ZOLTÁN Aladár, §

Homoródszentmárton, 1929. máj. 31., † Mv., 1978. júl. 8., sírja a mv.-i ref. temetőben: zeneszerző, karmester, pedagógus. – Felesége: Fejér Éva, született Nagy Éva, majd Csipkés Tiborné, elhunyt a svédországi Göteborgban 87 éves korában (2024. jan. 19.). Tanulmányait szülőfalujában kezdte, középiskolai tanulmányait Székelykeresztúron (1939–46) és Kv.-on a Brassai Sámuel Líceumban végezte (1948), majd a Gh. Dima Zeneművészeti Főiskolán szerzett oklevelet zenetanári (1951), zeneszerzési (1952), és karmesteri szakon (1953) Már Székelykeresztúron kezdett zongorázni, népdalt gyűjteni, kis zongoradarabokat és kórusműveket írni. A főiskolán tanárai többek közt Jodál Gábor, Antoni Ciolan, Nagy István, Jagamas János. Főiskolai tanulmányai utolsó éveiben tanársegéd volt (1950–55) és tanított a kv.-i Zenei Líc.-ban. A Művelődés c. folyóirat zenei szerkesztője volt (1954–59). Az újonnan alakult Mv.-i Állami Ének- és Táncegyüttes meghívására az együttes karmestere lett (1958–), a Mv.-i Rádióstúdió zenei osztályának vezetője (1959–), A Romániai Zeneszerzők Szövetsége mv.-i fiókjának a titkára (1960–), majd a szövetség egyik alelnöke (1968–). A Mv.-i Állami Filharmónia igazgatója volt haláláig (1965–). Csíky Boldizsár zeneszerzővel közösen megszervezte a máig évenként megtartott Mv.-i Zenei Napokat (1971–), célja volt a közönségnevelés (bérleti hangversenyeket szervezett Szászrégenbe, Segesvárba, Székelyudvarhelyre, zenekari tagok továbbképzése, híres karmesterek és együttesek meghívása, külföldi hangversenykörutak szervezése stb. Zeneszerzői munkásságában fontos helyet foglalt el az énekhang, elsősorban az énekkari muzsika. Irt dalokat, kórusműveket, vokálszimfonikus műveket, kantátákat, népdalfeldolgozásokat, bábszínházi kísérőzenét, színpadi kísérőzenét, vonószenekari műveket, szimfonikus táncokat, szimfóniákat, kamarazenei műveket. A Népi Együttes Állami Ének- és Táncegyüttes igényeinek kielégítésére népdalt gyűjtött Erdély és Moldva vidékeiről. Az együttes számára írt zenés-táncos művei: Farsangi esték (1969), Bihari leánykérés (1971), Tatrangi borica (1973) és mások, írt a gyermekegyüttes számára is Búzakoszorú (1959), a Bíborkáné lánya (1959–60), az Aranykapu (1962–63). kísérőzenéi színdarabokhoz: A kecske és a három gidó (1964); Karcsi cirkuszba megy (1967); Méhes György Szépike és csúfika (1954); Lope de Vega: Dacból terem a szerelem (1956); Shakespeare: Vízkereszt, vagy amit akartok (1963); Anavi Ádám: Kecskelovag (1971). Népdalfeldolgozások: Búzakoszorú (gyermekkórusra, szólistákra, népi zenekarra, 1959); Gyermekjátékok (gyermekkórus, népi zenekar, 1960, átdolgozott változat: Biborkáné lánya (1962); Párválasztás (táncszvit kórusra és népizenekarra, 1965); Farsangi esték (zenés táncos jelenet narrátora, szólistákra, kórusra és népi zenekarra, 1969); Bihari leánykérők –Homàge a Béla Bartók (1971); Tatrangi borica (vegyes karra és népizenekarra, 1973); Három vistai népdal (1952); Két válaszúti népdal (1952); népizenekari változat: Négy magyar népdal (Buk., 1968); Három román népdal (1964 Zenei tárgyú tanulmányait, esszéit, kritikáit az Utunk., Igaz Szó, Művelődési Útmutató, Művelődés, Dolgozó Nő, Muzica, Új Élet, Napsugár, Jóbarát, Vörös Zászló, Előre, Ifjúmunkás közölte. Kitüntetései: Országos VIT verseny III. díj (1953); a RSZK Akadémiájának George Enescu-díja (1967); Ion Vidu verseny III. díja (1969), a Zeneszerzők Szövetségének díját kapta a Szülőföld dicsérete II. Szimfóniájáért (1972). A kulturális-művészeti és közleti tevékenységéért a RSZK érdemrendjeivel és érdemérmeivel tüntették ki. – F. m..: Az én két asszonyom (Ady Endre, 1947); Jelszavak fegyverével (Buk., 1951); Divertimento vonószenekarra, klarinétra (1952); Négy magyar népdal vegyeskarra (1952); Dalok az ifjúságról és a szerelemről (kantáta m. népdaltémákra, 1953); Nonett (vonós- és fúvóshangszerekre, 1953); Románc (hegedűre és zongorára (1953); Ének a szabadságról (kantáta Marton Lili versére, 1954); Nyárádmenti népdalok (vegyes kar, Buk., 1954); Nyitány (1955), Három vistai népdal (Buk., 1954), Szonáta fagottra és zongorára (1955), Kicsi madár (szvit szopránra, tenorra és kamarazenekarra, 1955); Dalok az ifjúságról és szerelemről = Cîntece de tinereţe şi dragoste (Buk., 1956); A szép szerelem, 10 madrigál vegyeskarra (1956); Tíz madrigál (vegyes karok Buk., 1956); Korondi táncok (szvit népi zenekarra sóvidéki zenei anyag alapján, (1957; átdolgozva szimfonikus zenekarra, 1960); Bujdosó nóta (Bp., 1957), Rózsadalok (kantáta, 1957); Második kantáta (csángó szövegre és dallamokra, 1957); Madárdalok (1957–58), Madárdalok (kórusszvit, Buk., 1958); Korondi táncok (rapszódia vonószenekarra, 1957–60; Buk., 1963), Korondi táncok; Madárdalok (átdolgozások, 1958); Csángó dalok (alt és zenekarra, 1958); Szabad vizekre (szimfonikus poéma, kórusra és zenekarra, Hajdú Zoltán versére, 1960); Nyújts kezet (Majtényi Erik versére, 1960); Ünnepi nyitány (1961); I. Szimfónia (1961–63, Buk., 1970; Electrecord, 1971), Biborkáné lánya (színpadi játék, 1961); Kis szvit (1962–63, 1970); Szebb lesz az oszág (Mv., 1962), Bazsarózsa. Négy népdal vegyes karra (Mv., 1962), Szállj dal (28 gyermekkar, 1963); Dansuri din Corund (Buc., 1963); Öt lírai dal (Az öröm illan, Tavalyi szerelem, Anna örök, Ilona, Rejtelmek, Buk., 1963), Öt lírai dal (Kosztolányi Dezső, Tóth Árpád, Dsida Jenő, Juhász Gyula, József Attila verseire tenorra és zenekarra, 1963); Csokros szekfű, majoránna (szoprán, tenor, népi zenekarra, 1964); 4. kantáta (Hajdú Zoltán verseire, 1965); Vonósnégyese Homàge a B. Bartók (1965), Vonósnégyes (1965); Bokréta (Mv., 1965), Amennyi május (Mv., 1967); Cinci cîntece lirice pentru tenor şi orchestră = Öt lírai dal tenor zenekari kísérettel (Buc., 1967); Hat könnyű népdal (Mv., 1967); Májusi nap (Mv., 1967); Öt lírai dal (Buk., 1967); Stele de argint (Tg. M., 1967); Marosmenti táncok (táncszvit, 1968), Téli esték (népdalok férfikarra, Buk., 1969); Farsangi esték (1969); Kis szvit – Suita piccola (zenekarra, 1970); Simfonie pentru orchestra mare (Buc., 1970); Téli esték (Mv., 1970); Három szilágysági népdal (1971, Mv., 1973), Három szilágysági népdal (vegyeskarra, Buk., 1971); Bihari leánykérés (1971); A párt (Mv., 1972); Szállj dal! – Zboară cîntec! (Buk., 1972); II. Szimfónia: A szülőföld dicsérete (1972–73; Simfonia II.; Buc., 1979); Régi diákdalok (Pálóczi Ádám gyűjteménye alapján vegyes karra, Buk., 1972); Petőfi-dalok (vegyes és férfikarra, Buk., 1973), Tatrangi borica (1973); Trei cîntece populare din Sălaj = Három szilágysági népdal (Buc., 1973); Klarinét-szóló szonáta (1974), Bevezetés és Allegro (1974–76), Cîntece pe texte de Petőfi = Petőfi-dalok (Buc., 1975); Három gyergyói népdal (1975–76), Hét kórusköltemény (1976–77); Három gyergyói népdal (vegyeskarra, Buk., 1976); Hét kóruspoéma (vegyeskarra, Kányádi Sándor, Gerhard Eike, Majtényi Erik, Ana Blandiana, Marin Sorescu, Nina Cassian verseire, Buk., 1977); Szonáta szólóklarinétra (1977); Bihari rapszódia (Bartók emlékének szánva befejezetlen); gyűjteményes köt.: Repülj madár (Buk., 1955), Culegeri de coruri (Cluj, 1956), Bokréta (Buk., 1956); Tömegdalok antológiája (Buk., 1958), Dalgyűjtemény (Buk., 1958), Tömegdalok (Buk., 1960; 1962), Egynemű kórusok (Mv., 1965), Inalţă-te cîntec (Mv., 1966); Győztes évek (Mv., 1965), Cîntece pentru grup vocal (Buc., 1966), Cîntece de masă (Buc., 1966), Cât eşti de frumoasă, ţară (Buc., 1970), Partid cutezător (Mv., 1967), Cine m-o dat dorului (Buc., 1967), Muzica corală românească (Buc., 1970), Szülőhazám, Románia (Csíkszereda, 1973), Dalolj velünk (Buk., 1972), Szállj, dal…! (Buk., 1972), Inimi de lumină (Buc., 1969), Rumänische Klavierminiatüren für Kinder und Jugendlische (Leipzig, ?), Ének a Párthoz (Buk., 1971), Cîntare Partidului (Buc., 1971), Cîntece de dragoste pentru pămîntul ţării (Mv., 1973), Elogiu Republicii (Buk., 1974), A haza az én hitem (Buk., 1974), Republică, mîndria noastră (Buc., 1975), Cîntece patriotice şi revoluţionare (Buk., 1977), Románia, jó anyaföldünk (Buk., 1977), Erdő mélyén, esti csendben (Buk., 1974), Iskolai kórusgyűjtemény (Buk., 1974), 30 év dicsőség (Buk., 1974), Flamura neatîrnării (Buk., 1977); Neue Rumänische Kaviermusik (Köln, ?); – könyv: Karvezetők könyve (Szalmán Loránddal, Forró Lászlóval; Mv., 1968); Bihari rapszódia (Bartók emlékének szánva) szerk.: Dalgyűjtemény Kórusművek vegyes-, gyermek-, női-, és férfikarra (Buk., 1958); Înalţă-te cîntec – Szállj dalunk. Kóruskötet két nyelven (Mv., 1966); Armonii corale – Összecsengő szólamok Válogatás a kórusirodalomból I. Kánonok és madrigálok (Mv., 1972). – Irod.: Gyárfás 2013; Kelemen; Mv.-i Á. sz. N.E; Székely Sz.Z.; Zenetud. írások 1998.