{"id":17595,"date":"2025-07-16T10:20:47","date_gmt":"2025-07-16T08:20:47","guid":{"rendered":"https:\/\/uj.adatbank.ro\/lexikon\/termek\/papiu-ilarian-alexandru-%c2%a7-alexandru-dela-budiu-pap-sandor\/"},"modified":"2025-07-16T10:20:47","modified_gmt":"2025-07-16T08:20:47","slug":"papiu-ilarian-alexandru-%c2%a7-alexandru-dela-budiu-pap-sandor","status":"publish","type":"product","link":"https:\/\/uj.adatbank.ro\/lexikon\/termek\/papiu-ilarian-alexandru-%c2%a7-alexandru-dela-budiu-pap-sandor\/","title":{"rendered":"PAPIU-ILARIAN, Alexandru, \u00a7 Alexandru dela Budiu, Pap S\u00e1ndor"},"content":{"rendered":"<p>Bezd\u00e9dtelek, 1827. szept. 27., \u2020 Szeben, 1877. okt. 11\/23.: t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz, politikus, jog\u00e1sz, n\u00e9pvez\u00e9r. \u2013 Mez\u0151bodon gyermekeskedett, ahol apja Pop-Bucur, lelk\u00e9sz volt. Anyja Ana Hodo\u015f, a bergenyei pap le\u00e1nya volt. \u2013 Elemi iskol\u00e1t Mez\u0151b\u00e1ndon v\u00e9gezte, Mv.-en a r.k. gimn.-ban (1838\u201343), Bal\u00e1zsfalv\u00e1n a l\u00edc.-ban (1843\u201344) \u00e9s Kv.-on a filoz\u00f3fia \u00e9s jogi karon folytatta (1847). Di\u00e1kk\u00e9nt Kv.-on szerkesztette a k\u00e9ziratos Aurora sau Zorile pentru minte \u015fi inim\u0103 c. irodalmi lapot, amely a rom\u00e1n ifj\u00fas\u00e1g nemzeti \u00e9rzelmeit \u00e9lesztette. Mv.-en a kir\u00e1lyi it\u00e9l\u0151t\u00e1bl\u00e1n\u00e1l volt gyakornok (1848), A. Iancu \u00e9s t\u00f6bb rom\u00e1n di\u00e1kt\u00e1rs\u00e1val egy\u00fctt. A rom\u00e1ns\u00e1g k\u00f6zt megindult politikai mozgalom mag\u00e1val sodorta \u2013 r\u00e9szt vett a bal\u00e1zsfalvi gy\u0171l\u00e9seken \u00e9s ezek rendez\u0151je lett (1848. \u00e1pr. 18\/30; m\u00e1j. 3\/15; szept. 25.), bev\u00e1lsztott\u00e1k a Nemzeti Bizotts\u00e1gba (1848. m\u00e1j. 15), amelynek titk\u00e1ra volt. A rom\u00e1nok jogait k\u00f6vetelte a Foaie pentr u minte, inim\u0103 \u015fi literatur\u0103 c. lapban (1848., X.) Sz\u00f3noklataiban a nemzeti szabads\u00e1g kiv\u00edv\u00e1s\u00e1ra buzd\u00edtott. Tagja volt a szebeni \u00c1lland\u00f3 Bizotts\u00e1gnak, jegyz\u0151je \u00e9s lev\u00e9lt\u00e1rosa a B\u00e9k\u00e9ltet\u0151 (Pacifik\u00e1l\u00f3) Bizotts\u00e1gnak. Mint a bal\u00e1zsfalvi k\u00f6rzet fel\u00fcgyel\u0151je (1849) Obr\u00e1zs\u00e1n \u00e9s Bocs\u00e1rdon rom\u00e1n forradalmi egys\u00e9gek ell\u00e1t\u00e1s\u00e1r\u00f3l gondoskodott. A forradalom buk\u00e1sa ut\u00e1n bal\u00e1zsfalvi \u00f6szt\u00f6nd\u00edjask\u00e9nt B\u00e9csben (1849\u201350; 1851\u201352), majd I. Hodo\u015f unokatestv\u00e9r\u00e9vel P\u00e1du\u00e1ban folytatta jogi tanulm\u00e1nyait (1852\u201354), ahol jogi doktor\u00e1tust tett (1854. jan. 10.). Visszat\u00e9rt B\u00e9csbe, ahol dr. Antoniu de Ruther lovag \u00fcgyv\u00e9di irod\u00e1j\u00e1ban dolgozott \u00e9s k\u00f6zben t\u00f6rt\u00e9nelmi tanulm\u00e1nyokat folytat. Gr. Ghica, moldvai fejedelem, Ia\u015fi-ba h\u00edvta, ahol a jogi fakult\u00e1son b\u00fcntet\u0151jogot, statisztik\u00e1t, r\u00f3mai jogot \u00e9s egyetemes t\u00f6rt\u00e9nelmet tan\u00edtott (1855\u201358). Ia\u015fi-ban dolgoz\u00f3 S. B\u0103rnu\u0163iu \u00e9s t\u00f6bb erd\u00e9lyi t\u00e1rs\u00e1val, tan\u00e1rokkal egy\u00fctt Moldva \u00e9s Havasalf\u00f6ld egyes\u00fcl\u00e9s\u00e9t szorgalmazt\u00e1k. Intrik\u00e1k k\u00f6vetkezt\u00e9ben lemondott tan\u00e1ri \u00e1ll\u00e1s\u00e1r\u00f3l (1858. jan. 26.), h\u00e1zitan\u00edt\u00f3 Panait Bal\u015f, Elena Cuza \u00e9s v\u00e9g\u00fcl C.A. Rosetti boj\u00e1r csal\u00e1dokn\u00e1l. Az 1848\/49-es forr.ut\u00e1n Papiu sz\u00e9lesk\u00f6r\u0171 levelez\u00e9ssel gy\u0171jt\u00f6tte \u00f6ssze a forr.-ra vonatkoz\u00f3 eml\u00e9kiratokat, ez\u00e1ltal eg\u00e9sz memo\u00e1r-kamp\u00e1nyt ind\u00edtott el Erd\u00e9lyben (1850-es \u00e9vek), ez\u00e1ltal precedenst is teremtve; \u00edgy \u00edrta meg a forradalm t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t. Rosetti r\u00e9v\u00e9n cikket k\u00f6z\u00f6lt a Rom\u00e2nul c. lapban, az egyes\u00fcl\u00e9s gondolat\u00e1t propag\u00e1lva. Berlinben \u00e9s Kornikban k\u00f6nyvt\u00e1ri \u00e9s lev\u00e9lt\u00e1ri kutat\u00e1sokat v\u00e9gzett (1859\u201360), adatokat gy\u0171jt\u00f6tt \u00e9s tett k\u00f6zz\u00e9 a Tesaur de monumente istorice c. 3 k\u00f6t.-ben, ezzel letette a kritikai rom\u00e1n t\u00f6rt\u00e9nelem\u00edr\u00e1s alapjait. Az Independen\u0163a constitu\u0163ional\u0103 a Transilvaniei c. munk\u00e1j\u00e1ban (1861) r\u00e1vil\u00e1g\u00edtott az erd\u00e9lyi rom\u00e1ns\u00e1g nemzeti jogainak jogoss\u00e1g\u00e1ra, Erd\u00e9lyt az egys\u00e9ges rom\u00e1n \u00e1llam alkot\u00f3r\u00e9sz\u00e9nek tekintette. Al. I. Cuza fejedelemnek memorandumot ny\u00fajtott be (1860), amelyben az alapvet\u0151 belpolitikai kiv\u00e1ns\u00e1gokat \u00f6sszegezte, az \u00faj \u00e1llam meger\u0151s\u00edt\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben. Kinevezt\u00e9k Moldva jogtan\u00e1csos\u00e1nak. F\u0151\u00fcgy\u00e9sz lett a buk.-i semmit\u0151sz\u00e9ken (1861\u2013), r\u00f6vid ideig igazs\u00e1g\u00fcgyi miniszter volt a M Kog\u0103lniceanu korm\u00e1nya idej\u00e9n (1863. okt. 12.\u20131866. febr. 11. lemondatt\u00e1k), ez id\u0151 alatt t\u00f6bb t\u00f6rv\u00e9nyt hozott \u00e9s m\u00f3dos\u00edtott: a kereskedelmi t\u00f6rv\u00e9nyk\u00f6nyv megalkot\u00e1sa, a szem\u00e9lyi szabads\u00e1g biztons\u00e1g\u00e1nak-, a lakhely s\u00e9rthetetlens\u00e9g\u00e9nek t\u00f6rv\u00e9nye, f\u00f6ldt\u00f6rv\u00e9ny stb., t\u00f6rv\u00e9nytervezetet ny\u00fajtott be a kolostorok vagyon\u00e1nak sz\u00e9toszt\u00e1s\u00e1r\u00f3l (1863. dec. 13.). Ez a t\u00f6rv\u00e9ny hozz\u00e1j\u00e1rult a Cuza-i belpolitika meger\u0151s\u00edt\u00e9s\u00e9hez, a parasztok megel\u00e9ged\u00e9s\u00e9hez, a kultur\u00e1lis javak meg\u0151rz\u00e9s\u00e9hez: nyomtatv\u00e1nyok, k\u00e9ziratok, ikonok \u00e9s egy\u00e9b \u00e9rt\u00e9kes k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti t\u00e1rgyak ker\u00fcltek a Nemzeti M\u00fazeumba \u00e9s az \u00c1llami Lev\u00e9lt\u00e1rba. Rom\u00e1nia f\u0151\u00fcgy\u00e9sze (1866. m\u00e1rc. 10.\u20131868. dec. 19.). A Rom\u00e1n Akad\u00e9mia tagj\u00e1v\u00e1 v\u00e1lasztotta a Via\u0163a, operele \u015fi ideile lui Georgiu \u015eincai din \u015einca c. sz\u00e9kfoglal\u00f3 tanulm\u00e1ny\u00e1val (1869. szept. 14.). Megalap\u00edtotta a Transilvania Egyes\u00fcletet, amelynek eln\u00f6ke volt megbeteged\u00e9s\u00e9ig (1867. m\u00e1j. \u20131873-ig). Az egyes\u00fclet c\u00e9lja volt az erd\u00e9lyi rom\u00e1nok kutur\u00e1lis fejl\u0151d\u00e9s\u00e9nek t\u00e1mogat\u00e1sa, anyagilag t\u00e1mogatta a tanulni v\u00e1gy\u00f3 rom\u00e1n ifjakat. Megbetegedett, a B\u00e9cs melletti D\u00f6blingben kezelt\u00e9k, majd Szebenben \u00e9lt hal\u00e1l\u00e1ig. \u00dcgyv\u00e9dk\u00e9nt v\u00e9delmezte a rom\u00e1n parasztok \u00e9rdekeit \u00e9s harcolt a t\u00e1rsadalmi igazs\u00e1gtalans\u00e1gok ellen. K\u00f6z\u00e9leti \u00e9s politikai tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9vel a h\u00e1rom rom\u00e1n \u00e1llam egyes\u00fcl\u00e9s\u00e9t szorgalmazta. A mv.-i barokk st\u00edlus\u00fa volt Kir\u00e1lyi It\u00e9l\u0151t\u00e1bla (1789) homlokzat\u00e1n eml\u00e9kt\u00e1bla van: itt volt jur\u00e1tus Avram Iancu \u00e9s Al. Papiu Ilarian. Mv.-en k\u00f6z\u00e9piskola \u00e9s utca viseli a nev\u00e9t. Az iskola, Al. Papiu L\u00edc. (\u00e9p\u00fclt 1910\u201314; Bern\u00e1dy t\u00e9r 12.sz.) el\u0151tt \u00e1ll mellszobra, Ioan Faur Schmidt buk.-i szobr\u00e1sz alkot\u00e1sa (avat\u00e1sa 1930. dec. 1.), Nagyenyedre vitt\u00e9k (1940\u2013), visszahozt\u00e1k \u00e9s \u00fajra fel\u00e1ll\u00edtott\u00e1k (1957. dec. 22.). \u201cA\u201d kateg\u00f3ri\u00e1j\u00fa m\u0171eml\u00e9k szobor \u00e9s \u00e9p\u00fclet. \u2013 <strong>F. m.:<\/strong> Istoria rom\u00e2nilor din Dacia Superioar\u0103.1\u20132. k\u00f6t. (Viena, 1851- 1852); 3. k\u00f6t. (Sibiu, 1943); Tesi\u2026si propune defendere sua promozione al grado di dottore in ambe le leggi (Padova, 1854); Independen\u0163a constitu\u0163ional\u0103 a Transilvaniei (Ia\u015fi, 1861; n\u00e9met\u00fcl, Breslau, 1862; olaszul, Torino, 1862); Tesaur de monumente istorice pentru Rom\u00e2nia.1\u20133. k\u00f6t. (1862\u201365); Responsabilitatea ministerial\u0103 (Buc., 1866); Via\u0163a \u015fi operele \u015fi ideile lui George \u015eincai de \u015einca (Sibiiu, 1870); Cauza bivolarilor din Giurgiiu \u00eenaintea Cur\u0163ii Jura\u0163ilor din Turnu-M\u0103gurele (1873); Arhiepiscopul \u015fi Mitropolitul Andrei Baron de \u015eaguna (Sibiiu, 1879); Memorialul Arhiepiscopului \u015fi Mitropolitului Andrei Baron de \u015eaguna, sau luptele na\u0163ionale politice ale Rom\u00e2nilor 1848\u20131873. Tom. 1. (Sibiu, 1889); Istoria rom\u00e2nilor din Dacia Superioar\u0103 1\u20132. (kiad., bibliog., jegyzet. Serafim Duicu; Tg.M., 1996). <br \/><strong>Irod.:<\/strong> 1848\u20131849 Marossz\u00e9k; Actele Societ\u0103\u0163ei Transilvania (Buc., 1901); Adamescu; Adamescu, Gh.: Istoria lit. Rom. (Buc., 1924); Albu, Corneliu: Dela Bob\u00e2lna la Alba Iulia (Buc., s.a.); Albu, Corneliu: Alesandru Papiu Ilarian.: Via\u0163a \u015fi activitatea sa (Buc., 1977); Alesandru P. I.: Antologie (szerk. Albu Corneliu; Buc., 1981); Bianu, Ion: Momente culturale (Buc., 1904); Bojoru, Ioan\u00a0:Centenarul na\u015fterii, semicentenerul mor\u0163ii neobositului istoriograf A. P. I. (Tg.M., 1930); Bota, Sorina; Breazu, Ion: Literatura Transilvaniei (Buc., 1944); C\u0103linescu, George: Istoria literaturii rom\u00e2ne dela origini p\u00e2n\u0103 \u00een prezent (Buc., 1941); Chereste\u015fiu, Victor: Martie 1848 \u2013 la Rom\u00eenii din Transilvania = Eml\u00e9kk. K.L. 80; Chindri\u015f, Ioan: Ideologia revolu\u0163ionar\u0103 a lui A. P. I. (Buc., 1983); Ciortea; Ciub\u00eec\u0103, Alexandru: Destinul unui monument: Bustul revolu\u0163ionarului \u015fi c\u0103rturarului A. P. I. din T\u00e2rgu-Mure\u015f (Tg.M., 2009); Clinciu, Ioan: Din trecutul Soc. Transilvania (Buc., s.a.); Clopo\u0163el, Ion: A. P. I. \u00een fa\u0163a problemelor rom\u00e2ne\u015fti contemporane (Alba Iulia, 1939); Dasc\u0103lii Papiului; Densu\u015fianu, Ovid: Istoria limbei \u015fi lit. rom. (Ia\u015fi, 1885); Domokos 1966; Encicl. Rom.; F\u00fcl\u00f6p\u2013Ferencz; Hodo\u015f, Enea: Manual de istoria lit. rom. (Caransebe\u015f, 1893); Horv\u00e1th Jen\u0151: Erd\u00e9ly t\u00f6rt\u00e9nete (Bp., s.a.); Id\u0151t\u00e1r 2; Iorga, N.: Dezvoltarea ideii unit\u0103\u0163ii politice a rom\u00e2nilor (Buc., 1915); Iorga, N.: Istoria rom\u00e2nilor din Ardeal \u015fi Ungaria (Buc., 1915); Iorga, N.: Oameni cari am fost (V\u0103lenii de Munte, 1911\u201339); Istorici rom\u00e2ni (Buc., 1909); Lupa\u015f, Ioan: Studii, conferin\u0163e \u015fi comunic\u0103ri istorice (Buc., 1927\u201341); Mester Mikl\u00f3s: Az auton\u00f3m Erd\u00e9ly \u00e9s a rom\u00e1n nemzetis\u00e9gi k\u00f6vetel\u00e9sek az 1863\u201364 \u00e9vi nagyszebeni orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9sen (P\u00e9cs, 1936); Mure\u015f, jude\u0163; Mv. t\u00f6rt. 2.; Mv.-Bal\u00e1s; Netea, Vasile: Figuri mure\u015fene (Tg. M., 1933); Pascu, \u015etefan: Transilvania \u00een lumina datelor geopolitice, istorice \u015fi statistice (Blaj, 1944); P\u0103c\u0103\u0163ian, Teodor: Cartea de aur sau luptele politice-na\u0163ionale ale rom\u00e2nilor de sub coroana ungar\u0103 (Sibiu, 1904\u201306); Pervain, Iosif, Chindri\u015f, Ioan: Coresponden\u0163a lui A. P. I. (Cluj, 1972); Ploe\u015fteanu, Grigore: Canceli\u015ftii rom\u00e2ni t\u00e2rgumure\u015feni \u00een revolu\u0163ia de la 1848 = Studii \u015fi cercet\u0103ri de \u015ftiin\u0163e sociale (Buc., 1977); Popa, Traian: Tg.M.; Predescu, Profiluri mure\u015fene. 1.; A rom\u00e1nok t\u00f6rt\u00e9nete (Bp., s.a.); Rosetti, Dimitrie: Dic\u0163ionarul contimporanilor (Buc., 1898); Sandor; Studii \u015fi doc. Privitoare la revolu\u0163ia rom\u00e2nilor din Transilvania \u00een anii 1848\u201349 (Sibiu, 1944); Szab\u00f3\u2013Simon\u2013Sz\u00f6gi, Szinnyei; \u015eerban 2006; Tg.M.\u2013 Mv.; Todea 2013; T\u00f3falvi Zolt\u00e1n: 1848 m\u00e1rciusa a Sz\u00e9kelyf\u00f6ld\u00f6n, Mv.-en (N\u00fa., 1998. m\u00e1rc. 12\u201313.); Transilvania; Valori mure\u015fene de patrimoniu; Veress<\/br><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Bezd\u00e9dtelek, 1827. szept. 27., \u2020 Szeben, 1877. okt. 11\/23.: t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz, politikus, jog\u00e1sz, n\u00e9pvez\u00e9r. \u2013 Mez\u0151bodon gyermekeskedett, ahol apja Pop-Bucur, lelk\u00e9sz volt. Anyja Ana Hodo\u015f, a bergenyei pap le\u00e1nya volt. \u2013 Elemi iskol\u00e1t Mez\u0151b\u00e1ndon v\u00e9gezte, Mv.-en a r.k. gimn.-ban (1838\u201343), Bal\u00e1zsfalv\u00e1n a l\u00edc.-ban (1843\u201344) \u00e9s Kv.-on a filoz\u00f3fia \u00e9s jogi karon folytatta (1847). Di\u00e1kk\u00e9nt Kv.-on szerkesztette [&hellip;]<\/p>\n","protected":false},"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"closed","template":"","meta":[],"product_brand":[],"product_cat":[137],"product_tag":[],"class_list":{"0":"post-17595","1":"product","2":"type-product","3":"status-publish","5":"product_cat-maros-megyei-eletrajzi-lexikon","7":"first","8":"instock","9":"shipping-taxable","10":"product-type-simple"},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/uj.adatbank.ro\/lexikon\/wp-json\/wp\/v2\/product\/17595","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/uj.adatbank.ro\/lexikon\/wp-json\/wp\/v2\/product"}],"about":[{"href":"https:\/\/uj.adatbank.ro\/lexikon\/wp-json\/wp\/v2\/types\/product"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/uj.adatbank.ro\/lexikon\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=17595"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/uj.adatbank.ro\/lexikon\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=17595"}],"wp:term":[{"taxonomy":"product_brand","embeddable":true,"href":"https:\/\/uj.adatbank.ro\/lexikon\/wp-json\/wp\/v2\/product_brand?post=17595"},{"taxonomy":"product_cat","embeddable":true,"href":"https:\/\/uj.adatbank.ro\/lexikon\/wp-json\/wp\/v2\/product_cat?post=17595"},{"taxonomy":"product_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/uj.adatbank.ro\/lexikon\/wp-json\/wp\/v2\/product_tag?post=17595"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}