{"id":4621,"date":"2025-06-28T16:47:53","date_gmt":"2025-06-28T14:47:53","guid":{"rendered":"https:\/\/uj.adatbank.ro\/lexikon\/termek\/bethlen-istvan-%c2%a7-bethleni-gr\/"},"modified":"2025-06-28T16:47:53","modified_gmt":"2025-06-28T14:47:53","slug":"bethlen-istvan-%c2%a7-bethleni-gr","status":"publish","type":"product","link":"https:\/\/uj.adatbank.ro\/lexikon\/termek\/bethlen-istvan-%c2%a7-bethleni-gr\/","title":{"rendered":"BETHLEN Istv\u00e1n, \u00a7 bethleni gr."},"content":{"rendered":"<p>Gernyeszeg, 1874. okt. 8., \u2020 Moszkva, 1946. okt. 5. M\u00e1rt\u00edrhal\u00e1lt halt: f\u00f6ldbirtokos, politikus, minisztereln\u00f6k, k\u00e9pvisel\u0151. \u2013 Teleki Ilona \u00e9s B. Istv\u00e1n fia. Testv\u00e9rei: Klementina gr. Mikes \u00c1rminn\u00e9 (1871-Mv., 1953), Ilona gr. Haller Gy\u00f6rgyn\u00e9 (1872\u20131924). Feles\u00e9ge gr. B. Margit (Bp., 1882. aug. 6.- Bp., 1970. j\u00fan. 7.), \u00edr\u00f3n\u0151. Esk\u00fcv\u0151: 1901. j\u00fan. 27. Gyermekeik: Andr\u00e1s (1902\u2013), Istv\u00e1n (1904\u2013), G\u00e1bor (1906\u20131969). \u2013 A b\u00e9csi Therezianumban tanult (1883\u201393). Jogi tanulm\u00e1nyait a bp.-i egy.-en v\u00e9gezte (1893\u201396), ezut\u00e1n f\u00e9l \u00e9vig angliai egyetemeken jogi \u00e9s politikai tudom\u00e1nyokat tanult, ill. angol nyelvtud\u00e1s\u00e1t t\u00f6k\u00e9letes\u00edtette. Mv.-en, majd Ausztri\u00e1ban t\u00f6lt\u00f6tte le egy\u00e9ves \u00f6nk\u00e9ntes katonai szolg\u00e1\u00adlat\u00e1t (1897\u201398). Vend\u00e9ghallgat\u00f3k\u00e9nt v\u00e9gezte el a magyar\u00f3v\u00e1ri fels\u0151bb gazd. tan-intlzetet (1898\u20131900). A mez\u0151s\u00e1msondi kast\u00e9ly tulajdonosa, papilakot anyja \u00e9p\u00edtetett \u00e9s a templom berendez\u00e9s\u00e9t is adom\u00e1nyaib\u00f3l eg\u00e9sz\u00edtett\u00e9k ki. Sz\u00fcleinek s\u00edrja a templom udvar\u00e1n tal\u00e1lhat\u00f3. Visszat\u00e9rt Mez\u0151s\u00e1msondra a kast\u00e9ly\u00e1ban \u00e9lt, birtokain gazd\u00e1lkodott (1900\u2013), birtokain f\u00f6ldg\u00e1zforr\u00e1st tal\u00e1ltak (1910\u2013). A Szabadelv\u0171 P\u00e1rt programj\u00e1val a mv.-i v\u00e1laszt\u00f3ker. ogy. k\u00e9pvisel\u0151je (1901\u2013), kil\u00e9pett a Szabadelv\u0171 P\u00e1rtb\u00f3l (1903). Az OMGE igazgat\u00f3 tagja (1905-t\u0151l). Az Egyes\u00fclt F\u00fcggetlens\u00e9gi \u00e9s 48-as P\u00e1rt (1905\u2013) MT vm. mez\u0151s\u00e9gi ker\u00fclet\u00e9nek (1907-08), Kossuth Ferenc f\u00fcg\u00adgetlens\u00e9gi p\u00e1rtj\u00e1nak, az Alkot\u00adm\u00e1nyp\u00e1rt programj\u00e1val k\u00e9pviselte v\u00e1laszt\u00f3-ker.-\u00e9t a k\u00e9pvisel\u0151h\u00e1zban (1913\u201318), a gazdas\u00e1gi bizotts\u00e1gban tev\u00e9kenykedett. Ebben az id\u0151szakban alakult ki \u00e9s r\u00f6gz\u00fclt liber\u00e1lis konzervat\u00edv felfog\u00e1sa, amelyhez \u00e9lete v\u00e9g\u00e9ig ragaszkodott. Az I. vh.-ban k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 frontjain teljes\u00edtett katonai szolg\u00e1latot a J\u00f3zsef f\u0151herceg arcvonalparancsoks\u00e1gn\u00e1l (1914. aug. 20. \u2013 1915. dec. 30.). Mivel Mez\u0151s\u00e1msondon zavarg\u00e1sok t\u00f6rtek ki, csal\u00e1dj\u00e1val Pestre menek\u00fclt (1918). Nagy f\u00f6ldbirtokait kisaj\u00e1t\u00edtott\u00e1k, csak a kast\u00e9lyt a bels\u0151s\u00e9gekkel \u00e9s 10 hold fenyvest, egy tany\u00e1t \u00e9s 15 hold f\u00f6ldet hagytak birtok\u00e1ban (1918). \u00c9lesen t\u00e1madta a gr. K\u00e1rolyi Mih\u00e1ly vezette polg\u00e1ri demokratikus \u00e1talakul\u00e1si k\u00eds\u00e9rletet (1918\u201319). Megalap\u00edtotta a korm\u00e1nyellenes, jobboldali Nemzeti Egyes\u00fcl\u00e9s P\u00e1rtj\u00e1t (1919. febr.). A Tan\u00e1csk\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g idej\u00e9n (1919. m\u00e1rc.-j\u00fal.) az emigr\u00e1nsokat t\u00f6m\u00f6r\u00edt\u0151 b\u00e9csi Antibolsevista Comit\u00e9 vezet\u0151je \u00e9s a szegedi korm\u00e1ny b\u00e9csi k\u00e9pvisel\u0151je volt. A P\u00e1rizsban tart\u00f3zkod\u00f3 m. b\u00e9kedeleg\u00e1ci\u00f3 tagja (1920 ele\u00adj\u00e9n). Az Orsz. Menek\u00fclt\u00fcgyi Hivatal eln\u00f6ke (1920\u201321). Sikertelen korm\u00e1nyalak\u00edt\u00e1si t\u00e1r\u00adgyal\u00e1sait k\u00f6vet\u0151en t\u00e1mogatta gr. Teleki P\u00e1l min. eln\u00f6ki kinevez\u00e9s\u00e9t (1920 nyar\u00e1n). Vezet\u0151 sze\u00adrepet j\u00e1tszott az \u00faj korm\u00e1nyp\u00e1rt (1920\u2013), az Egyes\u00fclt Nemzeti Ker. Kisgazda \u00e9s F\u00f6ldm\u00edvesp\u00e1rt megalak\u00edt\u00e1s\u00e1ban. H\u00f3dmez\u0151\u00adv\u00e1s\u00e1rhely I. v\u00e1laszt\u00f3ker. k\u00e9pvisel\u0151jek\u00e9nt kor\u00adm\u00e1nyp\u00e1rti programmal beker\u00fclt a nemzetgy\u0171l\u00e9be (1920. szept.). Teleki t\u00e1voz\u00e1sa ut\u00e1n, Mo. minisztereln\u00f6ke (1921. \u00e1pr. 14\u20131931. aug. 24.); egyidej\u0171leg a p\u00e9nz\u00fcgy- (1921. okt. 4-dec. 3.), igazs\u00e1g\u00fcgy- (1924. febr. 21-m\u00e1rc. 13., 1929. jan. 8-febr. 4.), k\u00fcl\u00fcgy- (1924. okt. 7-nov. 15.) \u00e9s f\u00f6ldm\u0171vel\u00e9s\u00fcgyi min. (1924. okt. 14-nov. 15.) tiszts\u00e9get is bet\u00f6lt\u00f6tte. T\u00edz\u00ad\u00e9ves min. eln\u00f6ks\u00e9g\u00e9nek els\u0151 szakasz\u00e1t (1921\u201323) a belpolitikai stabilit\u00e1s alapjainak megte\u00adremt\u00e9se jellemezte, megszil\u00e1rd\u00edtotta az orsz\u00e1g helyzet\u00e9t. Debrecen nemzetgy\u0171l\u00e9s (1922\u201326), ogy. k\u00e9pvisel\u0151je (1927\u201335). Az MTA tiszteletbeli tagja (1928\u201345). Korm\u00e1nyz\u00e1sa m\u00e1sodik id\u0151\u00adszak\u00e1ban (1923\u201326) f\u0151 c\u00e9lj\u00e1nak az orsz\u00e1g p\u00e9nz\u00fcgyi helyzet\u00e9nek rendbet\u00e9tel\u00e9t \u00e9s a gazdas\u00e1gi fejl\u0151d\u00e9s t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1t tekintette. A gazdas\u00e1g \u00e9s politikai stabiliz\u00e1ci\u00f3 ut\u00e1n, korm\u00e1nyz\u00e1s\u00e1nak harmadik szakasz\u00e1ban (1927\u201329) egy modern szoci\u00e1l\u00adpolitika alapjainak lerak\u00e1s\u00e1ra, a k\u00fclpolitikai elszigetelts\u00e9gb\u0151l val\u00f3 kit\u00f6r\u00e9sre, a ter\u00fcleti rev\u00edzi\u00f3ra val\u00f3 fel\u00adk\u00e9sz\u00fcl\u00e9sre t\u00f6rekedett. Korm\u00e1nya bevezette a k\u00f6telez\u0151 baleset- \u00e9s betegbiztos\u00ed\u00adt\u00e1st (1927), a nyugd\u00edjbiztos\u00edt\u00e1st (1928\u2013), s hozz\u00e1\u00adl\u00e1tott a k\u00f6zeg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgy \u00e9s a n\u00e9pisk. h\u00e1l\u00f3zat fejleszt\u00e9s\u00e9hez. Kult\u00farpolitikai c\u00e9ljainak meg\u00adval\u00f3s\u00edt\u00e1s\u00e1ban legf\u0151bb t\u00e1masza koncepci\u00f3zus vall\u00e1s- \u00e9s k\u00f6zoktat\u00e1s\u00fcgyi miniszter, gr. Klebelsberg Kuno volt. L\u00e9trehozt\u00e1k a k\u00fclf\u00f6ldi m. int.-ek h\u00e1l\u00f3zat\u00e1t, \u00fajj\u00e1szervezt\u00e9k a megsz\u00e1llt ter\u00fcletekr\u0151l elme\u00adnek\u00fclt egy.-eket, \u00e9s kiterjesztett\u00e9k az \u00f6szt\u00f6n\u00add\u00edjrendszert. K\u00fclpolitik\u00e1j\u00e1nak k\u00e9t alapvet\u0151 c\u00e9lja volt: a rev\u00edzi\u00f3 \u00e9s a Duna-v\u00f6lgyi orsz\u00e1gok gazd. \u00e9s v\u00e9delmi jelleg\u0171 egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek megteremt\u00e9se. Lemond\u00e1sa ut\u00e1n Horthy Mikl\u00f3s korm\u00e1nyz\u00f3 egyik tan\u00e1csad\u00f3ja. A h\u00e1bor\u00fa alatt jelent\u0151s szerepe volt a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 b\u00e9ke-k\u00eds\u00e9rletekben, a h\u00e1bor\u00fab\u00f3l val\u00f3 kil\u00e9p\u00e9st t\u00e1mogatta (1943\u201344). A szab\u00e9di Bethlen Malom \u00e9s Olaj\u00fct\u0151 (alap\u00edt\u00e1si \u00e9ve 1908) tulajdonosa (1926). Birtoka Mez\u0151s\u00e1msondon volt. A rom\u00e1niai f\u00f6ldreformkor a birtok\u00e1ban l\u00e9v\u0151 2668 hold f\u00f6ldj\u00e9t kisaj\u00e1t\u00edtott\u00e1k teljes eg\u00e9sz\u00e9ben (1921). F\u00f6ldter\u00fcletet adom\u00e1nyozott \u00e9s anyagi t\u00e1mogat\u00e1st a k\u00e9ttantermes iskola \u00e9s tan\u00edt\u00f3i lak\u00e1s fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9hez (1930), ma \u00f3v\u00f3dak\u00e9nt haszn\u00e1lj\u00e1k. A Marosi Ref. Egyh\u00e1zmegye gondnoka (1931). A Maros megyei t\u00f6rv\u00e9nyhat\u00f3s\u00e1gi Bizotts\u00e1g tagja (1941). Az \u00e1llamos\u00edt\u00e1skor (1948. j\u00fan. 11) a malom \u00e9s az olajpr\u00e9s a C. A. S. B. I. \u00fcgyvezet\u00e9s\u00e9be ker\u00fclt \u00e9s b\u00e9rbe adta Mera Ambrosie, g\u00f6r.-kat- lelk\u00e9sznek. A II. vh. ut\u00e1n Mez\u0151s\u00e1msondon elkobozt\u00e1k megmaradt birtokait, a fenyvest kiirtott\u00e1k, f\u00f6ldjeit sz\u00e9tosztott\u00e1k a falu lakosainak h\u00e1zhelyeknek (1946\u201347), majd lebontott\u00e1k a kast\u00e9lyt is, \u00e9s minden bels\u0151s\u00e9ggel egy\u00fctt felosztott\u00e1k (1953). A fenyvesben volt a csal\u00e1d kript\u00e1ja is, amit t\u00f6bb \u00edzben felt\u00f6rtek, kiraboltak. A minisztereln\u00f6k fia, Istv\u00e1n, aki Mil\u00e1n\u00f3ban \u00e9lt, \u00e1thelyeztette a megmaradt kopors\u00f3kat a ref. templom udvar\u00e1ra, ahol ma is nyugszanak (1974\u2013). A szovjet katonai hat\u00f3s\u00e1gok letart\u00f3ztatt\u00e1k, h\u00e1zi\u0151rizetben volt (1944. \u0151sz\u00e9t\u0151l) s a Szovjetuni\u00f3ba hurcolt\u00e1k. Egy Moszkva melletti intern\u00e1l\u00f3t\u00e1borban, Butirszkaja-b\u00f6rt\u00f6n k\u00f3rh\u00e1z\u00e1ban halt meg sz\u00edvb\u00e9nul\u00e1sban. \u00dajratemett\u00e9k Bp.-en a Kerepesi temet\u0151ben (1994. j\u00fan.), szimb\u00f3likus s\u00edreml\u00e9ke is itt tal\u00e1lhat\u00f3. Tisztelet\u00e9re sz\u00fcl\u0151faluj\u00e1ban Gernyeszegen, a Piliscsab\u00e1\u00e9rt Alap\u00edtv\u00e1ny t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1val fel\u00e1ll\u00edtott\u00e1k mellszobr\u00e1t, Blask\u00f3 J\u00e1nos bp.-i szobr\u00e1sz alkot\u00e1s\u00e1t (2006. okt. 28.), amit elt\u0171ntettek (2008. jan.). Bp.-en leleplezt\u00e9k eg\u00e9szalakos szobr\u00e1t. A gernyeszegi Teleki-kast\u00e9lyban felavatt\u00e1k Bethlen Istv\u00e1n \u2013eml\u00e9kt\u00e1bl\u00e1t 2022. nov. 12. \u2013 <strong>F. m.:<\/strong> Eml\u00e9kbesz\u00e9d gr. K\u00e1rolyi S\u00e1ndor felett (Mv., 1906); A Mez\u0151s\u00e9g \u00e9s az erd\u00e9lyi magyars\u00e1g (Mv., 1907); A m. birtokpolitika feladatai Erd\u00e9lyben (Bp., 1913); Magyaro. az \u00faj Eur\u00f3p\u00e1ban (Bp., 1925); La Hongrie et la Societ\u00e9 des Nations (Bp., 1925); Gr. B. I. besz\u00e9dei \u00e9s \u00edr\u00e1sai, 1\u20132. (Bp., 1933); Gr\u00f3f Apponyi Albert eml\u00e9kezete (Bp., 1934); Gr. B. I. angliai el\u0151ad\u00e1sai (Bp., 1933, 1940); B. I. titkos iratai (Bp., 1972); Bethlen Istv\u00e1n eml\u00e9kirata, 1944; A magyar politika a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00faban. Politikai tanulm\u00e1ny vagy v\u00e1dirat (Bp, 1988); V\u00e1logatott politikai \u00edr\u00e1sok \u00e9s besz\u00e9dek (Bp., 2000), <strong>antol\u00f3g.:<\/strong> Tisza \u00e9vk\u00f6nyv (Bp., 1927); Prim\u00e1s album (Bp., 1928); Herczeg Ferencz: Eml\u00e9kk\u00f6nyv (Bp., 1943). <br \/><strong>Irod.:<\/strong> \u00c1ll\u00f3- \u00e9s mozg\u00f3k\u00e9pek; B\u00e1nhegyi; B\u00e1rdi 2013; Bartos Zolt\u00e1n; Bern\u00e1dy; Bolza Ilona: A bujdos\u00f3 gr\u00f3f B. I. (1944) =Bethlen Istv\u00e1n eml\u00e9kirata, 1944 (Bp., 1988); Castellum \u00c9rtes\u00edt\u0151 (2000, 3. sz.; 2005, 15\/2. sz.); Clair Vilmos: Magyar p\u00e1rbajok (Bp., 1930); Degenfeld S\u00e1ndor: Eml\u00e9kez\u00e9s gr\u00f3f B. I. minisztereln\u00f6kre (Korunk, 12. sz., 2011.); Encyc. Hung.; Erd\u00e9lyi Ref. Kalend.; Ferenczy Gy\u00f6rgy : Magyar \u00e9let Rom\u00e1ni\u00e1ban (Sepsiszentgy\u00f6rgy, 1936); Gratz Guszt\u00e1v: A dualizmus kora (Bp., 1934); Gudenus; Gul\u00e1csy Ir\u00e9n: Erd\u00e9ly jog\u00e1n (Bp., s. a.); Guly\u00e1s; Gyermekkori \u00e9letk\u00e9pek \u2013 t\u00f6rt\u00e9nelmi h\u00e1tt\u00e9rrel: Ol\u00e1h-G\u00e1l Elvra besz\u00e9lget\u00e9se bethleni gr. Bethlen Anik\u00f3val (Sz\u00e9kelyf\u00f6ld, 9. sz., 2011. szept.); Id\u0151t\u00e1r 2; Id\u0151t\u00e1r 3; KKMT; Kor\u00e9h Endre: Erd\u00e9ly\u00e9rt (Bp., s. a.); Kornis; Koszta; Koszta Istv\u00e1n: F\u00f6ldindul\u00e1s \u2013 1916 = P\u00e1l-Antal\u2013Simon; A magyar orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s (Bp., 1906); Makoldy J\u00f3zsef: Amit \u00e9n l\u00e1ttam (Bp., 1926); Maros megye; M\u00c9L; Mez\u0151s\u00e1msond; Mik\u00f3; Mik\u00f3 Imre: Nemzetis\u00e9gi jog \u00e9s nemzetis\u00e9gi politika (Kv., 1944); MNBK; MNL; Nagy Mikl\u00f3s: K\u00f6zgazdas\u00e1gi \u00e9s p\u00e9nz\u00fcgyi irodalom (Bp., 1932); Pan\u0103; Pint\u00e9r; Politikai Magyro (Bp., 1912\u201314), Politikus a templomkertben (Kr\u00f3nika, 2006. okt. 30.); Romsics Gergely: A magyar k\u00fclpolitika \u00fatkeres\u00e9se, 1919\u20131923 (Korunk, 5. sz., 2020); Romsics Ign\u00e1c: B. I.: Politikai \u00e9letrajz (Bp., 1991); Romsics Ign\u00e1c: B. I. politikai p\u00e1lyak\u00e9pe 1901\u20131944=Bethlen Istv\u00e1n eml\u00e9kirata, 1944 (Bp., 1988); Bolza Ilona: A bujdos\u00f3 gr\u00f3f B-I. (1944); R\u00daL; Sur\u00e1nyi Mikl\u00f3s: Bethlen (Bp., 1927); Szekf\u0171 Gyula: \u00c1llam \u00e9s nemzet (Bp., 1942); Transilvania; \u00daM\u00c9L; Nagy-Bod\u00f3 Szil\u00e1rd: Eml\u00e9kt\u00e1bl\u00e1t avattak gr\u00f3f Bethlen Istv\u00e1nnak (N\u00fa., 2022. nov. 15.); Riti J\u00f3zsef Attila: Helyt\u00e1ll\u00e1s neh\u00e9z id\u0151ben. 150 \u00e9ve sz\u00fcletett B. I. minisztereln\u00f6k (Erd\u00e9lyi Ref. Kal.)<\/br><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Gernyeszeg, 1874. okt. 8., \u2020 Moszkva, 1946. okt. 5. M\u00e1rt\u00edrhal\u00e1lt halt: f\u00f6ldbirtokos, politikus, minisztereln\u00f6k, k\u00e9pvisel\u0151. \u2013 Teleki Ilona \u00e9s B. Istv\u00e1n fia. Testv\u00e9rei: Klementina gr. Mikes \u00c1rminn\u00e9 (1871-Mv., 1953), Ilona gr. Haller Gy\u00f6rgyn\u00e9 (1872\u20131924). Feles\u00e9ge gr. B. Margit (Bp., 1882. aug. 6.- Bp., 1970. j\u00fan. 7.), \u00edr\u00f3n\u0151. Esk\u00fcv\u0151: 1901. j\u00fan. 27. Gyermekeik: Andr\u00e1s (1902\u2013), Istv\u00e1n [&hellip;]<\/p>\n","protected":false},"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"closed","template":"","meta":[],"product_brand":[],"product_cat":[137],"product_tag":[],"class_list":{"0":"post-4621","1":"product","2":"type-product","3":"status-publish","5":"product_cat-maros-megyei-eletrajzi-lexikon","7":"first","8":"instock","9":"shipping-taxable","10":"product-type-simple"},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/uj.adatbank.ro\/lexikon\/wp-json\/wp\/v2\/product\/4621","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/uj.adatbank.ro\/lexikon\/wp-json\/wp\/v2\/product"}],"about":[{"href":"https:\/\/uj.adatbank.ro\/lexikon\/wp-json\/wp\/v2\/types\/product"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/uj.adatbank.ro\/lexikon\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=4621"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/uj.adatbank.ro\/lexikon\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=4621"}],"wp:term":[{"taxonomy":"product_brand","embeddable":true,"href":"https:\/\/uj.adatbank.ro\/lexikon\/wp-json\/wp\/v2\/product_brand?post=4621"},{"taxonomy":"product_cat","embeddable":true,"href":"https:\/\/uj.adatbank.ro\/lexikon\/wp-json\/wp\/v2\/product_cat?post=4621"},{"taxonomy":"product_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/uj.adatbank.ro\/lexikon\/wp-json\/wp\/v2\/product_tag?post=4621"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}