{"id":22896,"date":"2025-08-01T17:04:39","date_gmt":"2025-08-01T15:04:39","guid":{"rendered":"https:\/\/uj.adatbank.ro\/lexikon\/termek\/teleki-samuel-%c2%a7-samu-szeki-gr\/"},"modified":"2025-08-01T17:04:39","modified_gmt":"2025-08-01T15:04:39","slug":"teleki-samuel-%c2%a7-samu-szeki-gr","status":"publish","type":"product","link":"https:\/\/uj.adatbank.ro\/lexikon\/termek\/teleki-samuel-%c2%a7-samu-szeki-gr\/","title":{"rendered":"TELEKI S\u00e1muel, \u00a7 Samu, sz\u00e9ki gr."},"content":{"rendered":"<p>S\u00e1romberke, 1845. nov. 1., \u2020 Bp., 1916. m\u00e1rc. 10. S\u00e1romberk\u00e9n a Teleki-kript\u00e1ban nyugszik: politikus, m. kir. honv\u00e9dhusz\u00e1r alezredes, vad\u00e1sz, utaz\u00f3, Afrika-kutat\u00f3, a Kilimandzs\u00e1r\u00f3 els\u0151 megm\u00e1sz\u00f3ja, a Rudolf \u00e9s Stef\u00e1nia tavak, a Teleki Vulk\u00e1n felfedez\u0151je, a MTA tagja. \u2013 A k\u00f6nyvt\u00e1ralap\u00edt\u00f3 T. S\u00e1muel (1739\u20131822) kancell\u00e1r d\u00e9dunok\u00e1ja. Teleki S\u00e1muel f\u00f6ldbirtokos (1817.\u20131882.) \u00e9s gr. Bethlen Erzs\u00e9bet (1818\u20131869) fia. Testv\u00e9rei: \u00c1gnes Zeyk J\u00f3zsefn\u00e9; T. B\u00e9la; T. Eliz \/ Erzs\u00e9bet br. B\u00e1nffy Zolt\u00e1nn\u00e9. \u2013 Mag\u00e1n\u00faton tanult, Debrecenben a ref. koll.-ban \u00e9retts\u00e9gizett (1863), a berlini Egy. Jogtud. \u00e9s B\u00f6lcs\u00e9sz Kar\u00e1n (1864. jan.\u20131866. jan.), g\u00f6ttingeni egy. \u00c1llamig. Kar\u00e1n (1868) \u00e1llam- \u00e9s gazdas\u00e1gtud., valamint \u00e1sv\u00e1nytani, geol\u00f3giai, f\u00f6ldrajzi \u00e9s csillag\u00e1szati tanulm\u00e1nyokat folytatott. Hazat\u00e9r\u00e9se ut\u00e1n katonai p\u00e1ly\u00e1ra l\u00e9pett, honv\u00e9d husz\u00e1rtiszt lett \u00e9s tartal\u00e9k\u00e1llom\u00e1nyban alezredesi rangot viselt hal\u00e1l\u00e1ig. Kil\u00e9pett a hadseregb\u0151l (1881). Vagyona \u00e9s rangja folyt\u00e1n a f\u0151rendih\u00e1z tagja; a gernyeszegi v\u00e1laszt\u00f3ker\u00fcletet k\u00e9pviselte mint a szabadelv\u0171 p\u00e1rt tagja az ogy.-en (1881\u20131905, 1910\u2013). A T\u00e9ka gondnoka (1882\u20131916), de nem tartotta tiszteletben az alap\u00edt\u00f3 rendelkez\u00e9seit. Megismerkedett Rudolf tr\u00f3n\u00f6r\u00f6k\u00f6ssel (1881 tavasz\u00e1n) akivel hal\u00e1l\u00e1ig szoros bar\u00e1ti kapcsolatban volt, minden \u00e9vben egy\u00fctt vad\u00e1sztak G\u00f6rg\u00e9nyszentimr\u00e9n vagy M\u00e1ramarosban. A pozsonyi Ludwig von H\u00f6hnel k\u00eds\u00e9ret\u00e9ben, indult 300 f\u0151s afrikai exped\u00edci\u00f3j\u00e1ra (1886), ahol nagyobb felfedez\u0151 utat tett (1887. jan.\u2013), \u00fatvonal: Zanzib\u00e1r, Kilimandzs\u00e1r\u00f3 havasok, ahol els\u0151k\u00e9nt jutott fel az 5310 m-es magass\u00e1gig, a h\u00f3hat\u00e1rig (1887 tavasz\u00e1n); a Kenya hegys\u00e9get kutatta \u00e1t (1887 \u0151sz\u00e9n), ahol feljutott a Kenya-hg. tetej\u00e9re, Boringo-t\u00f3, k\u00e9t nagyobb tavat fedeztek fel (1888. m\u00e1rc.-\u00e1pr.), amelyek a tr\u00f3n\u00f6r\u00f6k\u00f6sr\u0151l \u00e9s feles\u00e9g\u00e9r\u0151l Rudolf \u00e9s Stef\u00e1nia t\u00f3nak nevezett el, a k\u00f6zelben felfedeztek egy 664 m magas m\u0171k\u00f6d\u0151 vulk\u00e1nt, amelyet Teleki nev\u00e9r\u0151l nevezett el a tud\u00f3s vil\u00e1g. Meg\u00e9rkeztek Mombasaba (1888. nov. 25.), ahonnan visszat\u00e9rt Mo.-ra (1889 tavasz\u00e1n). 1893-ban El\u0151-Indi\u00e1ba, onnan az indon\u00e9z szigetvil\u00e1gba, Szunda-szigetekre ment. Majd \u00fajra a Kilimandzs\u00e1r\u00f3n j\u00e1rt (1895). Felfedez\u00e9seivel a tudom\u00e1nynak \u00f3ri\u00e1si szolg\u00e1latot tett, az exped\u00edci\u00f3 sok, addig ismeretlen vagy alig ismert n\u00e9pr\u0151l gy\u0171jt\u00f6tt forr\u00e1s\u00e9rt\u00e9k\u0171 adatokat \u00e9s t\u00e1rgyi etnogr\u00e1fiai anyagot (exped\u00edci\u00f3j\u00e1r\u00f3l 12 l\u00e1da etnogr\u00e1fiai gy\u0171jtem\u00e9nyt hozott, ez k\u00e9pezi az MNM afrikai gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9nek alapj\u00e1t), \u00fatj\u00e1n igen sok, addig ismeretlen t\u00e1jr\u00f3l k\u00e9sz\u00edtett felv\u00e9teleket. A fot\u00f3hagyat\u00e9kot ma a kv.-i \u00e1llami lev\u00e9lt\u00e1rban gondozz\u00e1k. Sz\u00e1mos ismeretlen \u00e1llat- \u00e9s n\u00f6v\u00e9nyfajt\u00e1t \u00e9s 3 \u00faj kam\u00e9leonfajt fedezett fel, nev\u00e9t 6 vir\u00e1gos n\u00f6v\u00e9nyfajta \u00e9s 1 m\u00e1jmoha viseli. 3000 km utat tett meg, hatalmas feh\u00e9r foltot t\u00fcntetett el Afrika t\u00e9rk\u00e9p\u00e9r\u0151l. Az exped\u00edci\u00f3 r\u00e9szletes t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t H\u00f6hner \u00edrta meg egy k\u00e9tk\u00f6tetes munk\u00e1ban. Ezut\u00e1n is sokat utazott: Anglia, Kair\u00f3, Dalm\u00e1cia, de az \u00e9v bizonyos szak\u00e1t S\u00e1romberk\u00e9n t\u00f6lt\u00f6tte, a kast\u00e9ly \u00faj k\u00f6zponti emeletes \u00e9p\u00fclet\u00e9t \u00fajbarokk st\u00edlusban \u00e9p\u00edtette (1912), kapcsol\u00f3dik a nagyapja \u00e9p\u00edtette oldalsz\u00e1rnyakhoz \u00e9s harmonikusan illeszkedett a r\u00e9gi \u00e9p\u00fclethomlokzatokhoz. A d\u00edszudvar, kast\u00e9lykert, dendrol\u00f3giai t\u00e1jkert, halast\u00f3, gyakorl\u00f3 \u00e9s d\u00edszlovagl\u00f3 p\u00e1lya h\u00faz\u00f3dott a Marosig. A dendrol\u00f3giai park egy r\u00e9sze a s\u00e1romberki Mez\u0151gazdas\u00e1gi Szakk\u00f6z\u00e9piskola birtok\u00e1ba ker\u00fclt, a t\u00f6bbi mez\u0151gazdas\u00e1gi haszn\u00e1latban volt. A kast\u00e9ly \u00e9s a park ma elhanyagolt \u00e1llapotban van. Birtokai, 3802 hold, legnagyobb r\u00e9sz\u00e9t (91,29 %) kisaj\u00e1t\u00edtotta a rom\u00e1n \u00e1llam az imp\u00e9rium v\u00e1ltoz\u00e1s ut\u00e1n, a f\u00f6ldreformmal (1921). A kast\u00e9ly b\u00fatorait, gy\u0171jtem\u00e9nyeit a II. vh. idej\u00e9n sz\u00e9thordt\u00e1k, rakt\u00e1rnak, majd iskol\u00e1nak haszn\u00e1lt\u00e1k az \u00e9p\u00fcletet. Utaz\u00e1saib\u00f3l mag\u00e1val hozott egy p\u00e1r afrikai bennsz\u00fcl\u00f6ttet, akiket a v\u00e1ros lakos\u00e1ga megb\u00e1mult. T. S. haszn\u00e1lta a k\u00f6rny\u00e9k\u00fcnk\u00f6n az els\u0151 aut\u00f3t. A MTA tagj\u00e1v\u00e1 v\u00e1lasztott\u00e1k (1894), az Orsz. M. Vad\u00e1szati V\u00e9degylet igazgat\u00f3s\u00e1gi tagja (1881), v. b. t. t. lett (1897). A Mv.-i Kaszin\u00f3nak adom\u00e1nyozta a Kossuth u. 8 sz, alatti telk\u00e9t (1894). Az EKE mv.-i oszt\u00e1lya \u00e9venk\u00e9nt T. S. Eml\u00e9k \u00e9s Teljes\u00edtm\u00e9nyt\u00far\u00e1t szervez (2006\u2013). <br \/><strong>\u2013 Irod.:<\/strong> Bak\u00f3 Zolt\u00e1n: Telekiek \u00f6sv\u00e9ny\u00e9t koptatva (V\u00e1s\u00e1rhelyi Hirlap, 2008. j\u00fal. 18.); B\u00e1nyai R\u00e9ka: Egy k\u00f6nyvt\u00e1r mindennapjai = K\u00f6nyvek \u00e1ltal\u2026; Berekm\u00e9ri D. Istv\u00e1n: S\u00e1romberke \u00e9s a Telekiek: verses helyt\u00f6rt\u00e9neti kismonogr\u00e1fia (Mv., 2006); Bi\u00e1s Istv\u00e1n; Bicsok\u2013Orb\u00e1n; B\u00edr\u00f3; B\u00edr\u00f3 J\u00f3zsef: A s\u00e1romberki Teleki-kast\u00e9ly = B\u00edr\u00f3 J\u00f3zsef: Erd\u00e9ly besz\u00e9l\u0151 k\u00f6vei (Kv., 2008); Borsos Bal\u00e1zs: Szafari a p\u00e1le, p\u00e1le. A gr\u00f3f T. Samu vezette exped\u00edci\u00f3 (1887\u20131888) szerepe \u00e9s jelent\u0151s\u00e9ge Kelet-Afrika n\u00e9prajzi felt\u00e1r\u00e1s\u00e1ban (Bp., 1998); Borsos Bal\u00e1zs, M\u00f3ga J\u00e1nos: T. S. nyom\u00e1ban 1\u20132. (N\u00fa., 1991. febr. 1.; 1991. febr. 8.); Castellum \u00c9rtes\u00edt\u0151 (2002., 8. sz.); Cholnoky B\u00e9la: Gr. T. S. \u00fatja Kelet-Afrik\u00e1ban (Bp., 1937); Czak\u00f3 Elem\u00e9r: Mo. a wieni els\u0151 nemzetk\u00f6zi Vad\u00e1szati ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son (Bp., 1910); Czirj\u00e1k 3; Encyc. Hung.; Erd\u00e9lyi Lajos: T. Samu Afrik\u00e1ban (Buk., 1977); Erd\u00e9lyi J\u00f3zsef: Sz\u00e1z \u00e9ve indult el S\u00e1romberk\u00e9r\u0151l (\u00daj \u00c9let, 23\u201324., 1986); Fekete; Gergely P\u00e1l: Sz\u00e9kely vil\u00e1gj\u00e1r\u00f3k (Bp., 1940); Gr\u00f3f T. S. \u00e9lete \u00e9s munk\u00e1ss\u00e1ga. \u00d6ssze\u00e1ll. Kop\u00e1ri L\u00e1szl\u00f3 (Kaposv\u00e1r, 2000); Gr\u00f3f T. S. gy\u0171jtem\u00e9nye&#8230; (Bp., 1926); Gy\u00e1szjelent\u0151; H\u00f6hnel Lajos: A Rudolf \u00e9s Stef\u00e1nia tavakhoz. T. S. gr\u00f3f felfedez\u0151 \u00fatja Kelet-Afrika egyenl\u00edt\u0151i vid\u00e9kein 1887\u201388, 1\u20132. (Bp., 1892; \u00fajra kiad. V\u00e9ber K\u00e1roly, 1984; n\u00e9met\u00fcl: Wien, 1890; angolul: London, 1894); Id\u0151t\u00e1r 2, Juh\u00e1sz Vilmos: H\u0151s\u00f6k, tud\u00f3sok, emberek (Bp., s.a.); Keresztes; Keresztes Gyula: A s\u00e1romberki kast\u00e9ly (N\u00fa., 1991. aug. 10.); Kodol\u00e1nyi J\u00e1nos, ifj.: T. S. (M. m\u00faz. arck\u00e9pcsarnok. Bp., 2002); Kubassek J\u00e1nos: Zanzib\u00e1rt\u00f3l a Stef\u00e1nia-t\u00f3ig. T. S. nyom\u00e1ban (Bp., 1989); L\u0151wy 2013; A magyar orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s (Bp., 1906); Maros megye; Marosi-KZST; M\u00c9L; MNL; Mo. k\u00f6zgazdas\u00e1gi \u00e9s k\u00f6zm\u0171vel\u0151d\u00e9si \u00e1llapota ezer\u00e9ves fenn\u00e1ll\u00e1sakor \u00e9s az 1896. \u00e9vi rendes ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s eredm\u00e9nye (Bp., 1897\u201398); Mo. t\u00f6rt\u00e9nelme, f\u00f6ldje, n\u00e9pe, \u00e9lete, gazdas\u00e1ga, irodalma, m\u0171v\u00e9szete Vereck\u00e9t\u0151l napjainkig (Bp., s.a.), MUL; Nemes Gyula: A maross\u00e1rpataki Teleki kripta \u00e9rt\u00e9keit mentik (K\u00f6zpont, 2016. j\u00fan. 2\u20138.); \u00d6kr\u00f6s; P\u00e1lffy Gyula: A r\u00e9gi id\u0151kb\u0151l (Mv., 1915); Pan\u0103; RNL; S\u00e1romberke, 1319\u20131994 (S\u00e1romberke, 1994); Szab\u00f3\u2013Simon\u2013Sz\u00f6gi; Szab\u00f3 \u00c1rp\u00e1d T\u00f6h\u00f6t\u00f6m: Afrika nyom\u00e1ban \u2013 gr\u00f3f Teleki Samu ut\u00e1n m\u00e9g egyszer (Korunk, 2001., \u00e1pr., 4. sz.); Sz\u00e9kely Napl\u00f3, (1916. m\u00e1rc. 12.); Szinnyei; Szinnyei J.; Todea; \u00daj lexikon; \u00daj ogy.-i almanach (Bp., 1888); T\u00fcd\u00f6s S. Kinga; \u00dajfalvi S\u00e1ndor: Az erd\u00e9lyi r\u00e9gebbi \u00e9s k\u00f6zelebbi vad\u00e1szatok (Kv., 1927); \u00daM\u00c9L; -vagy-: Vulk\u00e1n, t\u00f3, \u00e9s v\u00f6lgy viseli a nev\u00e9t (N\u00fa., Sz\u00ednes vil\u00e1g, 2006. m\u00e1rc. 11.); Vahot Imre: Orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9si eml\u00e9kek (Bp., 1848), Vojnits Andr\u00e1s: Utaz\u00e1s a rejtelmes Kelet-Afrik\u00e1ban (Bp., 1990).<\/br><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>S\u00e1romberke, 1845. nov. 1., \u2020 Bp., 1916. m\u00e1rc. 10. S\u00e1romberk\u00e9n a Teleki-kript\u00e1ban nyugszik: politikus, m. kir. honv\u00e9dhusz\u00e1r alezredes, vad\u00e1sz, utaz\u00f3, Afrika-kutat\u00f3, a Kilimandzs\u00e1r\u00f3 els\u0151 megm\u00e1sz\u00f3ja, a Rudolf \u00e9s Stef\u00e1nia tavak, a Teleki Vulk\u00e1n felfedez\u0151je, a MTA tagja. \u2013 A k\u00f6nyvt\u00e1ralap\u00edt\u00f3 T. S\u00e1muel (1739\u20131822) kancell\u00e1r d\u00e9dunok\u00e1ja. Teleki S\u00e1muel f\u00f6ldbirtokos (1817.\u20131882.) \u00e9s gr. Bethlen Erzs\u00e9bet (1818\u20131869) fia. [&hellip;]<\/p>\n","protected":false},"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"closed","template":"","meta":[],"product_brand":[],"product_cat":[137],"product_tag":[],"class_list":{"0":"post-22896","1":"product","2":"type-product","3":"status-publish","5":"product_cat-maros-megyei-eletrajzi-lexikon","7":"first","8":"instock","9":"shipping-taxable","10":"product-type-simple"},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/uj.adatbank.ro\/lexikon\/wp-json\/wp\/v2\/product\/22896","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/uj.adatbank.ro\/lexikon\/wp-json\/wp\/v2\/product"}],"about":[{"href":"https:\/\/uj.adatbank.ro\/lexikon\/wp-json\/wp\/v2\/types\/product"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/uj.adatbank.ro\/lexikon\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=22896"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/uj.adatbank.ro\/lexikon\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=22896"}],"wp:term":[{"taxonomy":"product_brand","embeddable":true,"href":"https:\/\/uj.adatbank.ro\/lexikon\/wp-json\/wp\/v2\/product_brand?post=22896"},{"taxonomy":"product_cat","embeddable":true,"href":"https:\/\/uj.adatbank.ro\/lexikon\/wp-json\/wp\/v2\/product_cat?post=22896"},{"taxonomy":"product_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/uj.adatbank.ro\/lexikon\/wp-json\/wp\/v2\/product_tag?post=22896"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}