ZRÍNYI Endre

Mv., 1927. márc. 3., † Mv., 1998. márc. 26.: történész, régész, muzeográfus. – Felesége: Z. Jolán, nyomdászkorrektor (1932 – Mv., 2001. nov. 22.). – A mv.-i Ref. Koll.-ban érettségizett (1946). Nehéz ifjúkori életkörülményei miatt csak később végezhetett felsőbb iskolákat. Tisztviselő (1946–56); és a mv.-i Múzeum önkéntes külső munkatársa (1949–), A mv.-i Pedagógiai Főiskolán román-történelem szakon (1972), ill. a kv.-i BBTE történelemszakán végzett (1981). A Mv.-i Múzeum régésze, főmuzeológusa nyugdíjazásáig (1956. ápr. 15. – 1989. jan. 1.). Szakterülete a régészet és a numizmatika. Rendszeres régészeti ásatásokat végzett Maros és Hargita megyében: Maroskeresztúron (1956, D. Protase és Dankanits Ádám közreműködésével: 1961; 1962, 1972); Mezőbándon a Hidegvölgyben (1960, 1973); a mv.-i várban (1960); Kenden (1961, 1979, 1980), Ózdon (1964, 1965, 1966, 1968, 1970, 1971); Istvánházán (1967); Bátosban (1967, 1968), Dedrádszéplakon (1967), Kutyfalván (1967, 1969, 1977), Koronkán (1967); Sövényfalván (1969); Homoródalmáson (1969); Szárhegyen (1971); Harasztkeréken, Maroscsapón, Marosszentkirályon, Mezőcekeden, Szászbogácson, Márkodon (1973), Beresztelkén, Mezőkeménytelkén, Petelén, Marosludason, Libánfalván, Mv.-en (1974); Mezősámsondon (1974–77), Mezőzáhon (1979), Radnóton (1980); Dédán, Alsóidecsen, Nyárádmagyaróson (1981); Dédán, Felsőrépán, Monoron (1984); Malomfalván (1985–87); Marosjárán (1987); Nagysármáson (1996); Gernyeszegen (1992–94, 1996); Marosvécsen (1970–87, 1997). A múzeumi anyag leltárának, szakkatalógusának összeállításával párhuzamosan rövid közleményekben ismertette a jelentősebb leleteket (jobbágytelki bronzlelet, márkodi római raktárlelet, a mv.-i fazekasság emlékei). A Székelyföld északi felében tett kutatásai folyományaként a tájegység számos fehér foltját tüntette el. Elkészítette Maros megye népvándorláskori leleteinek repertóriumát (1976); több régészeti feltárásnak volt a vezetője vagy munkatársa (dedrádszéplaki újkőkori telep és temető, magyarózdi szkíta temető, marosvécsi római castrum, malomfalvi kora középkori település, gyergyószárhegyi reneszánsz kastély). Részt vett a maroskeresztúri, marosvécsi római emlékek (érmék, feliratok, faragványok) feldolgozásában. Közölt még az Acta Musei Napocensis, Apulum, Dacia, Epigraphica, Ephemeris Napocensis szaklapokban. Társszerzőként önálló kötetben dolgozta fel a múzeum kincs- és pénzleleteit. Cikkeivel, kiállítások szervezésével közvetítette szaktudománya eredményeit a nagyközönség felé. A feltárt leleteket feldolgozta, kiállításokon népszerűsítette, tanulmányokat közölt, előadásokon szerepelt tudományos dolgozatokkal Prágában, Nizzában, Buk.-ben, Kv.-on. Ismerte a latin, német, francia és olasz nyelvet. Alapítótagja volt az első mv.-i múzeumi kiadvány szerkesztő bizottságának, a Studii şi materiale (1–4. köt., 1965–72) és folytatásának, a Marisia c. folyóiratnak a szerkesztője (5–25. köt., 1975–96). Kutatási területe a római hódítás és a népvándorlás kora. Közölt szaklapokban, népszerűsítő írásait közölte a Korunk, Marisia, Acta Musei Napocensis, Dacia, File de istorie: Muzeul de istorie Bistriţa, Acta Musei Porolissensis, Ephemeris Napocensis folyóiratokban és a mv.-i napilapokban V. Z., Nú. – F. m..: társsz.: Tezaure şi descoperiri monetare din Muzeul judeţean Mureş (Mv., 1980), Maros megyei pénzleletek (Mv., 1981; román és német nyelven is); Castrul roman şi aşezarea civilă de la Brâncoveneşti (jud. Mureş): Săpăturile din anii 1970–1987 (Tg. M., 1994); A marosvécsi római castrum (Mv., 1995); Mv. történetéből. (Mv., 1999); szerk.: Védd a madarat (Szombath Z.-nal; Mv., 1973; Ocrotiţi păsările; Tg. M., 1973).
– Irod.: Boér Hunor: A Magyar Autonóm Tartomány Múzeumainak Kollektív Tanácsa (1956–1957) = Maros megyei m. 3.; Bónis Johanna: Emlékezés a régész Z. E.-re (Nú. Múzsa, 1998. ápr. 18., 340. sz.); In memoriam: Z. E. (Marisia, 2000, 26.); MMA; (Népújság, 1998. ápr. 18.), Molnár; [Nekrológ] (Nú., 1998. márc. 28.); Pál-Antal–Simon; RMKK.; Szépréti: Régi és új világ; Todea 2013.