztőségének tagja (1919–), itt közölte novelláit, irodalmi kritikáit verseket és francia versfordításokat. Flaubert Salambo c regénye nyomán színművet írt (1920). Orvosi tárgyú dolgozatai szakfolyóiratokban jelentek meg. Fordított verseket, prózát különösen franciából Paul Valeryt és Baudelaire-t. Írt néhány kultúrtörténeti elemekkel átszőtt novellát és dialektikus cikkeket a Zord Időbe. Írt egy tudományos fantasztikus regényt, amelyben megjósolja a civilizáció száguldó iramú fejlődését. A mv.-i Kaszinó tagja, másodtitkára (1904), alelnöke (1919), könyvtárának vezetője (1934), elnöke (–1938). A KZST választmányi tagja. A mv.-i vívóegylet alelnöke (1910) Még Bernády előtt volt Amerikában és onnan hozta Mv.-re az első autót (egy kétüléses Fordot). A Gecse u. 15. sz. alatt laktak. Amikor Bartók Béla Mv.-en járt mindig nála szállt meg, hiszen sógora volt. Hat fiuk született, mind főiskolát végeztek. Feleségét korán elvesztette, árván maradt gyermekei mellé nevelőnőt hozatott Bécsből, egy ezredes lányát, aki katonai fegyelemben, szeretet nélkül nevelte őket, alig várták, hogy megszabaduljanak a szülői háztól. Z. Károly aggmenházba került, rákban halt meg Bp.-en.
– Irod.: Biás István; Deé Nagy Anikó: A mv.-i Kaszinó krónikája = Pál-Antal–Simon 2.; Győry; Időtár 2; Kiss–Péterffy–Péterffy; Molter 2., 3.; Mv. és a háború 2.; Mv. tört. 2.; Osváth; Ökrös; Polgár István: Bartók és Mv. (Új Élet, 1970, 17. sz.); RMIL; Szabó–Simon–Szögi; Szinnyei J. – Sz.J.; Ünnepi könyv.