{"id":12272,"date":"2025-06-29T14:21:13","date_gmt":"2025-06-29T12:21:13","guid":{"rendered":"https:\/\/uj.adatbank.ro\/lexikon\/termek\/knopfler-vilmos-%c2%a7-zarandi\/"},"modified":"2025-06-29T14:21:13","modified_gmt":"2025-06-29T12:21:13","slug":"knopfler-vilmos-%c2%a7-zarandi","status":"publish","type":"product","link":"https:\/\/uj.adatbank.ro\/lexikon\/termek\/knopfler-vilmos-%c2%a7-zarandi\/","title":{"rendered":"KN\u00d6PFLER Vilmos, \u00a7 zar\u00e1ndi"},"content":{"rendered":"<p>Boica, 1815., \u2020 Mv., 1882. szept. 28. Csittszentiv\u00e1non a csal\u00e1di s\u00edrboltba temett\u00e9k (szept. 30): f\u0151orvos-seb\u00e9sz doktor, szem\u00e9sz \u00e9s sz\u00fcl\u00e9szmester, term\u00e9szettud\u00f3s, ogy.-i k\u00e9pvisel\u0151. \u2013 Feles\u00e9ge: P\u00e1ll M\u00e1ria (1853\u2013), gyermekeik: G\u00e1bor (1858 \u2013 Mv., 1874. szept. 3.); M\u00e1ria Ugron G\u00e1born\u00e9 \u00e9s Elek. \u2013 Tanulm\u00e1nyait Zalatn\u00e1n kezdte, Kv.-on folytatta, ezut\u00e1n a b\u00e9csi egyetemen (1834\u2013) szem\u00e9szetb\u0151l, seb\u00e9szetb\u0151l \u00e9s sz\u00fcl\u00e9szetb\u0151l Pesten szerzett oklevelet (1840\u201341). Zar\u00e1nd \u00e9s Hunyad vm. f\u0151orvosa, ut\u00f3bb Nagy\u00e1gon, Zalatn\u00e1n \u00e9s Offenb\u00e1ny\u00e1n kincst\u00e1ri b\u00e1nyaorvos (1841\u201348). Tanulm\u00e1ny\u00fatra ment: Mo. b\u00e1nyavid\u00e9kein, Cseh-, Porosz-, Bajor-, Sz\u00e1sz- \u00e9s Olaszo.-ban a k\u00f3rh\u00e1zak mellett a f\u00fcrd\u0151helyeket \u00e9s az \u00e1sv\u00e1nyvizeket tanulm\u00e1nyozta; bej\u00e1rta Belgiumot, Angli\u00e1t \u00e9s Franciao. -t, Erd\u00e9lyt (1848\u201349). Zalatn\u00e1n nemzet\u0151r sz\u00e1zados (1848. szept. \u2013), majd orvosk\u00e9nt a vil\u00e1gosi fegyverlet\u00e9telig (1849. aug. 13.) Bem, Czecz J\u00e1nos \u00e9s G\u00e1l S\u00e1ndor parancsnoks\u00e1ga alatt szolg\u00e1lt, Zalatn\u00e1n megs\u00e9r\u00fclt, alig tudta \u00e9let\u00e9t megmenteni. Zalatn\u00e1n \u00e1llami szolg\u00e1latban b\u00e1nyaorvos (1849 \u0151sz\u00e9t\u0151l). Orvosi hivat\u00e1sa mellett behat\u00f3an foglalkozott f\u00f6ldtannal, f\u00f6ldtani tanulm\u00e1nyainak kieg\u00e9sz\u00edt\u00e9se c\u00e9lj\u00e1b\u00f3l jelent\u00e9keny mad\u00e1rgy\u0171jtem\u00e9nyt hozott l\u00e9tre, ami elpusztult (1848\u201349), de Zeyk Mikl\u00f3s k\u00f6z\u00f6lte a n\u00e9vmutat\u00f3j\u00e1t \u00edgy tudhat\u00f3, hogy 183 mad\u00e1rfajt\u00e1b\u00f3l 225 prepar\u00e1tuma volt. Vil\u00e1gos ut\u00e1n, Mv.-en telepedett le (1850), a Sz\u00e9kelyf\u00f6ld \u00e9s Marossz\u00e9k f\u0151orvosa (1862\u2013). Mint orvos orsz\u00e1gos szaktekint\u00e9ly lett, m. \u00e9s latin nyelven \u00edrt orvosi munk\u00e1kat, az orsz\u00e1gos nagygy\u0171l\u00e9sen \u0151t v\u00e1lasztott\u00e1k meg az orvosok eln\u00f6k\u00fcknek. Orvosi hivat\u00e1sa mellett a k\u00f6z\u00fcgyekben is tev\u00e9kenyen vett r\u00e9szt: nagy \u00e9rdemei vannak a mv.-i orsz\u00e1gos k\u00f3rh\u00e1z (1852) l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1ban. A mv.-i orsz\u00e1gos \u00e1ltal\u00e1nos k\u00f6zk\u00f3rh\u00e1zat Schwarzenberg K\u00e1roly hercegr\u0151l, Erd\u00e9ly polg\u00e1ri \u00e9s katonai korm\u00e1nyz\u00f3j\u00e1r\u00f3l nevezt\u00e9k el, \u00faj hely\u00e9n (Szentgy\u00f6rgy, Lenin, ma Forradalom u.) 70 \u00e1ggyal, 16 korteremmel rendelkezett, egy v\u00e1lasztm\u00e1ny igazgatta, amelynek eln\u00f6ke \u00e9s els\u0151 orvosa volt. Ezt 150 \u00e1gyra b\u0151v\u00edtett\u00e9k ki vezet\u00e9s\u00e9vel (1881). Az orsz\u00e1gos k\u00f3rh\u00e1z mellett 12 \u00e1gyas szem-k\u00f3rh\u00e1zat \u00e1ll\u00edtottak fel (1854. jan. 8. \u2013), ez 21 \u00e9vig m\u0171k\u00f6d\u00f6tt, szint\u00e9n vezet\u00e9s\u00e9vel. Maroskereszt\u00faron volt kast\u00e9lya, amely le\u00e9gett (1930-as \u00e9vekben). Mv. fejleszt\u00e9s\u00e9ben az \u0151 \u00e9rdeme a Takar\u00e9kp\u00e9nzt\u00e1r, a Polg\u00e1ri Iskola, az \u00d6nk\u00e9ntes T\u0171zolt\u00f3 Egyes\u00fclet, \u00d6nk\u00e9pz\u0151 Iparos \u00e9s Betegseg\u00e9lyz\u0151 Egylet (1877), \u00e9s m\u00e9g sok egylet, t\u00e1rsadalmi \u00e9s kultur\u00e1lis int\u00e9zm\u00e9ny megalap\u00edt\u00e1sa. Tagja volt az Orsz\u00e1gos K\u00f6zeg\u00e9szs\u00e9gi Tan\u00e1csnak, a kv.-i b\u00e9csi, pesti, szebeni orvosi \u00e9s term\u00e9szettudom\u00e1nyi egyes\u00fcletnek; az \u00d6nk\u00e9ntes Torn\u00e1szcsapat eln\u00f6ke (1871\u2013); az iskolasz\u00e9k eln\u00f6ke (1876. j\u00fal. \u2013). R\u00e9szt v\u00e1llalt a ref. egyh\u00e1z, a p\u00e9nzint\u00e9zet, a v\u00e1ros \u00e9s a megye minden k\u00f6z\u00fcgy\u00e9ben. Tagja az Orsz\u00e1gos K\u00f6zeg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi Tan\u00e1csnak, levelez\u0151tagja a bp.-i orvosegyetemnek, \u00e9s az orvosi k\u00f6rnek, tagja \u00e9s aleln\u00f6ke a KZST-nek, a M. Term\u00e9szettudom\u00e1nyi \u00e9s F\u00f6ldtani, a b\u00e9csi \u00c1llat \u00e9s N\u00f6v\u00e9nytani, a kv.-i Orvos- \u00e9s Term\u00e9szettudom\u00e1nyi, a nagyszebeni Sachsen Altenburg-i term\u00e9szettudom\u00e1nyi egyes\u00fcletnek; eln\u00f6ke volt a Magyar Orvosok \u00e9s Term\u00e9szetvizsg\u00e1l\u00f3k Egyes\u00fclet\u00e9nek (1875\u2013), szorgalmasan l\u00e1togatta v\u00e1ndorgy\u0171l\u00e9seit, a mv.-i nagygy\u0171l\u00e9s els\u0151 titk\u00e1ra (1864). Kir\u00e1lyi tan\u00e1csosi c\u00edmet kapott zar\u00e1ndi nemesi el\u0151n\u00e9vvel (1865), \u00e9s a vaskorona renddel is kit\u00fcntett\u00e9k (1881) Mint a szabadelv\u0171 p\u00e1rt h\u00edve Mv. egyik ker\u00fclet\u00e9nek 12 \u00e9ven \u00e1t orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9si k\u00e9pvisel\u0151je volt (1875\u2013). T\u00f6bb orvosi munk\u00e1t \u00edrt latin \u00e9s m. nyelven, foly\u00f3iratokban k\u00f6z\u00f6lt: Magyar Orvosok \u00e9s Term\u00e9szetvizsg\u00e1l\u00f3k Munk\u00e1latai, Verhandlungen und Mittheilungen f\u00fcr Natur-und Heilkunde in Ungarn, Verhandlungen und Mittheilungen des sienenb\u00fcrgischen Vereins f\u00fcr Naturwissenschaften, Reform, Gy\u00f3gy\u00e1szat. \u00c9rdemei\u00e9rt a v\u00e1ros d\u00edszpolg\u00e1r\u00e1v\u00e1 v\u00e1lasztotta \u00e9s utc\u00e1t neveztek el r\u00f3la (1909-, ma m\u00e1r nem l\u00e9tezik az utcan\u00e9v). \u2013 <strong>F. m.:<\/strong> Dissertatio inaug. psych. -medica de influxu musicae in corpus et animam ( Vindobonae, 1840); [Mad\u00e1rkatal\u00f3gus] (1850); \u00dcber dem am 4 Sept. 1852. bei Mez\u0151-Madaras in Siebenb\u00fcrgen stattgehabten Meteoriten-Fall (Sitzungsberichte der kaiser-lichen Akademie der Wissenschaften in Wien, 1854); Verzeichnis der bisher bei Mez\u0151-Madaras aufgefundenen Meteoritenst\u00fccke (Verhandlungen und Mittheilungen des siebenb\u00fcrgischen Vereins f\u00fcr Naturwis-senschaften, 1855); Term\u00e9szettudom\u00e1ny \u00e9s gyakorlati \u00e9let : A magyar orvosok \u00e9s term\u00e9szetvizsg\u00e1l\u00f3k 1863. szept. 2-\u00e1n Pesten tartott IX. nagygy\u00fcl\u00e9s\u00e9ben el\u0151adva ( Pest, 1863); Eml\u00e9kbesz\u00e9d boldogult Schmidt Adolf, L\u00e1ng Ferencz \u00e9s Ziepser Andr\u00e1s felett. (Pest, 1865); K\u00e9t n\u00e9pszer\u0171 term\u00e9szettudom\u00e1nyi felolvas\u00e1s, melyeket M. -V\u00e1s\u00e1rhelyt a gr. Teleki-k\u00f6nyvt\u00e1r term\u00e9ben z\u00e1rt k\u00f6rben n\u0151k sz\u00e1m\u00e1ra 1866 december 21-\u00e9n \u00e9s 1867 janu\u00e1r 18-k\u00e1n tartott (Kv., 1867); Az \u00e9let \u00e9s az ember (Mv., 1871); Eln\u00f6ki megnyit\u00f3 s z\u00e1rbesz\u00e9de (Sepsi-Szentgy\u00f6rgy, 1875); A marosv\u00e1s\u00e1rhelyi orsz\u00e1gos k\u00f3rh\u00e1z alap\u00edt\u00e1s\u00e1nak \u00e9s fejl\u0151d\u00e9s\u00e9nek r\u00f6vid v\u00e1zlata (Mv, 1882); Geognostisch-balneologische Skizzen aus Siebenb\u00fcrgen (s. l., s. a.); <strong>antol\u00f3g.:<\/strong> A magyar orvosok \u00e9s term\u00e9szetvizsg\u00e1l\u00f3k 1863. szept. 2-\u00e1n Pesten tartott IX. Nagygy\u00fcl\u00e9s\u00e9nek t\u00f6rt\u00e9neti v\u00e1zlata \u00e9s munk\u00e1latai (Pest, 1864); A magyar orvosok \u00e9s term\u00e9szetvizsg\u00e1l\u00f3k 1865. aug. 28-szept. 2. Pozsonyban tartott XI. Nagygy\u0171l\u00e9s\u00e9nek t\u00f6rt\u00e9neti v\u00e1zlata \u00e9s munk\u00e1latai (Pozsony, 1866). <br \/><strong>Irod.:<\/strong> Chiorean 2008; Fodor 2000; Guly\u00e1s; Gy\u00e1szjelent\u0151; Gy\u0151ry; H\u00f6gyes; Horv\u00e1th Emil: Zar\u00e1ndi K. V. doktor (1814\u20131882) (V. Z., 1972. szept. 30.); Id\u0151t\u00e1r 2; Kelemen Lajos; Keresztes Gyula: \u00d6r\u00f6ks\u00e9g\u00fcnk 52.: A maroskereszt\u00fari kast\u00e9ly (N\u00fa., 1994. m\u00e1rc. 11.); Kl\u00f3sz-Tolok\u00e1n; Kr\u00f3n. F\u00fcz. (1939. 4\/4); LSS; Maros megye; Marosi-KZST; M\u00c9L; Mv. t\u00f6rt. 2.; Nemes; Orb\u00e1n \u2013 Oniga; \u00d6kr\u00f6s; P\u00e1lmay; Pataki D\u00e1niel: Erd\u00e9lyorsz\u00e1g k\u00f3rh\u00e1zai az 1867-ik \u00e9vben (klny.; Kv., 1868); Sipos; Spielmann J\u00f3zsef: A hazai orvotudom\u00e1ny t\u00f6rt\u00e9net\u00e9b\u0151l (Buc., 1957); Szentgy\u00f6rgyi; Szinnyei; Szinnyei J.; Szinyei J-Sz. J.; Transilvania..; \u00daM\u00c9L; V\u00e1rter\u00e9sz Istv\u00e1n: Dr. K. V. (V. Z., 1982. szept. 19.); Zar\u00e1ndi Dr. K. V. [Nekrol\u00f3g] (Maros-Vid\u00e9k, 1882. okt. 5.); Zepeczaner Jen\u0151. Maros-Torda megye f\u00fcrd\u0151\u00e9lete a dualizmus kor\u00e1ban.  =  P\u00e1l-Antal \u2013 Simon; Vigh<\/br><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Boica, 1815., \u2020 Mv., 1882. szept. 28. Csittszentiv\u00e1non a csal\u00e1di s\u00edrboltba temett\u00e9k (szept. 30): f\u0151orvos-seb\u00e9sz doktor, szem\u00e9sz \u00e9s sz\u00fcl\u00e9szmester, term\u00e9szettud\u00f3s, ogy.-i k\u00e9pvisel\u0151. \u2013 Feles\u00e9ge: P\u00e1ll M\u00e1ria (1853\u2013), gyermekeik: G\u00e1bor (1858 \u2013 Mv., 1874. szept. 3.); M\u00e1ria Ugron G\u00e1born\u00e9 \u00e9s Elek. \u2013 Tanulm\u00e1nyait Zalatn\u00e1n kezdte, Kv.-on folytatta, ezut\u00e1n a b\u00e9csi egyetemen (1834\u2013) szem\u00e9szetb\u0151l, seb\u00e9szetb\u0151l \u00e9s sz\u00fcl\u00e9szetb\u0151l [&hellip;]<\/p>\n","protected":false},"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"closed","template":"","meta":[],"product_brand":[],"product_cat":[137],"product_tag":[],"class_list":{"0":"post-12272","1":"product","2":"type-product","3":"status-publish","5":"product_cat-maros-megyei-eletrajzi-lexikon","7":"first","8":"instock","9":"shipping-taxable","10":"product-type-simple"},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/uj.adatbank.ro\/lexikon\/wp-json\/wp\/v2\/product\/12272","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/uj.adatbank.ro\/lexikon\/wp-json\/wp\/v2\/product"}],"about":[{"href":"https:\/\/uj.adatbank.ro\/lexikon\/wp-json\/wp\/v2\/types\/product"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/uj.adatbank.ro\/lexikon\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=12272"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/uj.adatbank.ro\/lexikon\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=12272"}],"wp:term":[{"taxonomy":"product_brand","embeddable":true,"href":"https:\/\/uj.adatbank.ro\/lexikon\/wp-json\/wp\/v2\/product_brand?post=12272"},{"taxonomy":"product_cat","embeddable":true,"href":"https:\/\/uj.adatbank.ro\/lexikon\/wp-json\/wp\/v2\/product_cat?post=12272"},{"taxonomy":"product_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/uj.adatbank.ro\/lexikon\/wp-json\/wp\/v2\/product_tag?post=12272"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}