{"id":22873,"date":"2025-08-01T17:03:39","date_gmt":"2025-08-01T15:03:39","guid":{"rendered":"https:\/\/uj.adatbank.ro\/lexikon\/termek\/teleki-mihaly-%c2%a7-ii-szeki-gr-1685\/"},"modified":"2025-08-01T17:03:39","modified_gmt":"2025-08-01T15:03:39","slug":"teleki-mihaly-%c2%a7-ii-szeki-gr-1685","status":"publish","type":"product","link":"https:\/\/uj.adatbank.ro\/lexikon\/termek\/teleki-mihaly-%c2%a7-ii-szeki-gr-1685\/","title":{"rendered":"TELEKI Mih\u00e1ly, \u00a7 II. sz\u00e9ki gr (1685\u2013)"},"content":{"rendered":"<p>Nagyv\u00e1rad, 1634., \u2020 Zernyest, 1690. aug. 21. (a temet\u00e9se 1691. febr. 22.), feles\u00e9g\u00e9vel Ve\u00e9r Judittal a gernyeszegi ref. templomban, a szent\u00e9ly m\u00f6g\u00f6tt egy kis barokk kori \u00e9p\u00edtm\u00e9ny \u00e1ll, melynek pinc\u00e9j\u00e9ben kripta van, ahova temett\u00e9k Teleki Mih\u00e1lyt \u00e9s feles\u00e9g\u00e9t. Itt nyugszik: erd\u00e9lyi kancell\u00e1r, fejedelmi test\u0151rkapit\u00e1ny, orsz\u00e1gos postamester, f\u0151kapit\u00e1ny, orsz\u00e1gos gener\u00e1lis, \u2013 T. J\u00e1nos borosjen\u0151i v\u00e1rkapit\u00e1ny \u00e9s Bornemissza Anna fia. Feles\u00e9ge: 1. petrovinai Pekry Zs\u00f3fia (esk. 1659) (\u2020 1660); 2. k\u00f6r\u00f6starnai Ve\u00e9r Judit (1641\u20131707) esk. 1661. febr. 25. Gyermekei: Anna (1661. v 1663\u20131720), J\u00e1nos (\u2020 1679), Zsuzsa (1667\u20131685), Krisztina (1668\u2013?) \u2013 Kendeffy P\u00e1ln\u00e9, Kata (1669\u2013?) losonczi B\u00e1nffy P\u00e1ln\u00e9, Mih\u00e1ly (1671\u20131720), L\u00e1szl\u00f3 (1673\u20131714), Judit \u2013 Pongr\u00e1cz J\u00e1nosn\u00e9, J\u00f3zsef (1675\u20131732), P\u00e1l (1677\u20131731), Borb\u00e1la \u2013 Vay L\u00e1szl\u00f3n\u00e9 (1668\u2013?), S\u00e1ndor (1679\u20131754), Erzs\u00e9bet \u2013 Macsk\u00e1ssy L\u00e1szl\u00f3n\u00e9, J\u00f3sika Istv\u00e1nn\u00e9. T. S\u00e1muel (1739\u20131822) kancell\u00e1r nagyapja. \u2013 Gondos nevel\u00e9sben r\u00e9szes\u00fclt. Politikai p\u00e1lyafut\u00e1s\u00e1nak kezdet\u00e9t a fejedelmi udvarban 25 \u00e9ves kor\u00e1ra tehetj\u00fck amikor II. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy apr\u00f3dja lett, ut\u00f3bb a fejedelem a test\u0151rs\u00e9g kapit\u00e1ny\u00e1v\u00e1 nevezte ki, majd postamester (1656) Igazi politikai karrierje II. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy lengyelo.-i hadj\u00e1rata ut\u00e1n \u00edvelt fel. (ahova \u0151 is elk\u00eds\u00e9rte a fejedelmet) II. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy hal\u00e1la ut\u00e1n Kem\u00e9ny J\u00e1nos fejedelem oldal\u00e1n \u00e1llt, ekkor nyerte el a k\u0151v\u00e1ri kapit\u00e1nys\u00e1got (1662). Kem\u00e9ny oldal\u00e1n r\u00e9szt vett a nagysz\u0151l\u0151si csat\u00e1ban, ahol a fejedelem elesett (1662. jan.23.). Mint Kem\u00e9ny J\u00e1nos egyik p\u00e1rth\u00edv\u00e9t f\u0151- \u00e9s j\u00f3sz\u00e1gveszt\u00e9sre \u00edt\u00e9lt\u00e9k (1662. m\u00e1rc. 10.), de ezut\u00e1n is siker\u00fclt meg\u0151riznie hivatal\u00e1t, majd a fejedelmi atyafis\u00e1g p\u00e1rtfog\u00e1s\u00e1val megkapaszkodnia a fejedelmi udvarban. Miut\u00e1n h\u0171s\u00e9get esk\u00fcd\u00f6tt az \u00faj fejedelemnek, I. Apafi Mih\u00e1lynak orsz. postamester \u00e9s a fejedelmi tan\u00e1cs tagja lett, a politikai vezet\u00e9s az \u0151 kez\u00e9be ker\u00fclt, mint nagyhatalm\u00fa tan\u00e1cs\u00far \u00e9s kancell\u00e1rnak, meghat\u00e1roz\u00f3 szem\u00e9lyis\u00e9g lett az \u00e1llam \u00e9let\u00e9ben. \u00dcgyes \u00e1llamf\u00e9rfi\u00fak\u00e9nt egyens\u00falyozott a hanyatl\u00f3 t\u00f6r\u00f6k \u00e9s az el\u0151ret\u00f6r\u0151 Habsburg birodalom k\u00f6z\u00f6tt. A segesv\u00e1ri ogy. k\u00fcld\u00f6ttjek\u00e9nt a vasv\u00e1ri b\u00e9ke ellen tiltakozott Szatm\u00e1ron, Rottal J\u00e1nos cs\u00e1sz\u00e1ri megb\u00edzottn\u00e1l (1664). A Wessel\u00e9nyi-f\u00e9le rendi szervezked\u00e9s felsz\u00e1mol\u00e1sa ut\u00e1n az Erd\u00e9lybe menek\u00fclt bujdos\u00f3k legf\u0151bb p\u00e1rtfog\u00f3ja lett, \u00e9s k\u00f6vetelte megseg\u00edt\u00e9s\u00fcket, aminek \u00e9rdek\u00e9ben XIV. Lajos francia kir\u00e1llyal is t\u00e1rgyal\u00e1sokat kezdett. A fejedelmi T\u00e1bla \u00fcln\u00f6ke (1669\u201370), f\u0151isp\u00e1ni helytart\u00f3 M\u00e1ramaros vm. \u00e9l\u00e9n (1670\u201385), Torda (1669\u2013) \u00e9s M\u00e1ramaros megy\u00e9k f\u0151isp\u00e1nja (1686\u201390), orsz\u00e1gos f\u0151t\u00e1bornok, tan\u00e1cs\u00far (1670\u2013), tizedf\u0151arend\u00e1tor (1674\u2013), ell\u00e1tta a kancell\u00e1ri teend\u0151ket (1680\u2013). A bujdos\u00f3k f\u0151vez\u00e9r\u00e9v\u00e9 v\u00e1lasztott\u00e1k (1672, 1678), de els\u0151 katonai akci\u00f3ja Szatm\u00e1rn\u00e1l kudarcot vallott (1672. szept. 20.). Ugyanakkor k\u00edm\u00e9letlen\u00fcl lesz\u00e1molt politikai ellenfeleivel, B\u00e1nffy D\u00e9nest kiv\u00e9geztette (1674), B\u00e9ldi P\u00e1l isztambuli H\u00e9ttoronyba z\u00e1rat\u00e1sa (1678) ut\u00e1n nem volt t\u00f6bb\u00e9 komoly ellenfele. Rh\u00e9dei Ferenc iktatta be orsz\u00e1gos gener\u00e1lisi, f\u0151t\u00e1bornoki \u00e1ll\u00e1s\u00e1ba (1681\u2013), de katonai sikertelens\u00e9gei ut\u00e1n lemondott a f\u0151vez\u00e9rs\u00e9gr\u0151l, amit Th\u00f6k\u00f6ly Imr\u00e9nek engedett \u00e1t. Feh\u00e9r vm. f\u0151isp\u00e1nja (1682\u2013), majd Cs\u00edk-Gyergy\u00f3-K\u00e1szonsz\u00e9k f\u0151kapit\u00e1nya. A g\u00f6rg\u00e9nyi v\u00e1r egy r\u00e9sze a birtok\u00e1ba ker\u00fclt (1683\u2013). Th\u00f6k\u00f6ly a t\u00f6r\u00f6kkel sz\u00f6vetkezett, \u0151 viszont Erd\u00e9ly megment\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben a t\u00f6r\u00f6k\u2013Habsburg er\u0151viszonyban bek\u00f6vetkezett v\u00e1ltoz\u00e1st felismerve I. Lip\u00f3ttal kezdett t\u00e1rgyal\u00e1sokat. \u0150 k\u00e9sz\u00edtette el\u0151 \u00e9s vitte kereszt\u00fcl Erd\u00e9ly Habsburgok kez\u00e9re ad\u00e1s\u00e1t (1685-t\u0151l), mint Erd\u00e9ly teljhatalm\u00fa korm\u00e1nyz\u00f3ja al\u00e1\u00edrta a megh\u00f3dol\u00e1sr\u00f3l \u00e9s a Lip\u00f3t h\u0171s\u00e9g\u00e9re val\u00f3 felesk\u00fcv\u00e9sr\u0151l sz\u00f3l\u00f3 nyilatkozatot (1688. m\u00e1j. 9.), ami miatt \u00f3ri\u00e1si felz\u00fadul\u00e1s keletkezett, \u00e9s \u0151t az orsz\u00e1g alkotm\u00e1ny\u00e1nak megsemmis\u00edt\u00e9s\u00e9vel \u00e9s haza\u00e1rul\u00e1ssal v\u00e1dolt\u00e1k. I. Apafi Mih\u00e1ly hal\u00e1la ut\u00e1n, a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k Th\u00f6k\u00f6ly Imr\u00e9t sereggel k\u00fcldt\u00e9k Erd\u00e9ly visszafoglal\u00e1s\u00e1ra (1690). Az erd\u00e9lyi mezei hadak f\u0151gener\u00e1lisak\u00e9nt harcba indult \u00e9s a zernyesti csat\u00e1ban esett el (1690. aug. 21.). II. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy postamestere hal\u00e1lakor a k\u00f6vetkez\u0151 \u00e1ll\u00e1sokat t\u00f6lt\u00f6tte be: Erd\u00e9ly f\u0151gener\u00e1lisa, tan\u00e1cs\u00far, Feh\u00e9r-, Torda- M\u00e1ramaros vm. f\u0151isp\u00e1nja (1669\u2013), Cs\u00edk-, Gyergy\u00f3- \u00e9s K\u00e1szonsz\u00e9k f\u0151kapit\u00e1nya, k\u0151v\u00e1ri (1662\u2013) \u00e9s huszti f\u0151kapit\u00e1ny, a fejedelmi tizedek f\u0151\u00e1rend\u00e1tora. Ebben a korban a rangos hivatal nem biztos\u00edtotta a hatalmat, a hatalom vagyont felt\u00e9telezett. Igy T. M. politikai p\u00e1ly\u00e1j\u00e1val egyid\u0151ben l\u00e9pett a meggazdagod\u00e1s \u00fatj\u00e1ra. Hal\u00e1la ut\u00e1n a Teleki birtok \u00f6sszess\u00e9ge 75 helyis\u00e9geben 1956 jobb\u00e1gy, 178 zsell\u00e9r, 297 sz\u00f6k\u00f6tt jobb\u00e1gy volt. Szerzem\u00e9nyei k\u00f6z\u00f6tt volt a gernyeszegi uradalom, (Gernyeszeg, Erd\u0151csin\u00e1d, S\u00e1romberke, S\u00e1rpatak, 108 jobb\u00e1ggyal, n\u00e9gy zsell\u00e9rrel, 22 sz\u00f6k\u00f6tt jobb\u00e1ggyal), melyet I. Apafi Mih\u00e1ly fejedelem adom\u00e1nyozott neki (1674. dec. 10) az eg\u00e9sz hat\u00e1rral \u00e9s k\u0151v\u00e1rral, ami a mai kast\u00e9ly hely\u00e9n \u00e1llt. Id\u0151s kor\u00e1ra t\u00f6bbnyire Gernyeszegen tart\u00f3zkodott, \u00edgy k\u00e9nyelmes otthont rendezett be mag\u00e1nak, \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edttette a r\u00e9gi v\u00e1rkast\u00e9lyt renesz\u00e1nsz st\u00edlusban (1658\u201389). R\u00e9gis\u00e9g- \u00e9s ritkas\u00e1ggy\u0171jtem\u00e9nyt hozott \u00f6ssze bel\u00e9. Onnan indult a zernyesti csatat\u00e9rre, ahol \u00e9let\u00e9t vesztette (1690. aug. 21). Gernyeszegen temett\u00e9k el az Erd\u00e9lyiek \u00e1ltal a XV. sz.-ban \u00e9p\u00edtett templomban, ott \u00e9lt \u00f6zvegye, Ve\u00e9r Judit hal\u00e1l\u00e1ig (1707), akit a f\u00e9rje mell\u00e9 temettek. Ott szign\u00e1lta Apafi Mih\u00e1ly fejedelem a betelepedett \u00f6rm\u00e9ny keresked\u0151k kiv\u00e1lts\u00e1gleveleit (1684, 1689). G\u00f6rg\u00e9nyszentimr\u00e9n birtokr\u00e9szt szerzett (1683), majd a kincst\u00e1ri uradalmi k\u00f6zponttal szemben lev\u0151 udvarh\u00e1zat, k\u00e9t nemesi telket \u00e9s t\u00f6bb jobb\u00e1gytelket kapott adom\u00e1nyban a fejedelemt\u0151l (1687), a g\u00f6rg\u00e9nyi v\u00e1r egy r\u00e9sze is a birtok\u00e1ba ker\u00fclt (1685). Holttest\u00e9t titk\u00e1ra Gernyeszegre vitte a zernyesti csatat\u00e9rr\u0151l. \u0150 volt a Teleki csal\u00e1d vagyon\u00e1nak megalapoz\u00f3ja, Ekkora vagyonnal Erd\u00e9lyben csak kevesen rendelkeztek. Sz\u00e1zadokon \u00e1t \u00fagy \u00e9lt a k\u00f6ztudatban, mint g\u00e1tl\u00e1stalan t\u00f6rtet\u0151, az orsz\u00e1g \u00e9rdekeinek \u00e1rul\u00f3ja. Tr\u00f3cs\u00e1nyi szerint \u0151 a szigor\u00fa politikai realista, akit semmi m\u00e1s nem vezet, mint a val\u00f3s\u00e1g pontos \u00e9rt\u00e9kel\u00e9se, s annak alapj\u00e1n az utak megtal\u00e1l\u00e1sa kit\u0171z\u00f6tt c\u00e9ljai fel\u00e9. Fia, T. S\u00e1ndor k\u00e9s\u0151bbi lesz\u00e1rmaz\u00f3i \u00f6r\u00f6k\u00f6lt\u00e9k az uradalmat (1707). Gazdags\u00e1g\u00e1t emlegetve nem lehet figyelmen k\u00edv\u00fcl hagyni, hogy sohasem fukarkodott a tudom\u00e1ny, a m\u0171vel\u0151d\u00e9s, az egyh\u00e1z t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1val: Ifjakat k\u00fcld\u00f6tt el angliai \u00e9s belgiumi iskol\u00e1kba tanulni, minden erd\u00e9lyi protest\u00e1ns iskol\u00e1t t\u00e1mogatott adom\u00e1nyaival (pl. a gernyeszegi uradalom majors\u00e1gbeli b\u00faz\u00e1j\u00e1nak d\u00e9zsm\u00e1j\u00e1t rendelte a mv.-i egyh\u00e1z \u00e9s iskola seg\u00e9lyez\u00e9s\u00e9re, 1685), el\u0151seg\u00edtette tud\u00f3s munk\u00e1k kinyomtat\u00e1s\u00e1t. (Miszt\u00f3tfalusi Kis Mikl\u00f3s h\u00e1l\u00e1val eml\u00e9kezett meg r\u00f3la); k\u00fclf\u00f6ldi tud\u00f3s tudom\u00e1nyos teljes\u00edtm\u00e9ny\u00e9re is felfigyelt (Johannes Leusden utrechti professzor neki aj\u00e1nlotta Philologus Hebreo-Mixtus c. munk\u00e1j\u00e1t, 1699), h\u00e1l\u00e1b\u00f3l a neki k\u00fcld\u00f6tt aranyozott serleg\u00e9rt. Mv.-en a V\u00e1rtemplom \u00e9p\u00edt\u00e9se befejez\u0151d\u00f6tt (1490), majd feld\u00falt\u00e1k (1601\u20131602), f\u00e9lig-meddig helyre\u00e1ll\u00edtott\u00e1k (1616), T. M. b\u0151kez\u0171 adom\u00e1nya \u00e1ltal (1685\u201393) tudt\u00e1k helyre\u00e1ll\u00edtani a romlott \u00e1llapot\u00fa templomot. A gernyeszegi ref. ekl\u00e9zsi\u00e1t is megaj\u00e1nd\u00e9kozta egyh\u00e1zi ez\u00fcst t\u00e1rgyakkal, a templomot, papilak\u00e1st j\u00f3 karban tartatta. I. Lip\u00f3t T. fiait r\u00f3mai szt. birod. gr\u00f3fi rangra emelte (1685) \u00e9s b\u0151v\u00edtett c\u00edmert nyertek (1697). Gyermekeib\u0151l sarjadt a n\u00e9pes csal\u00e1d, amely sok jeles embert adott az orsz\u00e1gnak. V\u00e9grendelete \u00e9rtelm\u00e9ben igen egyszer\u0171en temett\u00e9k Gernyeszegen a templom padl\u00f3zata alatt. Exhum\u00e1lt\u00e1k (1908. aug.) Bi\u00e1s Istv\u00e1n kezdem\u00e9nyez\u00e9s\u00e9re, \u00e9s megfelel\u0151 \u00faj s\u00edrboltba helyezt\u00e9k, a templomot restaur\u00e1ltatt\u00e1k \u00e9s eml\u00e9kt\u00e1bl\u00e1val l\u00e1tt\u00e1k el. \u2013  <strong>F. m..:<\/strong> T. M. levelez\u00e9se, I\u2013VIII. Kiad. Gergely S\u00e1muel (Bp., 1905\u201316); T. M. udvartart\u00e1si napl\u00f3ja (1673\u20131681). Bevezet\u0151vel, jegyzetekkel \u00e9s mutat\u00f3val k\u00f6zz\u00e9teszi Feh\u00e9r J\u00e1nos (Kv., 2007). <br \/><strong>\u2013 Irod.:<\/strong> Ball\u00f3 Istv\u00e1n: T. M. (Cs\u00edkszereda, s.a.); Benk\u0151 J\u00f3zsef: Transsilvania (Vindabonae, 1777\u201378); Bethlen J\u00e1nos: Hist\u00f3ria; Bethlen Mikl\u00f3s \u00d6n\u00e9let\u00edr\u00e1sa (Bp., s.a, 1860.); Be\u00f6thy Zsolt: A magyar sz\u00e9ppr\u00f3zai elbesz\u00e9l\u00e9s a r\u00e9gi magyar irodalomban (Bp., 1887); Bicsok\u2013Orb\u00e1n; B\u00edr\u00f3 J\u00f3zsef; Bodn\u00e1r; B\u00f6jthe Andor: A G\u00f6rg\u00e9nyi ev. ref. egyh\u00e1zmegye t\u00f6rt\u00e9nete [k\u00e9zirat]; Castellum \u00c9rtes\u00edt\u0151 (2000., 3. sz.; 2001. 6. sz.); Cserei Mih\u00e1ly kr\u00f3nik\u00e1ja (Bp., 1899); Csetri\u2013Szab\u00f3; Daniel G\u00e1bor: T\u00f6rt\u00e9nelmi kal\u00e1szok (Pest, 1862); Daniel G\u00e1bor: A vargyasi Daniel csal\u00e1d k\u00f6zp\u00e1ly\u00e1n \u00e9s a mag\u00e1n\u00e9letben (Bp., 1894); De\u00e9 Nagy Anik\u00f3 1997; Dolinai Gyula: T\u00f6rt\u00e9nelmi arck\u00e9pcsarnok (Bp., 1897); Erd\u00e9ly orsz\u00e1g\u00e1nak h\u00e1rom k\u00f6nyvekre osztatott t\u00f6rv\u00e9nyes k\u00f6nyve (Kv., 1779, 1816); Erd\u00e9lyi f\u00e9niks; Erd\u00e9lyi m\u0171eml\u00e9kek 31; Erd\u00e9lyi orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9si eml\u00e9kek t\u00f6rt\u00e9neti bevezet\u00e9sekkel (Bp., 1875\u201384); Feh\u00e9r J\u00e1nos: \u201eRengeteg nyom van, amit az elm\u00falt sz\u00e1zadok emberei hagytak h\u00e1tra, csak h\u00e1t meg kell tanulnunk olvasni ezeket\u201d \u2013 Magyarosi S\u00e1ndor besz\u00e9lget\u00e9se Feh\u00e9r J\u00e1nos m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9sszel (Sz\u00e9kelyf\u00f6ld, 2023. jan., 1. sz.); Fekete; Ferenczy\u2013Danielik; F\u00f6ldv\u00e1ry Antal: A magyar ref. egyh\u00e1z \u00e9s a t\u00f6r\u00f6k uralom (Bp., 1940); Gudenus; Gyallay; Gy\u00e1rf\u00e1s Elem\u00e9r: Bethlen Mikl\u00f3s kancell\u00e1r (Dics\u0151szentm\u00e1rton, 1924); Hor\u00e1nyi; Horv\u00e1th Jen\u0151: Erd\u00e9ly t\u00f6rt\u00e9nete (Bp., s.a.); Horv\u00e1th Mih\u00e1ly: Mo. t\u00f6rt\u00e9nelme (Bp., 1871\u201373); Huszti Andr\u00e1s: \u00d3 \u00e9s \u00daj D\u00e1cia&#8230; (B\u00e9cs, 1791); Id\u0151t\u00e1r 1; Jankovics; Kelemen Lajos, P\u00f3sa B\u00e9la, Bi\u00e1s Istv\u00e1n: Teleki Mih\u00e1ly temetkez\u00e9se (Kv., 1913); Kelemen Lajos 2009, Keresztes; Keresztes Gyula: A gernyeszegi kast\u00e9ly (N\u00fa., 1991. aug. 3.); Keresztes Gyula: Renesz\u00e1nsz Mv.-en (N\u00fa., 1993. \u00e1pr. 9.); K\u0151v\u00e1ry L\u00e1szl\u00f3; Kraus: Erd\u00e9lyi kr\u00f3nika; Erd\u00e9lyi testamentumok 4.; Kutschera Rolf: Guvernatorii Transilvaniei (Sibiu, 1943); K\u00fclf\u00f6ld\u00f6n b\u00fajdos\u00f3 erd\u00e9lyi di\u00e1kok levelez\u00e9se (Kv., 1933); Lengyel J\u00f3zsef: T. M. (Szomor\u00faj\u00e1t\u00e9k 5 felvon\u00e1sban; Careii Mari-Nagyk\u00e1roly, 1922); M. t\u00f6rt. \u00e9vk. napl\u00f3k; A magyar irodalom t\u00f6rt\u00e9nete k\u00e9pes (Bp., 1906\u20130907); Magyar m\u0171vel\u0151d\u00e9st\u00f6rt\u00e9net (Bp., s.a.); Magyar t\u00f6rt\u00e9nelmi t\u00e1r (Bp., 1855\u201363, 1867\u201377); Magyary-Kossa Gyula: Magyar orvosi eml\u00e9kek (Bp., 1929\u201340); Mo. f\u0151isp\u00e1njai; Mo. k\u00f6zgazdas\u00e1gi \u00e9s k\u00f6zm\u0171vel\u0151d\u00e9si \u00e1llapota &#8230;(Bp., 1897\u201398); Mo. m\u0171eml\u00e9kei (Bp., 1905\u201315); Man: Tg. M.; Marczali Henrik: Erd\u00e9ly t\u00f6rt\u00e9nelme (Bp., 1935); Marczali Henrik: A magyar t\u00f6rt\u00e9net k\u00fatf\u0151inek k\u00e9zik\u00f6nyve (Bp., 1901); Marczali Henrik: Mo. t\u00f6rt\u00e9nete (Bp., 1911); Maros megye; Marossz\u00e9ki kr\u00f3nik\u00e1k 1.; Nagy Elek: Erd\u00e9ly f\u00e9nyl\u0151 \u00e1rny\u00e9kai (Mv., 1928); Nagy Iv\u00e1n; Nagy Levente: Zr\u00ednyi \u00e9s az erd\u00e9lyi liter\u00e1tus k\u00f6r\u00f6k (Sz\u00e9kelyf\u00f6ld, 2000. j\u00fal., 7. sz.); Nagy-Bod\u00f3 Tibor: A Telekiek \u0151si f\u00e9szke (K\u00f6zpont, 2016. j\u00fan. 16\u201322.); Nagy k\u00e9pes vil\u00e1gt\u00f6rt\u00e9net (Bp., 1899); Persi\u00e1n K\u00e1lm\u00e1n: Kem\u00e9ny J\u00e1nos fejedelems\u00e9ge (Kv., 1907); Pesty 2014; Pint\u00e9r; Pokoly; Politikai Mo. (Bp., 1912\u201314); P\u00f3sta B\u00e9la: T. M. S\u00edrja (Kv., 1913); Pusk\u00e1s-Sz\u00e1sz \u00c1v\u00e9d; Radv\u00e1nszky B\u00e9la: Magyar csal\u00e1dt\u00f6rt\u00e9net \u00e9s h\u00e1ztart\u00e1s a XVI-XVII. sz\u00e1zadban (Bp., 1896); R\u00e9gi nemes urak, \u00farasszonyok (Bp., 1908); RMK; Rugonfalvi Kiss; S\u00e1romberke; Szal\u00e1rdi J\u00e1nos: Siralmas kr\u00f3nika Szalay J\u00f3zsef: A magyar nemzet t\u00f6rt\u00e9nete (Bp, 1895); Szalay L\u00e1szl\u00f3: Mo. t\u00f6rt\u00e9nete (Lipcse, 1852\u201359, Pest, 1862\u201363); Szendrei J\u00e1nos: A magyar viselet t\u00f6rt\u00e9neti fejl\u0151d\u00e9se (Bp., 1905); Szentgy\u00f6rgyi; SzOkl, 4; Sz\u00e9pr\u00e9ti: R\u00e9gi \u00e9s \u00faj vil\u00e1; Sz\u00e9pr\u00e9ti Lilla: A gernyeszegi kast\u00e9ly (\u00daj \u00c9let, 1971, 11. sz.); Szil\u00e1gyi; Szil\u00e1gyi S\u00e1ndor: Erd\u00e9lyorsz\u00e1g t\u00f6rt\u00e9nete, k\u00fcl\u00f6n\u00f6s tekintettel mivel\u0151d\u00e9s\u00e9re (Pest, 1866); Szil\u00e1gyi S\u00e1ndor: Rajzok \u00e9s tanulm\u00e1nyok (Bp., 1875), Szil\u00e1gyi S\u00e1ndor: T\u00f6rt\u00e9neti rajzok (Bp., 1880); Szinnyei; Teleki Mih\u00e1ly levelez\u00e9se (Bp., 1906\u201316); Telekiek; Toldy; T\u00f3th Istv\u00e1n: A gyulafeh\u00e9rv\u00e1ri humanista k\u00f6lt\u00e9szet antol\u00f3gi\u00e1ja (Bp., 2001); Transilvania; Tr\u00f3cs\u00e1nyi Zsolt: Teleki Mih\u00e1ly (Bp., 1972); T\u00fcd\u0151s S. Kinga 2009; \u00daM\u00c9L, Un izvor transilv\u0103nean contemporan despre mi\u015fcarea antihabsburgic\u0103 condus\u0103 de Francisc R\u00e1k\u00f3czi II \u2013 jurnalul c\u0103pitanului Mihail Teleki II.\/Tonk S\u00e1ndor, Ioan Chiorean = Cercet\u0103ri de \u015ftiin\u0163e sociale (vol. 1., Tg. M., 1982); V\u00e1llas; Virbuchner Adolf: Az erd\u00e9lyi p\u00fcsp\u00f6ks\u00e9g (Brass\u00f3, 1925); Weisz Szid\u00f3nia\u2026a Teleki-nemzets\u00e9g mv.-i lev\u00e9lt\u00e1ra = Telekiek.<\/br><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Nagyv\u00e1rad, 1634., \u2020 Zernyest, 1690. aug. 21. (a temet\u00e9se 1691. febr. 22.), feles\u00e9g\u00e9vel Ve\u00e9r Judittal a gernyeszegi ref. templomban, a szent\u00e9ly m\u00f6g\u00f6tt egy kis barokk kori \u00e9p\u00edtm\u00e9ny \u00e1ll, melynek pinc\u00e9j\u00e9ben kripta van, ahova temett\u00e9k Teleki Mih\u00e1lyt \u00e9s feles\u00e9g\u00e9t. Itt nyugszik: erd\u00e9lyi kancell\u00e1r, fejedelmi test\u0151rkapit\u00e1ny, orsz\u00e1gos postamester, f\u0151kapit\u00e1ny, orsz\u00e1gos gener\u00e1lis, \u2013 T. J\u00e1nos borosjen\u0151i v\u00e1rkapit\u00e1ny \u00e9s [&hellip;]<\/p>\n","protected":false},"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"closed","template":"","meta":[],"product_brand":[],"product_cat":[137],"product_tag":[],"class_list":{"0":"post-22873","1":"product","2":"type-product","3":"status-publish","5":"product_cat-maros-megyei-eletrajzi-lexikon","7":"first","8":"instock","9":"shipping-taxable","10":"product-type-simple"},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/uj.adatbank.ro\/lexikon\/wp-json\/wp\/v2\/product\/22873","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/uj.adatbank.ro\/lexikon\/wp-json\/wp\/v2\/product"}],"about":[{"href":"https:\/\/uj.adatbank.ro\/lexikon\/wp-json\/wp\/v2\/types\/product"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/uj.adatbank.ro\/lexikon\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=22873"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/uj.adatbank.ro\/lexikon\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=22873"}],"wp:term":[{"taxonomy":"product_brand","embeddable":true,"href":"https:\/\/uj.adatbank.ro\/lexikon\/wp-json\/wp\/v2\/product_brand?post=22873"},{"taxonomy":"product_cat","embeddable":true,"href":"https:\/\/uj.adatbank.ro\/lexikon\/wp-json\/wp\/v2\/product_cat?post=22873"},{"taxonomy":"product_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/uj.adatbank.ro\/lexikon\/wp-json\/wp\/v2\/product_tag?post=22873"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}