{"id":4532,"date":"2025-06-28T16:44:59","date_gmt":"2025-06-28T14:44:59","guid":{"rendered":"https:\/\/uj.adatbank.ro\/lexikon\/termek\/berzenczey-laszlo-%c2%a7-berzenczei-laszlo-berzentzei-laszlo-berzentzey-laszlo-gorgenyszentimrei\/"},"modified":"2025-06-28T16:44:59","modified_gmt":"2025-06-28T14:44:59","slug":"berzenczey-laszlo-%c2%a7-berzenczei-laszlo-berzentzei-laszlo-berzentzey-laszlo-gorgenyszentimrei","status":"publish","type":"product","link":"https:\/\/uj.adatbank.ro\/lexikon\/termek\/berzenczey-laszlo-%c2%a7-berzenczei-laszlo-berzentzei-laszlo-berzentzey-laszlo-gorgenyszentimrei\/","title":{"rendered":"BERZENCZEY L\u00e1szl\u00f3, \u00a7 Berzenczei L\u00e1szl\u00f3, Berzentzei L\u00e1szl\u00f3, Berzentzey L\u00e1szl\u00f3, g\u00f6rg\u00e9nyszentimrei"},"content":{"rendered":"<p>Kv., 1820. j\u00fan. 26., \u2020 Bp., 1884. nov. 14.: politikus, korm\u00e1nybiztos, ogy.-i k\u00e9pvisel\u0151, utaz\u00f3, \u0151shazakutat\u00f3. \u2013 B. Ferenc, ref. k\u00f6z\u00e9pbirtokos nemes Mez\u0151s\u00e1msondon, \u00e9s Cserei Druzsina fia. Feles\u00e9ge homor\u00f3dalm\u00e1si Kad\u00e1csi R\u00f3za (\u2020 EA, 1852. dec. 14.). Gyermekeik: Istv\u00e1n, Vilma-Kl\u00e1ra. \u2013 Mv.-en, Kv.-on, Sz\u00e9kelyudvarhelyt a ref. koll.-ban tanult (\u20131840). T\u00e1blai irnok Mv.-en a Kir. T\u00e1bl\u00e1n\u00e1l (1840). Nyilv\u00e1nos politikai p\u00e1ly\u00e1j\u00e1t Marossz\u00e9ken kezdte (1842), amikor bekapcsol\u00f3dott a szabadelv\u0171 reformozgalomba. Marossz\u00e9k k\u00f6vetek\u00e9nt az erd\u00e9lyi ogy.-ben \u00e1ll\u00e1st foglalt a jobb\u00e1gyk\u00e9rd\u00e9s rendez\u00e9s\u00e9nek sz\u00fcks\u00e9gess\u00e1ge mellett (1847), nevezetes vit\u00e1ja volt D\u00f3zsa Elekkel. Az 1848. m\u00e1rc. 22\u201325-\u00e9n zajl\u00f3 Mv.-i mozgalmakban vez\u00e9rszerepet v\u00e1llalt, sz\u00f3noklataiban radik\u00e1lis n\u00e9zeteket hangoztatott. Az Uni\u00f3 \u00e9rdek\u00e9ben Mv.-en tartott gy\u0171l\u00e9sen felsz\u00f3lalt \u00e9s lelkes\u00edt\u0151 besz\u00e9d\u00e9re majdnem minden fiatal jelentkezni akart honv\u00e9dnek (1848. m\u00e1j.). Marossz\u00e9k k\u00f6vetek\u00e9nt r\u00e9szt vett az erd\u00e9lyi ogy.-en (1848. m\u00e1j. 29\u2013), t\u00f6bbsz\u00f6r felsz\u00f3lalt az uni\u00f3- \u00e9s a jobb\u00e1gyt\u00f6rv\u00e9ny azonnali elfogad\u00e1sa \u00e9rdek\u00e9ben, a Kv.-on \u00fcl\u00e9sez\u0151 utols\u00f3 rendi ogy. elfogadta az uni\u00f3 t\u00f6rv\u00e9nyt, amit \u0151 k\u00f6z\u00f6lt Kv.-on az egybegy\u00fcltekkel. Kv.-on tal\u00e1lkozott Pet\u0151fivel \u00e9s k\u00f6z\u00f6tt\u00fck meleg bar\u00e1ts\u00e1g alakult ki. A m. n\u00e9k\u00e9pviseleti ogy.-be k\u00e9pvisel\u0151nek v\u00e1lasztott\u00e1k (1848. j\u00fan. 27.). Kossuth felt\u00e9tlen h\u00edve volt. A m. korm\u00e1ny Maros-sz\u00e9k \u00e9s Mv. korm\u00e1nybiztos\u00e1v\u00e1 nevezi ki (1848. aug. 17). F\u0151 feladata volt \u00f6nk\u00e9ntesekb\u0151l \u00e1ll\u00f3 k\u00f6nny\u0171 lovas csapat megszervez\u00e9se, Mv.-en \u00e1ll\u00edtotta fel szervez\u0151 k\u00f6zpontj\u00e1t. Kossuth nev\u00e9t visel\u0151 \u00f6nk\u00e9ntes lovascsapatot alak\u00edtott, a M\u00e1ty\u00e1s husz\u00e1rok, v. Kossuth husz\u00e1rok regimentj\u00e9nek szervez\u0151je. A toborz\u00e1s sikeresen haladt a szeptemberi fordulatig, amikor Kossuth hatalmi helyzet\u00e9nek meggyeng\u00fcl\u00e9s\u00e9t az \u0151 ellenfelei is megpr\u00f3b\u00e1lt\u00e1k kihaszn\u00e1lni. V\u00e1laszul \u00f6sszeh\u00edvta a sz\u00e9kelyek agyagfalvi nemzeti gy\u0171l\u00e9s\u00e9t (1848. okt. 16\u201317.), ott 25000\u201330000 f\u0151s hader\u0151t szerveztek, \u00e9l\u00e9re Sombori S\u00e1ndort, a sz\u00e9kely hat\u00e1r\u0151r husz\u00e1rezred f\u0151parancsnok\u00e1t nevezt\u00e9k ki, polg\u00e1ri korm\u00e1nybiztoss\u00e1 pedig B. L.-t v\u00e1lasztott\u00e1k. Funkci\u00f3j\u00e1t\u00f3l, a felel\u0151tlen\u00fcl kezelt p\u00e9nz\u00fcgyek miatt: saj\u00e1t r\u00e9sz\u00e9re test\u0151rs\u00e9get tartott fenn, f\u00e9ny\u0171z\u0151en k\u00f6ltekezett, stb., a v\u00e1rosi tan\u00e1cs megfosztotta (1848. okt. 3.). A kezdeti sikerek ut\u00e1n a sz\u00e9kelyek veres\u00e9get szenvendtek a cs\u00e1sz\u00e1riakt\u00f3l. A t\u00e1bor felbomlott a m. hader\u0151 kiszorult Erd\u00e9lyb\u0151l, a m. nemzet\u0151rs\u00e9get lefegyverezt\u00e9k, t\u00f6bbezer polg\u00e1ri szem\u00e9ly esett \u00e1ldozatul. A cs\u00e1sz\u00e1ri csapatok el\u0151l Moldov\u00e1n \u00e9s Galici\u00e1n kereszt\u00fclverg\u0151d\u0151tt vissza Pestre (1848. dec. 13.), a pesti k\u00e9pvisel\u0151h\u00e1zban besz\u00e1molt erd\u00e9lyi m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9r\u0151l, majd elt\u00e1vozott \u00e9s jelentkezett Debrecenben (1849. m\u00e1rc.-ban). Vil\u00e1gos ut\u00e1n b\u00fajdosott, t\u00e1voll\u00e9t\u00e9ben a kir. hadb\u00edr\u00f3s\u00e1g hal\u00e1lra \u00edt\u00e9lte (1852). Moldov\u00e1n \u00e1t, ahol tal\u00e1lkozott Al. I. Cuzaval, aki akkor a galaci t\u00f6rv\u00e9mysz\u00e9k eln\u00f6ke volt, a bulg\u00e1riai Suml\u00e1ba ment (1849, ma Sumen), majd T\u00f6r\u00f6ko.-ban csatlakozott Kossuthoz \u00e9s vele ment Kis\u00e1zsi\u00e1ba \u00e9s Amerik\u00e1ba. Az amerikai magyarok seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel a Mexik\u00f3i-\u00f6b\u00f6lig jutott, azut\u00e1n a Panama-f\u00f6ldszo\u00adroson \u00e1tkelve San Francisc\u00f3ba, majd K-\u00c1zsi\u00e1ba \u00e9s Kin\u00e1ba utazott a magyarok \u0151shaz\u00e1j\u00e1nak \u00e9s az ott \u00e9l\u0151 rokon n\u00e9peknek a felkutat\u00e1s\u00e1ra (1852). Singapuron \u00e1t Kelet-Indi\u00e1ba \u00e9s onnan Egyiptomon kereszt\u00fcl Konstantin\u00e1polyba \u00e9s Angli\u00e1ba jutott; r\u00e9szt vett a krimi h\u00e1bor\u00faban a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k mellett (1853\u201356), Brussz\u00e1ban (ma Bursa) \u00e9lt (1856\u2013). A rom\u00e1n fejedelems\u00e9gekben j\u00e1rt mint Klapka Gy\u00f6rgy megb\u00edzottja az olaszo.-i l\u00e9gi\u00f3 megszervez\u00e9s\u00e9re (1860, 1861) ekkor ker\u00fclt szorosabb kapcsolatba Cuzaval \u00e9s Kog\u0103lniceanuval. Klagenfurtba intern\u00e1lt\u00e1k (1862\u201367). Hazat\u00e9rt Mv.-re (1867), Marossz\u00e9k ogy.-i k\u00e9pvisel\u0151j\u00e9v\u00e9 v\u00e1lasztott\u00e1k baloldali programmal (1868\u201371), de a politik\u00e1b\u00f3l ki\u00e1br\u00e1ndulva ism\u00e9t a magyars\u00e1g \u0151seinek kutat\u00e1sa fel\u00e9 fordult. Mv. \u00e9s Segesv\u00e1r k\u00f6zt naponta k\u00f6zleked\u0151 gyorskocsiz\u00e1st \u00e1ll\u00edtott be (1872). Oroszo.-on kereszt\u00fcl ism\u00e9t a hung maulok megkeres\u00e9s\u00e9re indult (1873). A Tarim-medenc\u00e9n \u00e1tkelve a Tien-sanon kereszt\u00fcl Dzsung\u00e1ri\u00e1ba jutott, de a kirgizek orosz k\u00e9mnek v\u00e9lve megakad\u00e1lyozt\u00e1k tov\u00e1bbuta\u00adz\u00e1s\u00e1t. V\u00e9g\u00fcl sok viszontag\u00ads\u00e1g ut\u00e1n \u00e9rkezett meg Bombaybe (1874. szept.). Els\u0151 volt, aki \u00e9-i ir\u00e1nyb\u00f3l, Oroszo. fel\u0151l, a Karakorumon \u00e9s a Himal\u00e1j\u00e1n \u00e1t eljutott Indi\u00e1ba, de meg\u00adfelel\u0151 el\u0151tanulm\u00e1nyok \u00e9s k\u00e9pzetts\u00e9g n\u00e9lk\u00fcl tud. eredm\u00e9nyeket nem tudott el\u00e9rni. Viszontags\u00e1gos eredm\u00e9nytelen \u00fatja ut\u00e1n visszat\u00e9rt Mv.-re (1875), t\u00e9bolyultan elmegy\u00f3gyint\u00e9zetben halt meg Bp.-en a h\u0171v\u00f6sv\u00f6lgyi szanat\u00f3riumban. \u0150 az els\u0151 m., aki k\u00f6r\u00fclutazta a F\u00f6ldet. \u2013 <strong>F. m.:<\/strong> M. Rov\u00e1s.: Eml\u00e9kiratok (Kv., 1873.); Ny\u00edlt jelent\u00e9s Mv. polg\u00e1rmestere Borosnyai P\u00e1lhoz (Kv., 1873); Szentp\u00e9terv\u00e1rt\u00f3l Bombayig (K\u00f6zz\u00e9teszi Marcell P\u00e9ter; Kv., 2006). <br \/><strong>Irod.:<\/strong> 1848\u20131849 Marossz\u00e9k; 1848\u20131849 Transilvania; Benk\u0151 K.: Mv.; B\u00f6z\u00f6di Gy.: B. L. Moldov\u00e1ban (\u00daj \u00c9let, 1. sz. 1980); Benk\u0151 K.: Mv.; Egyed \u00c1. 2001, 2004; Egyed \u00c1kos: Az 1848-i agyagfalvi Sz\u00e9kely Nemzeti Gy\u0171l\u00e9s ahogy a r\u00e9sztvev\u0151k l\u00e1tt\u00e1k=A sz\u00e9kelys\u00e9g t\u00f6rt\u00e9nete a 17\u201319. sz.-ban (Cs\u00edkszereda, 2001); Egyed \u00c1kos: B. L. az 1848-as forradalomban = P\u00e1l-Antal \u2013 Szab\u00f3 1.; Egyed \u00c1. 2013; Encyc. Hung; Az Erd\u00e9lyi Nagyfejedelems\u00e9g&#8230; 1846. szept. 9. k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ges gy\u0171l\u00e9sre \u00f6sszeh\u00edvott tek. nemes rendeinek n\u00e9vsora \u00e9s kirendelt sz\u00e1ll\u00e1sainak kimutat\u00e1sa (Kv., 1848); Erd\u00e9lyi unit. 1848\u201349.; Gy\u00e1szjelent\u0151; Id\u0151t\u00e1r 2; K\u0151v\u00e1ry 1852; M\u00c9L; Mez\u0151s\u00e1msond; Ol\u00e1h-G\u00e1l R\u00f3bert: A forradalmi \u00e9vek t\u00f6rt\u00e9net\u00e9hez (N\u00fa., 2003. m\u00e1rc. 15.); Olosz Katalin: B. L. keleti utaz\u00e1sai =K\u0151r\u00f6si Csoma S\u00e1ndor szellem\u00fatj\u00e1n (Sepsiszentgy\u00f6rgy, 1998); Olosz Katalin: Az \u0151shazakeres\u00e9s meg\u00edt\u00e9l\u00e9se az 1848\u201349-es szabads\u00e1gharc lever\u00e9s\u00e9t k\u00f6vet\u0151 \u00e9vekben [B. L. eml\u00e9kirat\u00e1r\u00f3l] = K\u0151r\u00f6si Csoma S\u00e1ndor \u00e9s a m. t\u00f6rt\u00e9nelem \u00fatjai (Sepsiszentgy\u00f6rgy, 2001); P\u00e1l-Antal 2002; P\u00e1l-Antal 2004; P\u00e1lffy; P\u00e1lmay; Rugonfalvi Kiss; S\u00fcli Attila: Berzenczey L. tev\u00e9kenys\u00e9ge 1849-ben = Maros megyei m. t\u00f6rt. 5; Sz\u00e1ntai J.; Sz\u00e1sz B\u00e9la: De\u00e1k Lajos kort\u00e1rsai: A Tininapl\u00f3ban szerepl\u0151 jelent\u0151s szem\u00e9lyek: B. L. (N\u00fa., Sz\u00ednes Vil\u00e1g, 2010. \u00e1pr. 24); Sz\u00e9kelys\u00e9g t\u00f6rt.; Szinnyei; T\u00f3falvi Zolt\u00e1n: 1848 m\u00e1rciusa a Sz\u00e9kelyf\u00f6ld\u00f6n, Mv.-en (N\u00fa., 1998. m\u00e1rc. 12\u201313.); \u00daM\u00c9L<\/br><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Kv., 1820. j\u00fan. 26., \u2020 Bp., 1884. nov. 14.: politikus, korm\u00e1nybiztos, ogy.-i k\u00e9pvisel\u0151, utaz\u00f3, \u0151shazakutat\u00f3. \u2013 B. Ferenc, ref. k\u00f6z\u00e9pbirtokos nemes Mez\u0151s\u00e1msondon, \u00e9s Cserei Druzsina fia. Feles\u00e9ge homor\u00f3dalm\u00e1si Kad\u00e1csi R\u00f3za (\u2020 EA, 1852. dec. 14.). Gyermekeik: Istv\u00e1n, Vilma-Kl\u00e1ra. \u2013 Mv.-en, Kv.-on, Sz\u00e9kelyudvarhelyt a ref. koll.-ban tanult (\u20131840). T\u00e1blai irnok Mv.-en a Kir. T\u00e1bl\u00e1n\u00e1l (1840). Nyilv\u00e1nos [&hellip;]<\/p>\n","protected":false},"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"closed","template":"","meta":[],"product_brand":[],"product_cat":[137],"product_tag":[],"class_list":{"0":"post-4532","1":"product","2":"type-product","3":"status-publish","5":"product_cat-maros-megyei-eletrajzi-lexikon","7":"first","8":"instock","9":"shipping-taxable","10":"product-type-simple"},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/uj.adatbank.ro\/lexikon\/wp-json\/wp\/v2\/product\/4532","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/uj.adatbank.ro\/lexikon\/wp-json\/wp\/v2\/product"}],"about":[{"href":"https:\/\/uj.adatbank.ro\/lexikon\/wp-json\/wp\/v2\/types\/product"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/uj.adatbank.ro\/lexikon\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=4532"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/uj.adatbank.ro\/lexikon\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=4532"}],"wp:term":[{"taxonomy":"product_brand","embeddable":true,"href":"https:\/\/uj.adatbank.ro\/lexikon\/wp-json\/wp\/v2\/product_brand?post=4532"},{"taxonomy":"product_cat","embeddable":true,"href":"https:\/\/uj.adatbank.ro\/lexikon\/wp-json\/wp\/v2\/product_cat?post=4532"},{"taxonomy":"product_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/uj.adatbank.ro\/lexikon\/wp-json\/wp\/v2\/product_tag?post=4532"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}