{"id":19675,"date":"2025-07-22T18:20:42","date_gmt":"2025-07-22T16:20:42","guid":{"rendered":"https:\/\/uj.adatbank.ro\/lexikon\/termek\/sandor-janos-%c2%a7-csikszentmihalyi\/"},"modified":"2025-07-22T18:20:42","modified_gmt":"2025-07-22T16:20:42","slug":"sandor-janos-%c2%a7-csikszentmihalyi","status":"publish","type":"product","link":"https:\/\/uj.adatbank.ro\/lexikon\/termek\/sandor-janos-%c2%a7-csikszentmihalyi\/","title":{"rendered":"S\u00c1NDOR J\u00e1nos, \u00a7 cs\u00edkszentmih\u00e1lyi"},"content":{"rendered":"<p>Mv., 1860. nov. 14., \u2020\u00a0Bp., 1922. j\u00fal. 16., temetve a mez\u0151kapusi csal\u00e1di s\u00edrboltba: politikus, ogy.-i k\u00e9pvisel\u0151, f\u0151isp\u00e1n, bel\u00fcgyminiszter. \u2013 Feles\u00e9ge borosjen\u0151i Tisza Anna (1890\u2013), Tisza Istv\u00e1n testv\u00e9re. Cs\u00edkszentmih\u00e1lyi primor sz\u00e9kely nemes csal\u00e1db\u00f3l sz\u00e1rmazott. K\u00f6z\u00e9piskolai tanulm\u00e1nyait Mv.-en v\u00e9gezte, a fels\u0151bb iskol\u00e1it a b\u00e9csi katonai m\u0171szaki akad. kezdte, ezt megszak\u00edtva a bp.-i egyetem jogi kar\u00e1n v\u00e9gzett, a jogtudom\u00e1ny doktora lett. K\u00e9s\u0151bb k\u00fclf\u00f6ldi tanulm\u00e1ny\u00fatra ment. A bp.-i 2. sz. husz\u00e1rezredn\u00e9l az \u00f6nk\u00e9ntes katona\u00e9v let\u00f6lt\u00e9se ut\u00e1n tartal\u00e9kos hadnagyk\u00e9nt szerelt le. Maros-Torda vm. tiszteletbeli aljegyz\u0151 (1882. nov. \u2013), a marosludasi j\u00e1r\u00e1s szolgab\u00edr\u00f3ja volt (1883\u201387), majd tb. f\u0151szolgab\u00edr\u00f3 lett. Gr. Bethlen G\u00e1bor f\u0151isp\u00e1n mellett titk\u00e1r (1888), a gyakorlati k\u00f6zigazgat\u00e1st tanulm\u00e1nyozta k\u00fclf\u00f6ldi \u00fatj\u00e1n Franciao.-ban. Torda-Aranyos v\u00e1rmegye alisp\u00e1nja (1889\u2013), Kisk\u00fck\u00fcll\u0151 v\u00e1rmegye f\u0151isp\u00e1njak\u00e9nt (1891. nov. 28. \u2013 1902 tavasza) iskol\u00e1kat alap\u00edtott, telefonh\u00e1l\u00f3zatot, n\u00e9pk\u00f6nyvt\u00e1rakat l\u00e9tes\u00edtett. Dics\u0151szentm\u00e1rtont moderniz\u00e1lta: \u00e1llami iskol\u00e1t \u00e9p\u00edttetett \u00e9s polg\u00e1ri fi\u00faiskol\u00e1t \u00e9s le\u00e1nyiskol\u00e1t l\u00e9tes\u00edtett, a p\u00e9nz\u00fcgyigazgat\u00f3s\u00e1got, a post\u00e1t fejlesztette, r\u00e9szt vett a marosludas-besztercei vas\u00fat ki\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9ben, \u00faj hidat, modern k\u00f3rh\u00e1zat \u00e9p\u00edttetett a Maetz Frigyes tervei alapj\u00e1n (felavatt\u00e1k: 1898. \u00e1pr. 11.), az akkori Mo.-on els\u0151k\u00e9nt beindult az elmebetegek csal\u00e1di \u00e1pol\u00e1si telepe (1905\u2013), aminek b\u0151v\u00edt\u00e9s\u00e9vel fel\u00e9p\u00fclt a 300 \u00e1gyas elmeint\u00e9zet (1914) stb. Marostorda v\u00e1rmegye \u00e9s Mv. szabad kir. v\u00e1ros f\u0151isp\u00e1nj\u00e1v\u00e1 nevezt\u00e9k ki (1901. okt. 30. \u2013 1903). R\u00f6vid k\u00e9t \u00e9v alatt \u00e1tszervezte a v\u00e1rmegye \u00fcgykezel\u00e9s\u00e9t \u00e9s p\u00e9nz\u00fcgyeit. Nev\u00e9hez k\u00f6t\u0151dik a mez\u0151s\u00e9gi utak ki\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9nek nagy m\u0171ve, a Tordai hasad\u00e9k turista \u00fatj\u00e1nak ki\u00e9p\u00edt\u00e9se, \u00faj k\u00f3rh\u00e1z\u00e9p\u00edt\u00e9si alap l\u00e9tes\u00edt\u00e9se \u00e9s a v\u00e1rmegyei takar\u00e9kp\u00e9nzt\u00e1r l\u00e9trehoz\u00e1sa. Szov\u00e1t\u00e1n vill\u00e1t \u00e9p\u00edttetett \u00e9s telket adom\u00e1nyozott a kat. k\u00e1polna fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9re. A F\u00f6ldm\u00edvel\u00e9s\u00fcgyi Min. Sz\u00e9kelyf\u00f6ldi kirendelts\u00e9g\u00e9nek vezet\u0151je (1902\u201303), az els\u0151 gr. Tisza-kabinetben m. kir. bel\u00fcgyi \u00e1llamtitk\u00e1r (1903. nov. \u2013 1905. j\u00fan.). Az Erd\u00e9lyi R. K. Status igazgat\u00f3tan\u00e1cs\u00e1nak tagja (1903\u2013). Szabadelv\u0171 p\u00e1rti programmal a nagysz\u0151ll\u0151si, valamint a mv.-i I. v\u00e1laszt\u00f3ker\u00fclet ogy. k\u00e9pvisel\u0151je (1901\u201305), de Mv.-en az ellenjel\u00f6lt, Sebess D\u00e9nes volt f\u00fcggetlens\u00e9gi k\u00e9pvisel\u0151 v\u00e1laszt\u00f3i megt\u00e1madt\u00e1k a k\u00fari\u00e1n\u00e1l a v\u00e1laszt\u00e1st. A dics\u0151szentm\u00e1rtoni ker\u00fcletb\u0151l ker\u00fclt be a parlamentbe (1910). A m\u00e1sodik gr. Tisza Istv\u00e1n korm\u00e1ny\u00e1ban bel\u00fcgyminiszter volt (1913. j\u00fan. 10. \u2013 1917. j\u00fan. 15.). Mv.-en volt lak\u00e1sa a Kossuth Lajos u. 20. sz. alatt, ahol fi\u00e1val S. Istv\u00e1n banktisztvisel\u0151vel \u00e9s \u00f6zvegy n\u0151v\u00e9r\u00e9vel \u00e9lt (1921). H\u00e1rom megy\u00e9re terjedt ki az 1800 hold birtoka, amelyet mintaszer\u0171en kezelt: Torda-Aranyos, Maros-Torda \u00e9s Kisk\u00fck\u00fcll\u0151 megy\u00e9ben. Mez\u0151kapuson \u00e9lt a csal\u00e1d, birtokukban volt a falu (1778 \u2013). A birtok\u00e1n \u00faj ipar\u00e1gat, az els\u0151 erd\u00e9lyi n\u00e1dsz\u00f6v\u0151gy\u00e1rat l\u00e9tes\u00edtette. A kast\u00e9lyt is fel\u00faj\u00edtott\u00e1k, tenisz- \u00e9s golfp\u00e1ly\u00e1t l\u00e9tes\u00edtettek. Az EMKE alap\u00edt\u00f3 \u00e9s v\u00e1lasztott v\u00e1lasztm\u00e1nyi tagja (1885\u2013). A Mv. Kaszin\u00f3 eln\u00f6ke (1902\u20131903). Dics\u0151szentm\u00e1rton, Erzs\u00e9betv\u00e1ros \u00e9s Mv. d\u00edszpolg\u00e1ra, a Lip\u00f3trend keresztj\u00e9nek kit\u00fcntetettje volt. Orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9si besz\u00e9dei a Napl\u00f3ban vannak. Jelenleg az udvarh\u00e1zban \u00f6regek h\u00e1za m\u0171k\u00f6dik. A mez\u0151kapusi vill\u00e1ja, ill. udvarh\u00e1za (19. sz.) utols\u00f3 tulajdonosa S. Istv\u00e1n volt \u2013 \u201eB\u201d kateg\u00f3ri\u00e1j\u00fa m\u0171eml\u00e9k. Mv.-en f\u0151utca viselte a nev\u00e9t (1912\u20131920, 1941\u2013 \u00e9s 1995-t\u0151l D\u00f3zsa Gy. u.). Mv.-en a Sz\u00e9kely V\u00e9rtan\u00fak eml\u00e9km\u0171ve k\u00f6zel\u00e9ben l\u00e9v\u0151 forr\u00e1s kapta a S\u00e1ndor J\u00e1nos-forr\u00e1s nevet. <br \/><strong>Irod.:<\/strong> \u00c1ll\u00f3- \u00e9s mozg\u00f3k\u00e9pek; Benk\u0151; Bern\u00e1dy; Bi\u00e1s Istv\u00e1n; Dics\u0151szentm\u00e1rton; Dics\u0151szentm\u00e1rton r\u00e9gi arca; Gudenus; Id\u0151t\u00e1r 2; Id\u0151t\u00e1r 3; Kelemen \u00c1rp\u00e1d: A forr\u00e1sok dolg\u00e1r\u00f3l (N\u00fa., Sz\u00ednes Vil\u00e1g, 2013. aug. 10.); Keresztes Gyula: \u00d6r\u00f6ks\u00e9g\u00fcnk 59.: A Mez\u0151s\u00e9g udvarh\u00e1zai (N\u00fa., 1994. j\u00fal. 15.); Kornis; Koszta Istv\u00e1n: F\u00f6ldindul\u00e1s \u20131916 = P\u00e1l-Antal \u2013 Simon; Maros megye; Maros megyei m.-s\u00e1g. 4.; M\u00c9L; MNL; Mv. \u00e9s a h\u00e1bor\u00fa; P\u00e1l Judit: Erd\u00e9lyi f\u0151isp\u00e1nok a Tisza-\u00e9ra v\u00e9g\u00e9n (1890\u201391) (Korunk, 4. sz., 2009); P\u00e1lmay; RNL; S\u00e1ndor; Sz\u00e9kelyf\u00f6ld \u00ed. k.; Szentgy\u00f6rgyi; Szinnyei; Szov\u00e1ta; \u00daM\u00c9L; Valori mure\u015fene de patrimoniu; Zepeczaner Jen\u0151. Maros-Torda megye f\u00fcrd\u0151\u00e9lete a dualizmus kor\u00e1ban. = P\u00e1l-Antal \u2013 Simon; Vigh.<\/br><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Mv., 1860. nov. 14., \u2020\u00a0Bp., 1922. j\u00fal. 16., temetve a mez\u0151kapusi csal\u00e1di s\u00edrboltba: politikus, ogy.-i k\u00e9pvisel\u0151, f\u0151isp\u00e1n, bel\u00fcgyminiszter. \u2013 Feles\u00e9ge borosjen\u0151i Tisza Anna (1890\u2013), Tisza Istv\u00e1n testv\u00e9re. Cs\u00edkszentmih\u00e1lyi primor sz\u00e9kely nemes csal\u00e1db\u00f3l sz\u00e1rmazott. K\u00f6z\u00e9piskolai tanulm\u00e1nyait Mv.-en v\u00e9gezte, a fels\u0151bb iskol\u00e1it a b\u00e9csi katonai m\u0171szaki akad. kezdte, ezt megszak\u00edtva a bp.-i egyetem jogi kar\u00e1n v\u00e9gzett, a [&hellip;]<\/p>\n","protected":false},"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"closed","template":"","meta":[],"product_brand":[],"product_cat":[137],"product_tag":[],"class_list":{"0":"post-19675","1":"product","2":"type-product","3":"status-publish","5":"product_cat-maros-megyei-eletrajzi-lexikon","7":"first","8":"instock","9":"shipping-taxable","10":"product-type-simple"},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/uj.adatbank.ro\/lexikon\/wp-json\/wp\/v2\/product\/19675","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/uj.adatbank.ro\/lexikon\/wp-json\/wp\/v2\/product"}],"about":[{"href":"https:\/\/uj.adatbank.ro\/lexikon\/wp-json\/wp\/v2\/types\/product"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/uj.adatbank.ro\/lexikon\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=19675"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/uj.adatbank.ro\/lexikon\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=19675"}],"wp:term":[{"taxonomy":"product_brand","embeddable":true,"href":"https:\/\/uj.adatbank.ro\/lexikon\/wp-json\/wp\/v2\/product_brand?post=19675"},{"taxonomy":"product_cat","embeddable":true,"href":"https:\/\/uj.adatbank.ro\/lexikon\/wp-json\/wp\/v2\/product_cat?post=19675"},{"taxonomy":"product_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/uj.adatbank.ro\/lexikon\/wp-json\/wp\/v2\/product_tag?post=19675"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}