{"id":22790,"date":"2025-08-01T17:00:09","date_gmt":"2025-08-01T15:00:09","guid":{"rendered":"https:\/\/uj.adatbank.ro\/lexikon\/termek\/teleki-domokos-%c2%a7-szeki-gr-2\/"},"modified":"2025-08-01T17:00:09","modified_gmt":"2025-08-01T15:00:09","slug":"teleki-domokos-%c2%a7-szeki-gr-2","status":"publish","type":"product","link":"https:\/\/uj.adatbank.ro\/lexikon\/termek\/teleki-domokos-%c2%a7-szeki-gr-2\/","title":{"rendered":"TELEKI Domokos, \u00a7 sz\u00e9ki gr."},"content":{"rendered":"<p>Mv., 1810. \u00e1pr. 1., \u2020 Kv., 1876. m\u00e1j. 1., Gernyeszegen temett\u00e9k a csal\u00e1di kript\u00e1ba. M\u00e1rv\u00e1ny eml\u00e9kt\u00e1bl\u00e1j\u00e1n a felirat: \u201eSz\u00e9ki gr. Teleki Domokos a jeles \u00e1llamf\u00e9rfi\u00fa \u00e9s \u00edr\u00f3, a nemes sz\u00edv\u0171 ember \u00e9s bar\u00e1t, szeret\u0151 f\u00e9rj \u00e9s csal\u00e1dapa nyugszik itt sz\u00fcl\u0151i, testv\u00e9rei, gyermekei \u00e9s neje k\u00f6r\u00e9ben. A haza, egyh\u00e1z \u00e9s csal\u00e1dja \u00e1ldj\u00e1k porait\u201d: dr. politikus, t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz, a m. f\u0151rendih\u00e1z \u00f6r\u00f6k\u00f6s tagja, als\u00f3h\u00e1zi k\u00e9pvisel\u0151, az Erd\u00e9lyi Ref. Egyh\u00e1zker\u00fclet f\u0151gondnoka, a g\u00f6rg\u00e9nyi, marosi ref. egyh\u00e1zmegy\u00e9k \u00e9s a mv.-i f\u0151tanoda \u00e9s egyh\u00e1zk\u00f6zs\u00e9g f\u0151gondnoka MTA vezet\u0151s\u00e9gi tagja. \u2013 T. J\u00f3zsef f\u0151korm\u00e1nysz\u00e9ki tan\u00e1csos (1777\u20131817) \u00e9s gr T. Zs\u00f3fia (1784\u20131844) fia. Feles\u00e9ge: 1. (1835) losonczi br. B\u00e1nffy Jozefa (1810. okt. 31\u20131841. okt. 20. Gernyeszegen temett\u00e9k), B. Gy\u00f6rgy (1772 \u2013 Kv., 1831. dec. 23.), Kolozs megye f\u0151isp\u00e1nja \u00e9s B\u00e1ja M\u00e1ria (1786. j\u00fal. 4. \u2013 Kv., 1871. aug. 28.) le\u00e1nya. Testv\u00e9rei: Emilia (\u2020Kv., 1843. m\u00e1j. 28.); Albert. Gyermekeik: Zs\u00f3fia br. Vay B\u00e9l\u00e1n\u00e9 (Gernyeszeg, 1836. j\u00fal. 20. \u2013 Gleichenberg, 1898. j\u00fal. 12.); J\u00f3zefa gr. Teleki S\u00e1ndorn\u00e9 (1838. okt. 20. \u2013 1915. jan 21.); 2. gr. Teleki Klementina (1827\u20131894, az esk\u00fcv\u0151 1847. nov. 14-\u00e1n), aki kisded\u00f3v\u00f3t \u00e9s gyermekmenhelyet alap\u00edtott. Gyermekeik: Ilona, gr. Bethlen Istv\u00e1nn\u00e9; G\u00e9za. (1850\u20131882). \u2013 A nagyenyedi ref. koll.-ban tanult (1821\u201329), Mv.-en joggyakornok (1829\u201330), a pesti egy.-en joghallgat\u00f3 (1831), s az \u00e9v v\u00e9g\u00e9n jogi szigorlatot tett. \u00dcgyv\u00e9di oklevelet szerzett (1831). A t\u00e1vollev\u0151k k\u00f6vetek\u00e9nt vett r\u00e9szt a pozsonyi ogy.-en (1831). Ekkor ker\u00fclt be gr. Sz\u00e9chenyi Istv\u00e1n k\u00f6rnyezet\u00e9be, \u00e9s a reformeszm\u00e9k lelkes h\u00edve lett. Pest-Pilis-Solt vm. t. f\u0151jegyz\u0151je (1832\u201333). Apj\u00e1t\u00f3l \u00f6r\u00f6k\u00f6lte a gernyeszegi kast\u00e9lyt. Visszat\u00e9rt Erd\u00e9lybe (1833). R\u00e9sze volt a mv.-i Kaszin\u00f3 megalap\u00edt\u00e1s\u00e1ban (1832). Bekapcsol\u00f3dott a reformmozgalomba (1834), az erd\u00e9lyi ogy.-eken K\u00fck\u00fcll\u0151, majd Zar\u00e1nd vm. k\u00f6vetek\u00e9nt szorgalmazta gazd. \u00e9s politikai reformok megval\u00f3s\u00edt\u00e1s\u00e1t. A ref. egyh\u00e1zban is jelent\u0151s szerepet v\u00e1llalt: a k\u00fck\u00fcll\u0151vid\u00e9ki egyh\u00e1zmegye, valamint a sz\u00e9kelyudvarhelyi ref. koll. f\u0151gondnoka (1839\u201342) volt. Megalap\u00edtotta az Erd\u00e9lyi Gazdas\u00e1gi Egyletet (1844. jan. 21). Cikkei jelentek meg a Pesti H\u00edrlapban \u00e9s az Erd\u00e9lyi H\u00edrad\u00f3ban. Az utakr\u00f3l c. \u00edr\u00e1s\u00e1ban az orsz\u00e1gos \u00fath\u00e1l\u00f3zat ki\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t szorgalmazta, s r\u00e9szletes szaktan\u00e1csokat is adott. (Erd\u00e9lyi H\u00edrad\u00f3, 1842). Kir\u00e1lyi hivatalosk\u00e9nt \u00e9s a K\u00fck\u00fcll\u0151 megye k\u00f6vetek\u00e9nt r\u00e9szt vett az erd\u00e9lyi ogy. vit\u00e1iban (1841. \u2013 1842. jan. 27., 1843. \u00e1pr., 1847. j\u00fan.). Sz\u00e1sz K\u00e1roly t\u00e1rsas\u00e1g\u00e1ban hosszabb utaz\u00e1st tett a n\u00e9met \u00e1llamokban \u00e9s Nagy-Britanni\u00e1ban (1844), r\u00e9szt vett a pozsonyi ogy.-en (1844\u201345). Sz\u00e1z aranyat t\u0171z\u00f6tt ki egy olyan p\u00e1lyamunka meg\u00edr\u00e1s\u00e1ra, amely a reform k\u00f6zgazdas\u00e1gi jelleg\u0171 int\u00e9zked\u00e9seivel foglalkozik, maga pedig cikksorozatot k\u00f6z\u00f6lt az erd\u00e9lyi birtokpolitika id\u0151szer\u0171 k\u00e9rd\u00e9seir\u0151l. \u00c1llamilag t\u00e1mogatott gy\u00e1ripart s\u00fcrgetett \u00e9s a fiatalok sz\u00e1m\u00e1ra ipariskol\u00e1t \u00e9s m\u0171egyetemet. Angli\u00e1ban, majd Franciao.-ban j\u00e1rt (1845\u201346). Az ogy.-ben az \u00farb\u00e9ri \u00fcgyek rendez\u00e9s\u00e9ben v\u00e1llalt szerepet (1846) \u00e9s ebben az \u00e9vben felszabad\u00edtotta a jobb\u00e1gyait \u00e9s a gernyeszegi ekl\u00e9zsi\u00e1nak f\u00f6ldet adott. R\u00e9szt vett a pozsonyi (1847\u201348 fordul\u00f3j\u00e1n) \u00e9s az erd\u00e9lyi ogy.-en (1848 tavasz\u00e1n). Az els\u0151 n\u00e9pk\u00e9pviseleti ogy.-ben K\u00fck\u00fcll\u0151 vm. k\u00f6vete (1848. j\u00fal.\u2013). Az uni\u00f3s bizotts\u00e1g tagjak\u00e9nt t\u00f6bbsz\u00f6r \u00e1ll\u00e1st foglalt a sz\u00e9kely k\u00e9rd\u00e9sben, err\u0151l az ogy. pl\u00e9numa el\u0151tt besz\u00e1molt; betegs\u00e9ge miatt Gernyeszegre, az \u00f6r\u00f6k\u00f6lt kast\u00e9lyba vonult vissza (1848\u2013), az ogy.-t Debrecenbe nem k\u00f6vette (1848. nov.). A vil\u00e1gosi fegyverlet\u00e9tel (1849. aug. 13.) ut\u00e1n teljesen visszavonulva Gernyeszegre gazd\u00e1lkod\u00e1ssal \u00e9s t\u00f6rt. tanulm\u00e1nyokkal foglalkozott. N\u00e1la volt titk\u00e1r \u00e9s nevel\u0151 Gyulai P\u00e1l (1848\u201353), aki rendezte a 6000 k\u00f6tetes k\u00f6nyvt\u00e1rat is. De\u00e1k Ferenccel rendezte a mv.-i Teleki-k\u00f6nyvt\u00e1r k\u00e9ziratos anyag\u00e1t (1851\u201359), nyolc \u00e9vig dolgoztak egy\u00fctt, tanulm\u00e1nyozva Erd\u00e9ly t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t a Habsburg uralom alatt, e tanulm\u00e1nyok eredm\u00e9nyei k\u00e9s\u0151bb megjelent munk\u00e1i. A ref. koll. f\u0151gondnoka volt (1856\u201376). A t\u00e9li h\u00f3napokat Kv.-on t\u00f6lt\u00f6tte, ahol gr. Mik\u00f3 Imr\u00e9vel egy\u00fctt dolgoztak az EME megalak\u00edt\u00e1s\u00e1n. Ism\u00e9t r\u00e9szt vett a politikai \u00e9letben (1861\u2013), a m. f\u0151rendih\u00e1zban szorgalmazta Erd\u00e9ly \u00e9s Mo. miel\u0151bbi uni\u00f3j\u00e1t. Kv.-on kir. hivatalosk\u00e9nt r\u00e9szt vett az uni\u00f3t meger\u0151s\u00edt\u0151 erd\u00e9lyi ogy.-en (1865), azut\u00e1n Marossz\u00e9k k\u00e9pvisel\u0151je az als\u00f3h\u00e1zban (1866\u201375). A M. Orvosok \u00e9s Term\u00e9szetvizsg\u00e1l\u00f3k nagygy\u0171l\u00e9s\u00e9nek eln\u00f6ke volt Mv.-en (1864), a MTA rendes tagja (1855). A f\u0151rendih\u00e1z \u00f6r\u00f6k\u00f6s tagja. Az erd\u00e9lyi ref. egyh\u00e1zker. \u00e9s a mv.-i ref. koll. f\u0151gondnoka (1856), tagja az egyh\u00e1zi tan\u00e1csnak. Gernyeszegen meg\u00e9p\u00edtette az iskola\u00e9p\u00fcletet (1863), ami m\u00e9g ma is \u00e1ll. A gernyeszegi ref. ekl\u00e9zsia f\u0151kur\u00e1tora, nagyobb jav\u00edt\u00e1sokat v\u00e9geztetett a ref. templomon, \u0151 \u00e9p\u00edttette a templom fala mell\u00e9 a pitvart. A Mv.-i Takar\u00e9kp\u00e9nzt\u00e1r eln\u00f6ke (1868). 6000 ft.-os alap\u00edtv\u00e1nyt tett a sz\u00e9kelyudvarhelyi ref. Koll. Sz\u00e1m\u00e1ra. K\u00f6ltem\u00e9nyei megjelentek a 30-as, 40-es \u00e9vekben a T\u00e1rsalkod\u00f3ban, a Koszor\u00faban \u00e9s m\u00e1s lapokban. Ezut\u00e1n h\u00edrlapokban jelentek meg cikkei: Pesti H\u00edrlap, Erd\u00e9lyi H\u00edrad\u00f3, Pesti Napl\u00f3, Bp.-i Szemle, Sz\u00e1zadok-ban, valamint az Unio c. zsebk\u00f6nyvben, a MTA \u00c9vk\u00f6nyv\u00e9ben, Szigeti albumban . Orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9si besz\u00e9dei a Napl\u00f3ban. Halotti c\u00edmere a kv.-i Farkas utcai templomban. \u2013  <strong>F. m..:<\/strong> Malomizi gr\u00f3f Kendeffi \u00c1d\u00e1m eml\u00e9ke (Kv., 1834); Az ifj\u00fas\u00e1ghoz: \u00d3da (h.n., \u00e9.n.); Unio-hangok (Kv., 1848); Gr\u00f3f Sz\u00e9chenyi Istv\u00e1n eml\u00e9kezete (Bp. Szle, 1860); A k\u00e9t kalugyer Erd\u00e9lyben (Bp. Szle, 1863); A H\u00f3ra-t\u00e1mad\u00e1s t\u00f6rt\u00e9nete (Pest, 1865); Siebenb\u00fcrgen und die \u00f6sterreichische Regierang in den letzten vier Jahren. N\u00e9vtelen\u00fcl (Leipzig, 1865); Erd\u00e9ly h\u00e1rom \u00e1llamf\u00e9rfia a XVIII. sz\u00e1zadban (Bp. Szle, 1867); K\u00e9pvisel\u0151i jelent\u00e9s Marossz\u00e9k fels\u0151 ker\u00fcleti v\u00e1laszt\u00f3ihoz (Mv., 1872); A sz\u00e9kely hat\u00e1r\u0151rs\u00e9g t\u00f6rt\u00e9nete (Kiad. Szab\u00f3 K\u00e1roly; Bp., 1877); <strong>antol\u00f3g.:<\/strong> Unio zsebk\u00f6nyv 1848 (Kv., 1848); De\u00e1k Farkas: Eml\u00e9kk\u00f6nyv a magyar irodalomb\u00f3l (Bp., 1862); A M. Orvosok \u00e9s Term\u00e9szetvizsg\u00e1l\u00f3k 1864. aug. 24. \u2013 szept. 2. Mv.-en tartott X. Nagygy\u0171l\u00e9s\u00e9nek t\u00f6rt\u00e9neti v\u00e1zlata \u00e9s munk\u00e1latai (Pest, 1865); Toldy Ferenc: A magyar politikai sz\u00f3noklat k\u00e9zik\u00f6nyve (Pest, 1866). <br \/><strong>\u2013 Irod.:<\/strong> Apor \u2013 Ol\u00e1h-G\u00e1l; Bartoniek Emma: M. t\u00f6rt\u00e9neti forr\u00e1skiadv\u00e1nyok (Bp., 1929); Basta; B\u00e9nyei; Berzeviczy Albert: Az abszolutizmus kora Mo.-on (Bp., 1922\u201337); Bianu, Ion: Catalogul manuscriptelor rom. (Buc., 1907\u201313); Bicsok\u2013Orb\u00e1n; Bi\u00e1s Istv\u00e1n; B\u00edr\u00f3; B\u00edr\u00f3 J\u00f3zsef; Bisztray Gyula: \u00cdr\u00f3 \u00e9s nemzet (Bp., 1943); Bocsor Istv\u00e1n: Mo. t\u00f6rt\u00e9nelme k\u00fcl\u00f6n\u00f6s tekintettel a jogfejl\u00e9sre (P\u00e1pa, 1861\u201369); B\u00f6jthe Andor; Bizottm\u00e1nyi jelent\u00e9s az EGE \u00e9s a kv.-i Ker. \u00e9s Iparkamara \u00e1ltal Kv.-on 1857. nov. 18\u201323. rendezett gazd\u00e1szati \u00e9s iparki\u00e1ll\u00edt\u00e1sr\u00f3l (Kv., 1858); Castellum \u00c9rtes\u00edt\u0151 (2000, 3. sz.); De\u00e1k Farkas: Eml\u00e9kk\u00f6nyv a magyar irodalomb\u00f3l (Bp., 1862); De\u00e1k Farkas: Gr\u00f3f T. D. eml\u00e9kezete (Bp., 1881); Egyed \u00c1kos: 1848 erd\u00e9lyi magyar vez\u00e9ralakjai (Mv., 2004); EM; Az EME h\u00e1romnegyedsz\u00e1zados tudom\u00e1nyos m\u0171k\u00f6d\u00e9se (Kv., 1937); Eml\u00e9kk\u00f6nyv az EME f\u00e9lsz\u00e1zados \u00fcnnep\u00e9re (Kv., 1902\u201342); Entz\u2013Kov\u00e1cs; Ferenczy-Danielik; G\u00e1bor Attila: Egy \u201eelfelejtett\u201d T. (N\u00fa., 1999. nov. 16.); Gernyeszeg; Gy\u00e1szjelent\u0151; Halotti besz\u00e9dek; H\u0151ke Lajos: Mo. \u00fajabbkori t\u00f6rt\u00e9nelme (Nagybecskerek, 1893); Id\u0151t\u00e1r 1; Id\u0151t\u00e1r 2; Iratok a magyar \u00e1llamnyelv k\u00e9rd\u00e9s\u00e9nek t\u00f6rt\u00e9net\u00e9hez 1790\u20131848 (Bp., 1926); K\u00e1d\u00e1r \u2013 P\u00e1l-Antal; K.L. M\u0171v. t\u00f6rt. tan. 2.; Kelemen Lajos: Gr\u00f3f T. D. el\u0151ad\u00e1sa k\u00f6nyvekr\u0151l (P\u00e1sztort\u0171z, 1933); Kem\u00e9ny Ferenc: Magyar pedag\u00f3giai lexikon (Bp., 1933\u201334); Kelemen Lajos 2006; Koncz; Kr\u00f3n. F\u00fcz. (1939. 4\/9); Kornis Gyula: A magyar m\u0171vel\u0151d\u00e9s eszm\u00e9nyei (Bp., 1927); K\u0151v\u00e1ry L\u00e1szl\u00f3; Krist\u00f3f Gy\u00f6rgy: A Kir\u00e1lyh\u00e1g\u00f3ninneni \u00edr\u00f3k Erd\u00e9lyben (Kv., 1942); Lakatos S\u00e1muel: \u00d6tven \u00e9v a mv.-i Casino \u00e9let\u00e9b\u0151l 1833\u20131883 (Mv., 1886); Lev\u00e9lt\u00e1ri gy\u00e1szj.; A magyar tudom\u00e1nyos irodalom bibliogr\u00e1fi\u00e1ja 1901\u201325 (Bp., 1929\u201336); Makkai L\u00e1szl\u00f3: A magyar k\u00f6nyvgy\u0171jt\u0151 k\u00e9zik\u00f6nyve (Bp., 1939); Maros \u2013 m\u0171eml\u00e9kek; Mentovich Ferenc: Eml\u00e9kbesz\u00e9d gr\u00f3f T. D. felett (Erd\u00e9lyi Prot. K\u00f6zi, 1876); M\u00c9L; Mik\u00f3 Imre gr\u00f3f levele gr\u00f3f Teleki Domokoshoz az E.M.E \u00fcgy\u00e9ben = Kelemen Lajos 2006; MIL; MNL; MNZSK; Okm\u00e1nyt\u00e1r; Ol\u00e1h-G\u00e1l R\u00f3bert: Bolyai J\u00e1nos, Sz\u00e9chenyi Istv\u00e1n \u00e9s T. D. (N\u00fa., Sz\u00ednes Vil\u00e1g, 2010. m\u00e1rc. 13.); Paget; P\u00e1l-Antal 2004; P\u00e1l-Antal 2009; Papp Mikl\u00f3s: Itt is ott is (Bp., s.a.); Par\u00e1di, Pokoly; Rados Jen\u0151: Magyar kast\u00e9lyok (Bp., 1931); Politikai Mo. (Bp., 1912.14); R\u00e9gi magyark\u00f6nyvk\u00f6t\u00e9sek V\u00e9gh Gyula sz\u00ednes rajzaiban (Bp., 1936); RNL; Rugonfalvi Kiss; S\u00e1ndor J\u00f3zsef; S\u00e1ndor J\u00f3zsef: Eml\u00e9kez\u00e9s gr. Kornis Viktor \u00e9s gr. Teleki Domokos EMKE aleln\u00f6k\u00f6kre (Kv., 1907); S\u00e1ndor J\u00f3zsef: Okm\u00e1nyt\u00e1r Erd\u00e9ly leg\u00fajabb jogt\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9hez 1848\u201395 (Kv., 1865); Sikl\u00f3ssy L\u00e1szl\u00f3: Gyorskocsin Erd\u00e9lyben (Bp., 1927); Sz\u00e1sz Domokos: A k\u00f6z\u00fcgyek bajnoka. Eml\u00e9kbesz\u00e9d legid\u0151sb gr\u00f3f T. D. v\u00e9gtisztess\u00e9g\u00e9re (Kv., 1876); Gr. Sz\u00e9chenyi Istv\u00e1n levelei (Bp., 1889); Sz\u00e9pr\u00e9ti: R\u00e9gi \u00e9s \u00faj vil\u00e1g; Szeremlei S\u00e1muel: Vall\u00e1serk\u00f6lcsi \u00e9s t\u00e1rsadalmi \u00e9let 1848 \u00f3ta Mo.-on (Bp., 1874); Szil\u00e1gyi, Szil\u00e1gyi S\u00e1ndor: A magyar forradalom f\u00e9rfiai 1848\u201349 (Pest, 1850); Szinnyei Ferenc: Novella \u00e9s reg\u00e9nyirodalmunk a Bach korszakban (Bp., 1939\u201341); Szinnyei; Szinnyei J.; Szinnyei J. \u2013 Sz.J.; Szotyori; Toldy; T\u00e1bori Korn\u00e9l: Titkosrend\u0151rs\u00e9g \u00e9s kamarilla (Bp., 1921); Tg.\u2013Mure\u0219 \u2013 Mv.; Toldy Ferenc: A magyar politikai sz\u00f3noklat k\u00e9zik\u00f6nyve (Pest, 1866); \u00daM\u00c9L; Uni\u00f3 zsebk\u00f6nyv 184; \u00dcrm\u00f6ssy.<\/br><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Mv., 1810. \u00e1pr. 1., \u2020 Kv., 1876. m\u00e1j. 1., Gernyeszegen temett\u00e9k a csal\u00e1di kript\u00e1ba. M\u00e1rv\u00e1ny eml\u00e9kt\u00e1bl\u00e1j\u00e1n a felirat: \u201eSz\u00e9ki gr. Teleki Domokos a jeles \u00e1llamf\u00e9rfi\u00fa \u00e9s \u00edr\u00f3, a nemes sz\u00edv\u0171 ember \u00e9s bar\u00e1t, szeret\u0151 f\u00e9rj \u00e9s csal\u00e1dapa nyugszik itt sz\u00fcl\u0151i, testv\u00e9rei, gyermekei \u00e9s neje k\u00f6r\u00e9ben. A haza, egyh\u00e1z \u00e9s csal\u00e1dja \u00e1ldj\u00e1k porait\u201d: dr. politikus, t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz, [&hellip;]<\/p>\n","protected":false},"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"closed","template":"","meta":[],"product_brand":[],"product_cat":[137],"product_tag":[],"class_list":{"0":"post-22790","1":"product","2":"type-product","3":"status-publish","5":"product_cat-maros-megyei-eletrajzi-lexikon","7":"first","8":"instock","9":"shipping-taxable","10":"product-type-simple"},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/uj.adatbank.ro\/lexikon\/wp-json\/wp\/v2\/product\/22790","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/uj.adatbank.ro\/lexikon\/wp-json\/wp\/v2\/product"}],"about":[{"href":"https:\/\/uj.adatbank.ro\/lexikon\/wp-json\/wp\/v2\/types\/product"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/uj.adatbank.ro\/lexikon\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=22790"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/uj.adatbank.ro\/lexikon\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=22790"}],"wp:term":[{"taxonomy":"product_brand","embeddable":true,"href":"https:\/\/uj.adatbank.ro\/lexikon\/wp-json\/wp\/v2\/product_brand?post=22790"},{"taxonomy":"product_cat","embeddable":true,"href":"https:\/\/uj.adatbank.ro\/lexikon\/wp-json\/wp\/v2\/product_cat?post=22790"},{"taxonomy":"product_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/uj.adatbank.ro\/lexikon\/wp-json\/wp\/v2\/product_tag?post=22790"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}