{"id":18137,"date":"2025-07-16T10:40:44","date_gmt":"2025-07-16T08:40:44","guid":{"rendered":"https:\/\/uj.adatbank.ro\/lexikon\/termek\/petres-kalman\/"},"modified":"2025-07-16T10:40:44","modified_gmt":"2025-07-16T08:40:44","slug":"petres-kalman","status":"publish","type":"product","link":"https:\/\/uj.adatbank.ro\/lexikon\/termek\/petres-kalman\/","title":{"rendered":"PETRES K\u00e1lm\u00e1n"},"content":{"rendered":"<p>Jobb\u00e1gytelke, 1887. aug. 4., \u2020 P\u00e1rizs, 1927. m\u00e1j. 28. H\u00e1zsong\u00e1rdi temet\u0151ben helyezt\u00e9k \u00f6r\u00f6k nyugalomra: tan\u00e1r, k\u00f6lt\u0151, k\u00f6z\u00edr\u00f3, szerkeszt\u0151. \u2013 P. J\u00f3zsef, tan\u00edt\u00f3, k\u00e1ntor n\u00e9pm\u0171vel\u0151 \u00e9s Bartalis Veronika fia. Cs\u00edksomly\u00f3n, Sz\u00e9kelyudvarhelyen majd a harmadik gimn\u00e1ziumi oszt\u00e1ly elv\u00e9gz\u00e9se ut\u00e1n a mv.-i R\u00f3m. Kat. F\u0151gimn.-ban tanult, ott \u00e9retts\u00e9gizett sz\u00ednjelesen (1905), M. irodalomt\u00f6rt\u00e9neti tanulm\u00e1nyokat a kv.-i egyetemen (1910) v\u00e9gzett. Ott m\u00e1r verseket \u00edrt, az \u00f6nk\u00e9pz\u0151 k\u00f6r titk\u00e1ra volt. Tan\u00e1ri p\u00e1ly\u00e1j\u00e1t r\u00e9gi iskol\u00e1j\u00e1ban, a R. K. Fi\u00fanevel\u0151 Int\u00e9zetben (1910) Mv.-en kezdte, ahol az intern\u00e1tus aligazgat\u00f3ja is volt, majd Kv.-ra h\u00edvt\u00e1k meg, ahol a Marianum Le\u00e1nygimn.-nak tan\u00e1ra (1911\u2013), igazgat\u00f3ja (1913\u201323) volt \u00e9s hittudom\u00e1nyt oktatott. A korabeli erd\u00e9lyi lapok munkat\u00e1rsa, az Erd\u00e9lyi Irodalmi T\u00e1rsas\u00e1g tagjai k\u00f6z\u00e9 v\u00e1lasztotta (1917). Az Erd\u00e9lyi Irodalmi Szemle, a Magyar N\u00e9p, a P\u00e1sztort\u0171z kiad\u00f3hivatali igazgat\u00f3ja. Mivel egy korm\u00e1nyrendelet szerint le\u00e1nygimn.-nak csak n\u0151 lehetett az igazgat\u00f3ja, meg kellett v\u00e1lnia iskol\u00e1j\u00e1t\u00f3l. Ekkor ker\u00fcl a Magyar N\u00e9phez szerkeszt\u0151nek (1924\u201326). A R\u00f3m. Kat. St\u00e1tus anyagi t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1val tanulm\u00e1ny\u00fatra indult P\u00e1rizsba (1927), ahol s\u00falyosan megbetegedett \u00e9s v\u00e9rm\u00e9rgez\u00e9sben meghalt. Feles\u00e9ge Gonda Magda aki vele volt, haza sz\u00e1ll\u00edttatta. M\u00e1r egyetemi \u00e9veiben a Szent Imre Egyes\u00fclet irodalmi oszt\u00e1ly\u00e1nak f\u0151jegyz\u0151je, majd aleln\u00f6ke volt. Az Egyes\u00fclet \u00e9vk\u00f6nyveiben jelentek meg n\u00e9pi hangulat\u00fa k\u00f6ltem\u00e9nyei (Sz\u00fcl\u0151f\u00f6ldem, Sz\u00e9kely n\u00f3ta). \u00d6reg di\u00e1k k\u00f6sz\u00f6nt\u0151je c. vers\u00e9t mv.-i iskol\u00e1j\u00e1nak 200 \u00e9ves jubileum\u00e1ra \u00edrta. Versei jelentek meg a M. N\u00e9pben \u00e9s annak Napt\u00e1r\u00e1ban, a Gy\u00f6rgy Lajos szerkesztette M. irodalmi olvas\u00f3k\u00f6nyvben (Kv. 1922) \u00e9s a Rajka L\u00e1szl\u00f3 szerkesztette Szaval\u00f3k\u00f6nyvben (Kv. 1923). Szerelmi dalait (Dal a piros r\u00f3zs\u00e1r\u00f3l, De szeretn\u00e9k minden este&#8230;) meg is zen\u00e9s\u00edtett\u00e9k. K\u00f6zm\u0171vel\u0151d\u00e9si t\u00e1rgy\u00fa cikkei a H\u00edrn\u00f6kben, P\u00e1sztort\u0171zben, Zord Id\u0151ben, a magyaro.-i \u00c9letben jelentek meg. K\u00f6lt\u0151i hagyat\u00e9k\u00e1nak legnagyobb r\u00e9sze k\u00e9ziratban maradt, ezt rendezte sajt\u00f3 al\u00e1 \u00e9s adta ki bevezet\u0151j\u00e9vel Pellion Ervin (Mv., 1942). A k\u00f6tetc\u00edm\u00fcl szolg\u00e1l\u00f3, jelk\u00e9pp\u00e9 v\u00e1lt verset a P\u00e1sztort\u0171z (1927\/11) \u00e9s a M. N\u00e9p Napt\u00e1ra k\u00f6z\u00f6lte. \u00c9let\u00e9ben \u00f6n\u00e1ll\u00f3an megjelent egyetlen tanulm\u00e1nya Az Erd\u00e9lyi R\u00f3m. Kath. St\u00e1tus renesz\u00e1nsza. 1866\u20131894. c. k\u00f6tetben (Dics\u0151szentm\u00e1rton 1925). Az erd\u00e9lyi katholicizmus m\u00faltja \u00e9s jelene c. k\u00f6tet sz\u00e1m\u00e1ra meg\u00edrta az Erd\u00e9lyi R\u00f3mai Katolikus St\u00e1tus kiegyez\u00e9s ut\u00e1ni t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t, kiemelve ennek az iskol\u00e1kat is fenntart\u00f3 \u00f6nkorm\u00e1nyzati int\u00e9zm\u00e9nynek a szerep\u00e9t a nemzeti oktat\u00e1s\u00fcgy szolg\u00e1lat\u00e1ban. Tagja volt az Erd\u00e9lyi Irodalmi T\u00e1rsas\u00e1gnak. A jobb\u00e1gytelki iskola n\u00e9vad\u00f3ja (1997\u2013). Az iskola k\u00f6zponti \u00e9p\u00fclete homlokzat\u00e1ra helyezt\u00e9k a domborm\u0171ves eml\u00e9kt\u00e1bl\u00e1j\u00e1t, amit k\u00f6zadakoz\u00e1sb\u00f3l \u00e1ll\u00edtottak, a jobb\u00e1gytelki oktat\u00e1s 16. \u00e9v\u00e9ben, az iskola fenn\u00e1ll\u00e1s\u00e1nak 140. \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1n (1997. szept. 7.). Minden \u00e9v m\u00e1jus\u00e1ban P. K.-napokat tartanak Jobb\u00e1gytelk\u00e9n (1997\u2013). \u2013 <strong>F. m.:<\/strong> \u0150rszem a Hargit\u00e1n (Mv., 1942). A k\u0151asztal ma is \u00e1ll. <br \/><strong>Irod.:<\/strong> Dsida; EM; Eml\u00e9kk\u00f6nyv a jobb\u00e1gytelki iskola \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1ra; Ga\u00e1l 2001; Gy\u00f6rgy Lajos: P. K. (P\u00e1sztort\u0171z 1926); H\u00e1zsong\u00e1rd; Kiss Ferenc, K.: Bart\u00f3k Jobb\u00e1gytelk\u00e9n (\u00daj \u00c9let, 5. sz., 1981); M\u00c9L; Molter 1.; Pa\u00e1l \u00c1rp\u00e1d: Aki hazaj\u00f6n mind\u00f6r\u00f6kre: P. K. eml\u00e9kezete (P\u00e1sztort\u0171z, 11. sz., 1927. j\u00fan. 5.); Pellion Ervin: P. K. \u00e9lete \u00e9s k\u00f6lt\u00e9szete. (bevezet\u0151 az \u0150rszem a Hargit\u00e1n c. k\u00f6t.; Mv., 1942); R. K. Okt.\u20131; RMIL; Sepsisz\u00e9ki; Szab\u00f3 Gy\u00f6rgy: P. K. (1887\u20131927) (N\u00fa., M\u00fazsa, 299. sz., 1997. j\u00fan. 20.)<\/br><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Jobb\u00e1gytelke, 1887. aug. 4., \u2020 P\u00e1rizs, 1927. m\u00e1j. 28. H\u00e1zsong\u00e1rdi temet\u0151ben helyezt\u00e9k \u00f6r\u00f6k nyugalomra: tan\u00e1r, k\u00f6lt\u0151, k\u00f6z\u00edr\u00f3, szerkeszt\u0151. \u2013 P. J\u00f3zsef, tan\u00edt\u00f3, k\u00e1ntor n\u00e9pm\u0171vel\u0151 \u00e9s Bartalis Veronika fia. Cs\u00edksomly\u00f3n, Sz\u00e9kelyudvarhelyen majd a harmadik gimn\u00e1ziumi oszt\u00e1ly elv\u00e9gz\u00e9se ut\u00e1n a mv.-i R\u00f3m. Kat. F\u0151gimn.-ban tanult, ott \u00e9retts\u00e9gizett sz\u00ednjelesen (1905), M. irodalomt\u00f6rt\u00e9neti tanulm\u00e1nyokat a kv.-i egyetemen (1910) v\u00e9gzett. [&hellip;]<\/p>\n","protected":false},"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"closed","template":"","meta":[],"product_brand":[],"product_cat":[137],"product_tag":[],"class_list":{"0":"post-18137","1":"product","2":"type-product","3":"status-publish","5":"product_cat-maros-megyei-eletrajzi-lexikon","7":"first","8":"instock","9":"shipping-taxable","10":"product-type-simple"},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/uj.adatbank.ro\/lexikon\/wp-json\/wp\/v2\/product\/18137","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/uj.adatbank.ro\/lexikon\/wp-json\/wp\/v2\/product"}],"about":[{"href":"https:\/\/uj.adatbank.ro\/lexikon\/wp-json\/wp\/v2\/types\/product"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/uj.adatbank.ro\/lexikon\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=18137"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/uj.adatbank.ro\/lexikon\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=18137"}],"wp:term":[{"taxonomy":"product_brand","embeddable":true,"href":"https:\/\/uj.adatbank.ro\/lexikon\/wp-json\/wp\/v2\/product_brand?post=18137"},{"taxonomy":"product_cat","embeddable":true,"href":"https:\/\/uj.adatbank.ro\/lexikon\/wp-json\/wp\/v2\/product_cat?post=18137"},{"taxonomy":"product_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/uj.adatbank.ro\/lexikon\/wp-json\/wp\/v2\/product_tag?post=18137"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}