{"id":16887,"date":"2025-07-15T23:33:52","date_gmt":"2025-07-15T21:33:52","guid":{"rendered":"https:\/\/uj.adatbank.ro\/lexikon\/termek\/nyarady-erazmus-gyula-%c2%a7-nyarady-erasmus-julius-erasmus-nyaradi-gyula-nyaradtoi\/"},"modified":"2025-07-15T23:33:52","modified_gmt":"2025-07-15T21:33:52","slug":"nyarady-erazmus-gyula-%c2%a7-nyarady-erasmus-julius-erasmus-nyaradi-gyula-nyaradtoi","status":"publish","type":"product","link":"https:\/\/uj.adatbank.ro\/lexikon\/termek\/nyarady-erazmus-gyula-%c2%a7-nyarady-erasmus-julius-erasmus-nyaradi-gyula-nyaradtoi\/","title":{"rendered":"NY\u00c1R\u00c1DY Erazmus Gyula, \u00a7 Ny\u00e1r\u00e1dy Erasmus Julius, Erasmus Ny\u00e1r\u00e1di Gyula, ny\u00e1r\u00e1dt\u0151i"},"content":{"rendered":"<p>Ny\u00e1r\u00e1dt\u0151, 1881. \u00e1pr. 7., \u2020 Bp., 1966. j\u00fan. 10., H\u00e1zsong\u00e1rdi temet\u0151ben nyugszik: botanikus. \u2013. A gimn. als\u00f3 oszt\u00e1lyait Mv.-en v\u00e9gezte, majd Kolozson j\u00e1rt a k\u00f6zs\u00e9gi iskol\u00e1ba (apja vas\u00fati p\u00e1lya\u0151r volt ott), a kv.-i Tan\u00edt\u00f3k\u00e9pz\u0151 Int\u00e9zetben tanult (1900) \u00e9s a bp.-i Tan\u00e1rk\u00e9pz\u0151 Int\u00e9zetben szerzett term\u00e9szetrajz-f\u00f6ldrajz szakos tan\u00e1ri oklevelet (1904), itt k\u00f6t\u00f6tt bar\u00e1ts\u00e1got Kittenberger K\u00e1lm\u00e1n \u00e9s B\u00e1nyai J\u00e1nos \u00e9vfolyamt\u00e1rsaival. Di\u00e1kk\u00e9nt kir\u00e1ndul\u00e1son vett r\u00e9szt a Magas T\u00e1tr\u00e1ban, hat\u00e1s\u00e1ra a kinevez\u00e9s\u00e9t K\u00e9sm\u00e1rkra k\u00e9rte, a gimn.-ban term\u00e9szetrajz-f\u00f6ldrajz szakos tan\u00e1r (1904\u201311), \u00e1llami t\u00e1mogat\u00e1ssal az Adriai-tenge\u00adren \u00e9s Bosznia-Hercegovin\u00e1ban v\u00e9gzett kuta\u00adt\u00e1sokat (1905). Mv.-en r. k. polg\u00e1ri iskola tan\u00e1ra (1911\u201314), az I. vh.-ban frontszolg\u00e1latot teljes\u00edtett (1914\u201316), visszat\u00e9rt \u00e9s ism\u00e9t tan\u00e1r Mv.-en a r. k. iskol\u00e1ban (1916\u201322). Itt \u00edrta meg tank\u00f6nyv\u00e9t: N\u00f6v\u00e9nytan biol\u00f3giai alapon (Kv., 1922). Iskolai vak\u00e1ci\u00f3kban a Dalm\u00e1t tengerparton, Sv\u00e1jcban \u00e9s a Keleti-K\u00e1rp\u00e1tokban, Fogarasi-havasokban, Bory-mocsarakn\u00e1l vizsg\u00e1lta, gy\u0171jt\u00f6tte a n\u00f6v\u00e9nyeket. F\u0151iskolai hallgat\u00f3k\u00e9nt k\u00f6z\u00f6lte els\u0151 tudom\u00e1nyos dolgozatait. \u00d6ssze\u00e1ll\u00edtotta a K\u00e9sm\u00e1rkon t\u00f6lt\u00f6tt h\u00e9t \u00e9v alatt gy\u00fcjt\u00f6tt anyagb\u00f3l a 60 000 lapb\u00f3l \u00e1ll\u00f3 magas-t\u00e1trai herb\u00e1rium\u00e1t, amelyet ma a nagyszebeni Bruckenthal M\u00fazeumban \u0151riznek. A kv.-i Botanikus Kert gazdag n\u00f6v\u00e9nygy\u0171tem\u00e9ny\u00e9nek m\u00fazeum-\u0151ri \u00e1ll\u00e1s\u00e1ra h\u00edvta meg Alexandru Borza igazgat\u00f3 (1922\u2013), a kv.-i m\u00faz. igazgat\u00f3 \u0151re nyugd\u00edjaz\u00e1s\u00e1ig (1940\u201342). K\u00e1rp\u00e1t-medence leggazdagabb herb\u00e1riuma volt a m\u00fazeumban, ennek gondoz\u00e1sa \u00e9s kutat\u00e1sai r\u00e9v\u00e9n a botanik\u00e1ban eur\u00f3pai szaktekint\u00e9lly\u00e9 v\u00e1lt. A Rom\u00e1n Akad.rendes tagja (1948. nov. 1. \u2013). \u00c9venk\u00e9nt kiadta a botanikus kert Exiccata c. kiadv\u00e1ny\u00e1t, tanulm\u00e1nyokat k\u00f6z\u00f6lt a Csalh\u00f3-, a Hargita hegys\u00e9gr\u0151l, a Retyez\u00e1tr\u00f3l, a Maros-szorosr\u00f3l, a Br\u00e1zai-, Radnai-havasokr\u00f3l. Tanulm\u00e1nyait k\u00f6z\u00f6lte: a Bp.-i Pedag\u00f3giai Lapok, a M. Botanikai Lapok, N\u00f6v\u00e9nytani K\u00f6zlem\u00e9nyek, Buletinul Gr\u0103dinii Botanice \u015fi a Muzeului Botanic Cluj, Verkendlungen und Mitteilungen der Siebenb\u00fcrger Verein f\u00fcr Naturwissenschaften (Szeben), Flora Romaniae, N\u00f6v\u00e9nytani Lapok, Ifj\u00fa Erd\u00e9ly, P\u00e1sztort\u0171z, Ocrotirea naturii, F\u00f6ldrajzi K\u00f6zlem\u00e9nyek, Erd\u00e9lyi M\u00fazeum, Acta Geobotanica Hungarica, Eml\u00e9kk\u00f6nyv a Sz\u00e9kely Nemzeti M\u00fazeum 50. \u00e9ves Jubileum\u00e1ra, Botanikai K\u00f6zlem\u00e9nyek, Sz\u00e9kely K\u00f6z\u00e9let, Sz\u00e9kelys\u00e9g, Marosv\u00e1s\u00e1rhely [Botanikuskert Mv. k\u00f6zm\u0171vel\u0151d\u00e9s\u00e9nek szolg\u00e1lat\u00e1ban, 1912. m\u00e1rc. 22.; 1912. \u00e1pr. 12 A Traian S\u0103vulescu \u00e1ltal l\u00e9trehozott Rom\u00e1nia fl\u00f3r\u00e1j\u00e1t feldolgoz\u00f3 18 tagu munkak\u00f6z\u00f6ss\u00e9g vezet\u0151je (1949-t\u0151l), szakmai tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9nek nagy h\u00e1nyad\u00e1t \u00e1ldozta (1952\u201376) a 12 k\u00f6tet\u00e9nek kiad\u00e1s\u00e1ra. A szerkeszt\u00e9s mellett meg\u00edrta a legnehezebb r\u00e9szeket, pl. a keresztesvir\u00e1g\u00faak csal\u00e1dj\u00e1t, ami\u00e9rt \u00e1llami d\u00edjjal t\u00fcntett\u00e9k ki. T\u00f6bb k\u00f6z\u00e9pisk. n\u00f6v\u00e9nytan tank\u00f6nyvet, monogr\u00e1fi\u00e1kat \u00edrt \u00e9s adott ki. A botanik\u00e1ba 1627 \u00faj rendszertani egys\u00e9get (2 nemzets\u00e9get, 114 fajt, 127 korcsfajt, 491 v\u00e1ltozatot, 721 alakot, 41 alform\u00e1t) vezetett be; \u00f6sszesen 1627 rendszertani egys\u00e9get. 25 \u00faj taxont neveztek el r\u00f3la. A Rom\u00e1n Tudom\u00e1nyos Akad. tagja (1948. nov. 1.\u2013), majd az Akad. eln\u00f6ks\u00e9g\u00e9nek tagja, \u00c9rdemes Tud\u00f3s c. t\u00fcntett\u00e9k ki, a RSZK csillaga I. fokozat, Munka \u00c9rdemrend I. fokozat \u00e9s \u00c1llami d\u00edj tulajdonosa.. \u2013 <strong>F. m.:<\/strong> J\u00f6vev\u00e9nyek K\u00e9sm\u00e1rk fl\u00f3r\u00e1j\u00e1ban (Bp., 1907); Maros-V\u00e1s\u00e1rhely \u00e9s k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n \u00e9l\u0151 tavaszi \u00e9s ny\u00e1releji n\u00f6v\u00e9nyek meghat\u00e1roz\u00f3 k\u00f6nyve (Mv., 1907, 1913, 1914; 1937); A Magas-T\u00e1tr\u00e1ban fekv\u0151 Menguszfalvi-v\u00f6lgy \u00e9s Omlad\u00e9kv\u00f6lgy, valamint a Vadorz\u00f3-h\u00e1g\u00f3 magyar oldal\u00e1nak botanikai ismertet\u00e9se (K\u00e9sm\u00e1rk, 1910); N\u00e9h\u00e1ny \u00faj adat a Pieninek fl\u00f3r\u00e1j\u00e1hoz (Bp., 1910); A Szepesb\u00e9lai M\u00e9szhavasok n\u00e9h\u00e1ny ritka n\u00f6v\u00e9ny\u00e9r\u0151l (Bp., 1911); \u00dajdons\u00e1gok Erd\u00e9ly fl\u00f3r\u00e1j\u00e1b\u00f3l (Bp., 1911); N\u00e9h\u00e1ny ritka cyperacea-r\u00f3l Szepes v\u00e1rmegy\u00e9ben (Bp., 1912); Adatok a Szepesb\u00e9lai M\u00e9szhavasok fl\u00f3r\u00e1j\u00e1nak ismertet\u00e9s\u00e9hez (Bp., 1913); N\u00f6v\u00e9nytan biol\u00f3giai alapon a rom\u00e1niai m. tannyelv\u0171 k\u00f6z\u00e9pfoku iskol\u00e1k als\u00f3bb oszt.-ai sz\u00e1m\u00e1ra (Kv., 1922); A Hargita h\u00fasev\u0151 n\u00f6v\u00e9nyeir\u0151l (Kv., 1929); A Gyilkost\u00f3 (Lacl Ro\u015fu) \u00e9s a B\u00e9k\u00e1sszoros (Pasul Bicazului) k\u00f6rny\u00e9k\u00e9nek n\u00f6v\u00e9nyzete (Brass\u00f3, 1937); Cheile Turzii (Cluj, 1937); A Tordahasad\u00e9k monografikus ismertet\u00e9se (Kv., 1937); A Tordahasad\u00e9k nevezetesebb l\u00e1tnival\u00f3inak ismertet\u00e9se (Kv., 1938); Flora \u015fi vegete\u0163ia Mun\u0163ilor Retezat (Buc., 1958); <strong>t\u00e1rssz.:<\/strong> Adatok a M.-Horv\u00e1t Tengerpart, Dalm\u00e1cia \u00e9s Isztria fl\u00f3r\u00e1j\u00e1hoz (Bp., 1908); Term\u00e9szetrajz a polg\u00e1ri le\u00e1nyiskol\u00e1k 1., 2. oszt\u00e1lya sz\u00e1m\u00e1ra (Bp., 1909, 1910\u201311); N\u00f6v\u00e9nytan \u2013 \u00e9s \u00e1llattan a polg\u00e1ri fi\u00faiskol\u00e1k 1. oszt\u00e1lya sz\u00e1m\u00e1ra (Bp., 1918); N\u00f6v\u00e9nytan biol\u00f3giai alapon a rom\u00e1niai magyar tannyelv\u0171 k\u00f6z\u00e9pfok\u00fa iskol\u00e1k als\u00f3bb oszt\u00e1lyai sz\u00e1m\u00e1ra (Cluj, 1922); Eml\u00e9kk\u00f6nyv A Sz\u00e9kely Nemzeti M\u00fazeum \u00f6tven\u00e9ves jubileum\u00e1ra (Sepsiszentgy\u00f6rgy, 1929); Flora Republicii Populare Rom\u00e2ne (Buc., 1952\u20131972), 1\u201312. k\u00f6t.; Kv. \u00e9s k\u00f6rny\u00e9k\u00e9nek fl\u00f3r\u00e1ja. \u2013 9 k\u00f6t. (So\u00f3 Rezs\u0151vel; Kv., 1941\u20131944; 1952\u201376), <strong>antol\u00f3g.:<\/strong> Eml\u00e9kk\u00f6nyv a Sz\u00e9kely Nemzeti M\u00fazeum \u00f6tven\u00e9ves jubileum\u00e1ra (Sepsiszentgy\u00f6rgy, 1929); Az \u00f6r\u00f6k\u00f6s v\u00e1ltozand\u00f3s\u00e1gr\u00f3l geobotanikai megvil\u00e1g\u00edt\u00e1sban = \u00dcnnepi k\u00f6nyv :F\u00e9lsz\u00e1za\u00addos jubileuma eml\u00e9k\u00e9\u00fcl kiadta a KZST. (Mv., 1930).. <br \/><strong>Irod.:<\/strong> Bal\u00e1s \u00c1rp\u00e1d: Ny. E. Gy. a botanikus (1881\u20131966) = P\u00e1l-Antal \u2013 Simon 2011; B\u0103lan \u015et., Mih\u0103ilescu, N. \u015et.: Istoria \u015ftiin\u0163ei \u015fi tehnicii \u00een Rom\u00e2nia (Buc., 1985); Borza Alexandru : C\u00e2mpia Ardealului (Buc., 1936); Borza Alexandru : Die Siebenb\u00fcrgische Heide (Cluj-Sibiu, 1944); Clujeni ai sec, 20; DS; DS\u20132000; Fornade; Ga\u00e1l Gy.; Guly\u00e1s; Gy\u00f6rgy 1926; H\u00e1zsong\u00e1rd; Istoria biologiei \u00een date (Buc., 1996); Id\u0151t\u00e1r 2; KZST1930; A Magyar tudom\u00e1nyos irodalom bibliogr\u00e1fi\u00e1ja 1901\u20131921( Bp., 1929\u201336); MMA; Mv.-Bal\u00e1s; Nagyjaink; P\u00e1l-Antal \u2013 Simon 2011; Personalit\u0103\u0163i ale \u015ftiin\u0163ei : Mic dic\u0163ionar (Buc., 1977); Personalit\u0103\u0163i rom\u00e2ne\u015fti ale \u015ftiin\u0163elor naturii \u015fi tehnicii (Buc., 1982); Emil Pop: Erasmus Iulius Ny\u00e1r\u00e1dy (Figuri de botani\u015fti rom\u00e2ni. Buc., 1967); R\u00e1cz G\u00e1bor: Ny. E. Gy. Eml\u00e9kezet\u00e9re (1881\u20131966) (V. Z., 1981. \u00e1pr. 19.); RMIL; \u015etefan, I.M., Nicolau E.: Scurt\u0103 istorie a crea\u0163iei \u015ftiin\u0163ifice \u015fi tehnice rom\u00e2ne\u015fti (Buc, 1981); Todea\u2013F\u00fcl\u00f6p\u2013Avram; \u00daM\u00c9L; Ungheni 735; V\u00e1czy K\u00e1lm\u00e1n \u2013 Bartha S\u00e1ndor: Ny. E. Gy. a term\u00e9szettud\u00f3s (Buk., 1988); \u00dcnnepi k\u00f6nyv<\/br><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Ny\u00e1r\u00e1dt\u0151, 1881. \u00e1pr. 7., \u2020 Bp., 1966. j\u00fan. 10., H\u00e1zsong\u00e1rdi temet\u0151ben nyugszik: botanikus. \u2013. A gimn. als\u00f3 oszt\u00e1lyait Mv.-en v\u00e9gezte, majd Kolozson j\u00e1rt a k\u00f6zs\u00e9gi iskol\u00e1ba (apja vas\u00fati p\u00e1lya\u0151r volt ott), a kv.-i Tan\u00edt\u00f3k\u00e9pz\u0151 Int\u00e9zetben tanult (1900) \u00e9s a bp.-i Tan\u00e1rk\u00e9pz\u0151 Int\u00e9zetben szerzett term\u00e9szetrajz-f\u00f6ldrajz szakos tan\u00e1ri oklevelet (1904), itt k\u00f6t\u00f6tt bar\u00e1ts\u00e1got Kittenberger K\u00e1lm\u00e1n \u00e9s B\u00e1nyai [&hellip;]<\/p>\n","protected":false},"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"closed","template":"","meta":[],"product_brand":[],"product_cat":[137],"product_tag":[],"class_list":{"0":"post-16887","1":"product","2":"type-product","3":"status-publish","5":"product_cat-maros-megyei-eletrajzi-lexikon","7":"first","8":"instock","9":"shipping-taxable","10":"product-type-simple"},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/uj.adatbank.ro\/lexikon\/wp-json\/wp\/v2\/product\/16887","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/uj.adatbank.ro\/lexikon\/wp-json\/wp\/v2\/product"}],"about":[{"href":"https:\/\/uj.adatbank.ro\/lexikon\/wp-json\/wp\/v2\/types\/product"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/uj.adatbank.ro\/lexikon\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=16887"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/uj.adatbank.ro\/lexikon\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=16887"}],"wp:term":[{"taxonomy":"product_brand","embeddable":true,"href":"https:\/\/uj.adatbank.ro\/lexikon\/wp-json\/wp\/v2\/product_brand?post=16887"},{"taxonomy":"product_cat","embeddable":true,"href":"https:\/\/uj.adatbank.ro\/lexikon\/wp-json\/wp\/v2\/product_cat?post=16887"},{"taxonomy":"product_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/uj.adatbank.ro\/lexikon\/wp-json\/wp\/v2\/product_tag?post=16887"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}