{"id":19311,"date":"2025-07-16T11:26:47","date_gmt":"2025-07-16T09:26:47","guid":{"rendered":"https:\/\/uj.adatbank.ro\/lexikon\/termek\/romanu-vivu-constantin-%c2%a7-costantin-romanul-roman\/"},"modified":"2025-07-16T11:26:47","modified_gmt":"2025-07-16T09:26:47","slug":"romanu-vivu-constantin-%c2%a7-costantin-romanul-roman","status":"publish","type":"product","link":"https:\/\/uj.adatbank.ro\/lexikon\/termek\/romanu-vivu-constantin-%c2%a7-costantin-romanul-roman\/","title":{"rendered":"ROMANU-VIVU, Constantin, \u00a7 Costantin Romanul; Roman"},"content":{"rendered":"<p>Sz\u00e1szp\u00e9ntek, 1821. febr. 9.,v. 1821. m\u00e1j. 13., \u2020 Marosszentgy\u00f6rgy, 1849. febr. 9 v 1849 m\u00e1rc eleje.: tan\u00e1r, az 1848-as forradalom m\u00e1rt\u00edrja, N. B\u0103lcescu k\u00f6zeli munkat\u00e1rsa. \u2013 Teol\u00f3giai tanulm\u00e1nyait Bal\u00e1zsfalv\u00e1n v\u00e9gezte (1842\u201345), f\u00e9lbehagyta tanulm\u00e1nyait a S. B\u0103rnu\u0163iu \u00e9s t\u00e1rsai valamint Lemeny k\u00f6z\u00f6tt zajl\u00f3 konfliktusok miatt. Buk.-be ment, ahol tan\u00e1r a Schewitz nevel\u0151int\u00e9zetben (1847\u201348). Bar\u00e1ts\u00e1got k\u00f6t\u00f6tt N. B\u0103lcescuval, a Gole\u015fti testv\u00e9rekkel, akik nagy hat\u00e1ssal voltak forradalmi n\u00e9zeteinek alakul\u00e1s\u00e1ban.Visszat\u00e9rt Erd\u00e9lybe Brass\u00f3ba, majd Szebenbe, ahol felemelte szav\u00e1t az ortodox \u00e9s a g. kat. Egyh\u00e1zak egyes\u00fcl\u00e9s\u00e9\u00e9rt, valamint a rom\u00e1n jobb\u00e1gys\u00e1g \u00e9rdekei\u00e9rt. A gyulafeh\u00e9rv\u00e1ri nagygy\u0171l\u00e9sen az \u00e1lland\u00f3 bizotts\u00e1gba v\u00e1lasztott\u00e1k szebeni sz\u00e9khellyel (1848. m\u00e1j. 3\/15.). A forradalom kit\u00f6r\u00e9se ut\u00e1n lelkesen kapcsolodott a harcokba, a rom\u00e1ns\u00e1g egyes\u00fcl\u00e9se rem\u00e9ny\u00e9ben. Buk.-be ment (1848. j\u00fal.) \u00e9s a havasalf\u00f6ldi forradalomnak szenteli mag\u00e1t, visszat\u00e9rt Erd\u00e9lybe (1848. szept.). A szabads\u00e1gharc idej\u00e9n Avram Iancu rom\u00e1n hadserege XII. l\u00e9gi\u00f3j\u00e1nak prefektus\u00e1v\u00e1, a Fels\u0151 Maros-vid\u00e9k f\u0151kapit\u00e1ny\u00e1v\u00e1 nevezt\u00e9k ki (1848. okt. 18.), 1500 katon\u00e1b\u00f3l \u00e1ll\u00f3 hadsereget toborzott, Cintosn\u00e1l \u00e9s Csekelak\u00e1n\u00e1l megt\u00e1madta (1848. okt. 31.) L\u00e1z\u00e1r gr. sereg\u00e9t \u00e9s levert\u00e9k azt. Radn\u00f3tn\u00e1l \u00e9s Kutyfalv\u00e1n\u00e1l \u00fajabb gy\u0151zelmet vivtak ki (nov. 5.) a P\u00fcnk\u00f6sdy kapit\u00e1ny vezette sz\u00e9kely dand\u00e1rral szemben. Sz\u00e1szr\u00e9genbe ment (nov. 22.), hogy f\u0151kapit\u00e1nys\u00e1g\u00e1t megszervezze, amelynek hat\u00e1rai a Maros \u00e9s Szamosk\u00f6z\u00e9 voltak tehet\u0151k. Alkapit\u00e1ny\u00e1 St. Moldovant nevezte ki, \u00e9s megjel\u00f6lte a n\u00e9pbiztosokai is, akik egy-egy k\u00f6rzetet vezettek. \u00dajj\u00e1szervezte a XII\u00a0: l\u00e9gi\u00f3t saj\u00e1t vid\u00e9k\u00e9nek embereib\u0151l.104 falu tartozott a keze al\u00e1, amelyeket 9 tribun\u00e9tusra osztott fel, egyben kb. 10\u201312 falu tartozott. A falvak \u00e9l\u00e9re b\u00edr\u00f3kat nevezett ki, akiket egy alb\u00edr\u00f3, egy jegyz\u0151 \u00e9s az \u00f6regek tan\u00e1csa seg\u00edtett a civil \u00e9s a katonai probl\u00e9m\u00e1k megold\u00e1s\u00e1ban. Szem\u00e9lyesen ir\u00e1ny\u00edtotta a XII. l\u00e9gi\u00f3t, f\u0151hadisz\u00e1l\u00e1sa R\u00e9genben volt (1848. dec.), azut\u00e1n Tek\u00e9n majd Bal\u00e1n. Lefegyverezte a k\u00f6rnyez\u0151 falvak lakoss\u00e1g\u00e1t: G\u00f6rg\u00e9ny, R\u00e9gen \u00e9s D\u00e9da k\u00f6z\u00f6tt, majd Mv. k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n Panitot \u00e9s K\u00f6vesdet (1848. dec. 19\u201323). L\u00e9gi\u00f3j\u00e1val Mv.-re harc n\u00e9lk\u00fcl vonult be (1848. dec. 24.), h\u00edr\u00e9t vette Bem t\u00e1bornok k\u00f6zeledt\u00e9nek \u00e9s elrendelte a l\u00e9gi\u00f3 kivonul\u00e1s\u00e1t (1849. jan. 1.). Marosh\u00e9v\u00edzn\u00e9l menek\u00fclt a hegyekbe, ahol elfogt\u00e1k (1849. jan. 20.), Mv.-en beb\u00f6rt\u00f6n\u00f6zt\u00e9k (1849. jan. 20.- 29), majd k\u00e9t\u00f6kr\u00f6s szek\u00e9rre rakt\u00e1k, utk\u00f6zben Marosszentgy\u00f6rgy fel\u00e9 vitt\u00e9k \u00e9s brut\u00e1lisan meg\u00f6lt\u00e9k (1849. febr.). Mellszobra \u00e1llt a gyilkoss\u00e1g hely\u00e9n (1935\u201340). Marosszentgy\u00f6rgy\u00f6n m\u00e1rtirium\u00e1nak hely\u00e9n keresztet (troi\u0163\u0103) \u00e1ll\u00edtottak fel eml\u00e9k\u00e9re (1988. m\u00e1j. 15.). Ma a marosszentgy\u00f6rgyi iskola el\u0151tt szobra \u00e1ll (1989. szept.), amit Ion Vlasiu k\u00e9sz\u00edtett (1980-as \u00e9vek v\u00e9g\u00e9n), az int\u00e9zm\u00e9ny felvette a forradalm\u00e1r nev\u00e9t (1992), az ortodox par\u00f3kia homlokzat\u00e1n eml\u00e9kt\u00e1bl\u00e1ja \u00e1ll. Mv.-en utca viseli a nev\u00e9t. \u2013 F.m.\u00a0: <strong>antol\u00f3g.:<\/strong> Dragomir, Silviu: Studii \u015fi documente privitoare la rev. Rom\u00e2nilor din Transilvania \u00een anii 1848\u201349 (Sibiu, 1944).\u00a0<br \/><strong>Irod.:<\/strong> Chiorean 2008; Dragomir, Silviu: Un precursor al unit\u0103\u0163ii na\u0163ionale (Buc., 1929); Dragomir, Silviu: Studii \u015fi documente privitoare la rev. Rom\u00e2nilor din Transilvania \u00een anii 1848\u201349 (Sibiu, 1944); Id\u0151t\u00e1r 2; Moldovan L.; Netea, Vasile: Figuri mure\u015fene (Tg., M., 1933)\u00a0; Netea, Vasile: C. R. V. prefectul legiunii a XII-a \u00een anii 1848\u201349 (Tg.M., 1937); Netea, V.: Dela Petru Maior la Octavian Goga (Buc., 1944)\u00a0; Netea, V.: Constantin Romanu Vivu (Tg.M., 2011); Nicoar\u0103, Eugen: Un an de lupt\u0103 pentru credin\u0163\u0103, neam \u015fi \u0163ar\u0103 (Reghin, 1935); Nistor, Ioan: Decorarea lui Avram Iancu \u015fi camarazii s\u0103i (Buc., 1931); Opri\u015f 1999; Pop,V.: Constantin Romanul Vivu. Noi documente, 1848\u20131849 (File de istorie. Muzeul Jude\u0163ean Bistri\u0163a-N\u0103s\u0103ud, 1976, 4. sz.); Predescu; Profiluri mure\u015fene. 1.; Reghin, destin \u015fi istorie; S\u00e2ngeorgiu de Mure\u015f; Sepsisz\u00e9ki\u00a0; Todea 2013; Transilvania 1848\u201349<\/br><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Sz\u00e1szp\u00e9ntek, 1821. febr. 9.,v. 1821. m\u00e1j. 13., \u2020 Marosszentgy\u00f6rgy, 1849. febr. 9 v 1849 m\u00e1rc eleje.: tan\u00e1r, az 1848-as forradalom m\u00e1rt\u00edrja, N. B\u0103lcescu k\u00f6zeli munkat\u00e1rsa. \u2013 Teol\u00f3giai tanulm\u00e1nyait Bal\u00e1zsfalv\u00e1n v\u00e9gezte (1842\u201345), f\u00e9lbehagyta tanulm\u00e1nyait a S. B\u0103rnu\u0163iu \u00e9s t\u00e1rsai valamint Lemeny k\u00f6z\u00f6tt zajl\u00f3 konfliktusok miatt. Buk.-be ment, ahol tan\u00e1r a Schewitz nevel\u0151int\u00e9zetben (1847\u201348). Bar\u00e1ts\u00e1got k\u00f6t\u00f6tt N. [&hellip;]<\/p>\n","protected":false},"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"closed","template":"","meta":[],"product_brand":[],"product_cat":[137],"product_tag":[],"class_list":{"0":"post-19311","1":"product","2":"type-product","3":"status-publish","5":"product_cat-maros-megyei-eletrajzi-lexikon","7":"first","8":"instock","9":"shipping-taxable","10":"product-type-simple"},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/uj.adatbank.ro\/lexikon\/wp-json\/wp\/v2\/product\/19311","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/uj.adatbank.ro\/lexikon\/wp-json\/wp\/v2\/product"}],"about":[{"href":"https:\/\/uj.adatbank.ro\/lexikon\/wp-json\/wp\/v2\/types\/product"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/uj.adatbank.ro\/lexikon\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=19311"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/uj.adatbank.ro\/lexikon\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=19311"}],"wp:term":[{"taxonomy":"product_brand","embeddable":true,"href":"https:\/\/uj.adatbank.ro\/lexikon\/wp-json\/wp\/v2\/product_brand?post=19311"},{"taxonomy":"product_cat","embeddable":true,"href":"https:\/\/uj.adatbank.ro\/lexikon\/wp-json\/wp\/v2\/product_cat?post=19311"},{"taxonomy":"product_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/uj.adatbank.ro\/lexikon\/wp-json\/wp\/v2\/product_tag?post=19311"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}