{"id":11543,"date":"2025-06-29T13:56:35","date_gmt":"2025-06-29T11:56:35","guid":{"rendered":"https:\/\/uj.adatbank.ro\/lexikon\/termek\/kemeny\/"},"modified":"2025-06-29T13:56:35","modified_gmt":"2025-06-29T11:56:35","slug":"kemeny","status":"publish","type":"product","link":"https:\/\/uj.adatbank.ro\/lexikon\/termek\/kemeny\/","title":{"rendered":"KEM\u00c9NY"},"content":{"rendered":"<p>magyargyer\u0151monostori gr. \u00e9s br. csal\u00e1d : \u0151sr\u00e9gi erd\u00e9lyi csal\u00e1d, mely a Mikola, Rad\u00f3, Kab\u00f3s, Vit\u00e9z \u00e9s Gyer\u0151ffy (jobb\u00e1ra kihalt) csal\u00e1dokkal egy eredet\u0171. A k\u00f6z\u00f6s lesz\u00e1rmaz\u00e1s a XIII. sz\u00e1zad derek\u00e1n \u00e9lt Mikol\u00e1-ig vihet\u0151 vissza. a Kem\u00e9ny csal\u00e1d a XV. sz\u00e1zad folyam\u00e1n v\u00e1lt ki a k\u00f6z\u00f6s t\u00f6rzsb\u0151l: a A Kem\u00e9ny nevet a 15. sz. k\u00f6zep\u00e9n vette fel Gyer\u0151fi P\u00e9ter. A csal\u00e1d a XV. sz\u00e1zadt\u00f3l kezdve jelent\u0151s szerepet vitt Erd\u00e9ly t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben. Kem\u00e9ny Simon ut\u00e1n I. J\u00e1nossal kezd a csal\u00e1d a t\u00f6rt\u00e9nelem sz\u00ednpad\u00e1ra f\u00f6ll\u00e9pni. I. J\u00e1nos I. Ferdin\u00e1nd k\u00f6vete Erd\u00e9lyben Szolim\u00e1n szult\u00e1nhoz (1554), B\u00fckk\u00f6st \u00e9s m\u00e1s j\u00f3sz\u00e1gokat szerzett a csal\u00e1dj\u00e1nak, az erd\u00e9lyi rendek k\u00f6vete I. Ferdin\u00e1ndhoz B\u00e9csbe (1556). Sz\u00e9kely M\u00f3zes p\u00e1rtj\u00e1n \u00e1llt, mellette esett el Brass\u00f3n\u00e1l (1603). IV. J\u00e1nos r\u00f6vid id\u0151re a fejedelmi c\u00edmet is elnyerte (1660\u20131662). A csal\u00e1d k\u00e9t f\u0151\u00e1gazat\u00e1nak megalap\u00edt\u00f3i: J\u00e1nos fejedelem, kit\u0151l az id\u0151sebb, \u00e9s testv\u00e9re P\u00e9ter, kit\u0151l az ifjabb \u00e1gazat ered. A csal\u00e1d b\u00e1r\u00f3i rangot nyert J\u00e1nos, L\u00e1szl\u00f3 \u00e9s Simon r\u00e9v\u00e9n (1698) melyet meger\u0151s\u00edtettek (1704) ez az id\u0151sebb b\u00e1r\u00f3i \u00e1g, majd majd \u00fajabb b\u00e1r\u00f3i c\u00edmet nyertek (1755) mellyel kezdet\u00e9t vette az ifjabb b\u00e1r\u00f3i \u00e1g. Mindkett\u0151 tov\u00e1bb vitte a csal\u00e1df\u00e1t napjainkig. A gr\u00f3fi c\u00edmet h\u00e1rom alkalommal szerezt\u00e9k: L\u00e1szk\u00f3 \u00e9s gyermekei (1744), S\u00e1muel kamar\u00e1s \u00e9s gyermekei (1804), Farkas \u00e9s gyermekei (1808). Ez az \u00e1g kihalt. A csal\u00e1d reform\u00e1tus. A b\u00e1r\u00f3i c\u00edmer Cs\u00fccsk\u00f6s talp\u00fa, \u00e1ll\u00f3 k\u00e9k pajzson koron\u00e1b\u00f3l kin\u00f6v\u0151 szarvas, aggancsai k\u00f6z\u00f6tt csillag, a pakzs jobb fels\u0151 sark\u00e1ban f\u00e9lhold, fejedelmi pal\u00e1st \u00f6vezi a pajzsot felette h\u00e9t\u00e1g\u00fa korona. Udvarh\u00e1zak \u00e9s birtokok: Als\u00f3g\u00e1ld, Aranyosgerend, Csombord, Fels\u0151zsuk, Nagysaj\u00f3, Pusztakamar\u00e1s; Marosmegy\u00e9ben: Cintos, Galonya, Malomfalva udvarh\u00e1z, \u00e9p\u00edtette Rh\u00e9dey Zsigmond \u00f6zvegye Wessel\u00e9nyi Kata (1761\u201367), a Kem\u00e9ny csal\u00e1d \u00f6r\u00f6k\u00f6lte P\u00e1l (1793\u20131854) \u00e9desanyja r\u00e9v\u00e9n, Magyarb\u00fckk\u00f6s \u2013 I. J\u00e1nos szerezte a XVI sz m\u00e1sodik fel\u00e9ben, a ma is megl\u00e9v\u0151 udvarh\u00e1z \u00e9p\u00edttet\u0151je a fejedelem (1651), Marosv\u00e9cs. Az 1228-b\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 kast\u00e9ly a Kem\u00e9ny-csal\u00e1d tulajdon\u00e1ba ker\u00fclt amikor II. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy v\u00e9grendeletileg hagyta K. J\u00e1nosnak a k\u00e9s\u0151bbi fejedelemnek (1648. nov. 28); A v\u00e1rkast\u00e9ly a csal\u00e1d tulajdon\u00e1ban maradt k\u00f6zel h\u00e1romsz\u00e1z \u00e9ven \u00e1t. Az \u00e1llamos\u00edt\u00e1st\u00f3l (1949. m\u00e1rc.) rehabilit\u00e1ci\u00f3s k\u00f6zpont m\u0171k\u00f6dik ott Az \u00f6r\u00f6k\u00f6s\u00f6k Nagy Zolt\u00e1n \u00e9s G\u00e9za perelnek a kast\u00e9ly\u00e9rt (Kr\u00f3nika, 2005. nov. 30.); Mv.-en a Kazinczy u. 14. (ma Kog\u0103lniceanu), a k\u00e9s\u0151 barokk st\u00edlus\u00fa \u00e9p\u00fcletet, itt sz\u00e1llt meg Kazinczy Ferenc, a nagy magyar nyelv\u00faj\u00edt\u00f3, aki megl\u00e1togatta Aranka Gy\u00f6rgy\u00f6t (1816). Az \u00e9p\u00fcletet a M. Kaszin\u00f3 v\u00e1s\u00e1rolta meg (1907), majd az \u00e1llambiztoss\u00e1g sz\u00e9kh\u00e1z\u00e1nak foglalt\u00e1k le (1921\u201329), a r\u00f3mai katolikus egyh\u00e1z Kolping szervezete \u00e9s az Erd\u00e9lyi K\u00e1rp\u00e1t Egyes\u00fclet (1929\u201346), az \u00c1llami M. Tan\u00edt\u00f3k\u00e9pz\u0151 fi\u00fabentlak\u00e1sa (1946\u201348), P\u00e9nz\u00fcgyi Iskola (1948), a Tan\u00edt\u00f3k H\u00e1za \u00e9s a Tan\u00fcgyi Szakszervezet (1957), megyei iratt\u00e1r (1962) \u00e9s rend\u0151rs\u00e9g \u00e9p\u00fclete volt. Kem\u00e9ny\u00e9k Koronk\u00e1n \u00e9s Malomfalv\u00e1n \u00e9ltek. <br \/><strong>Irod.:<\/strong> Bagyinszki; Benk\u0151 J\u00f3zsef: Transilvania (Vindobonae, 1777\u201378); Bicsok-Orb\u00e1n; Bir\u00f3 J\u00f3zsef; Csorba; Fodor S\u00e1ndor: Erd\u00e9ly leghosszabb \u00e9let\u0171 kaszin\u00f3ja (N\u00fa. Extra: Sz\u00ednes vil\u00e1g, 28. sz., 2006. j\u00fal. 15.); Gudenus; Kelemen Lajos 1982; Kempelen; Keresztes; Keresztes: 1995; Keresztes Gyula: A hajdani Mv., 8.: A v\u00e1ros r\u00e9gi \u00e9p\u00fcletei (N\u00fa., 1995. dec. 9.), Kiss G\u00e1bor, Kornis; K\u00f6bl\u00f6s Zolt\u00e1n: Magyar csal\u00e1dt\u00f6rt\u00e9neti k\u00f6nyv\u00e9szet (Kv., 1909); K\u0151v\u00e1ry 1852; K\u0151v\u00e1ry L\u00e1szl\u00f3, MNZS; M\u00fazsa; Nagy Iv\u00e1n; P\u00e1lmay; Pokoly; Rados Jen\u0151: Magyar kast\u00e9lyok (Bp., 1939); Szeghalmy Gyula: Erd\u00e9lyi v\u00e1rmegy\u00e9k (Bp., 1942); T\u00e9csi-Illy\u00e9s; Transilvania; Wertner M\u00f3r : A magyar nemzets\u00e9gek a XIV sz. k\u00f6zep\u00e9ig (Temesv\u00e1r, 1891\u201392)<\/br><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>magyargyer\u0151monostori gr. \u00e9s br. csal\u00e1d : \u0151sr\u00e9gi erd\u00e9lyi csal\u00e1d, mely a Mikola, Rad\u00f3, Kab\u00f3s, Vit\u00e9z \u00e9s Gyer\u0151ffy (jobb\u00e1ra kihalt) csal\u00e1dokkal egy eredet\u0171. A k\u00f6z\u00f6s lesz\u00e1rmaz\u00e1s a XIII. sz\u00e1zad derek\u00e1n \u00e9lt Mikol\u00e1-ig vihet\u0151 vissza. a Kem\u00e9ny csal\u00e1d a XV. sz\u00e1zad folyam\u00e1n v\u00e1lt ki a k\u00f6z\u00f6s t\u00f6rzsb\u0151l: a A Kem\u00e9ny nevet a 15. sz. k\u00f6zep\u00e9n vette fel [&hellip;]<\/p>\n","protected":false},"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"closed","template":"","meta":[],"product_brand":[],"product_cat":[137],"product_tag":[],"class_list":{"0":"post-11543","1":"product","2":"type-product","3":"status-publish","5":"product_cat-maros-megyei-eletrajzi-lexikon","7":"first","8":"instock","9":"shipping-taxable","10":"product-type-simple"},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/uj.adatbank.ro\/lexikon\/wp-json\/wp\/v2\/product\/11543","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/uj.adatbank.ro\/lexikon\/wp-json\/wp\/v2\/product"}],"about":[{"href":"https:\/\/uj.adatbank.ro\/lexikon\/wp-json\/wp\/v2\/types\/product"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/uj.adatbank.ro\/lexikon\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=11543"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/uj.adatbank.ro\/lexikon\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=11543"}],"wp:term":[{"taxonomy":"product_brand","embeddable":true,"href":"https:\/\/uj.adatbank.ro\/lexikon\/wp-json\/wp\/v2\/product_brand?post=11543"},{"taxonomy":"product_cat","embeddable":true,"href":"https:\/\/uj.adatbank.ro\/lexikon\/wp-json\/wp\/v2\/product_cat?post=11543"},{"taxonomy":"product_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/uj.adatbank.ro\/lexikon\/wp-json\/wp\/v2\/product_tag?post=11543"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}