{"id":6686,"date":"2025-06-28T18:01:11","date_gmt":"2025-06-28T16:01:11","guid":{"rendered":"https:\/\/uj.adatbank.ro\/lexikon\/termek\/demeny-lajos-%c2%a7\/"},"modified":"2025-06-28T18:01:11","modified_gmt":"2025-06-28T16:01:11","slug":"demeny-lajos-%c2%a7","status":"publish","type":"product","link":"https:\/\/uj.adatbank.ro\/lexikon\/termek\/demeny-lajos-%c2%a7\/","title":{"rendered":"DEM\u00c9NY Lajos \u00a7"},"content":{"rendered":"<p>Kisf\u00fclp\u00f6s, 1926. okt. 6., \u2020\u00a0Buc., 2010. nov. 19.: t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz, m\u0171vel\u0151d\u00e9st\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz, tudom\u00e1nyos f\u0151kutat\u00f3. \u2013 A nagyenyedi Koll.-ban, a sz\u00e1szr\u00e9geni majd a mv.-i tan\u00edt\u00f3k\u00e9pz\u0151ben v\u00e9gezte (1949) k\u00f6z\u00e9pfok\u00fa iskol\u00e1it. Az egyetemet Kv-on a BTE t\u00f6rt\u00e9nelem szak\u00e1n k\u00e9t \u00e9vet (1947\u201349), majd a Szovjetuni\u00f3ban Szverdlovszkban, a Leningr\u00e1di Tudom\u00e1nyegyetem t\u00f6rt\u00e9nelem kar\u00e1nak egyetemes k\u00f6z\u00e9pkor szak\u00e1n v\u00e9gezte (1951\u20131956), doktori t\u00e9zis\u00e9t is ott v\u00e9dte meg, megszerezve a kandid\u00e1tusi fokozatot a Szentp\u00e9terv\u00e1ri Egyetemen. Tan\u00edtott a buk.-i Zsd\u00e1nov majd \u015etefan Gheorghiu P\u00e1rtf\u0151iskol\u00e1n, tansz\u00e9kvezet\u0151-helyettes (1956\u201359); Alexandru Graur nyelv\u00e9sz igazgat\u00f3s\u00e1ga alatt korrektor, szerk. az Akad.-i K\u00f6nyvkiad\u00f3n\u00e1l (1959\u201363), ahol folyamatosan \u00edrta tanulm\u00e1nyait is. Tudom\u00e1nyos kutat\u00f3, a Nicolae Iorga T\u00f6rt\u00e9nettudom\u00e1nyi Int\u00e9zetben (1964\u201371), a Nemzetis\u00e9gt\u00f6rt\u00e9neti Kutat\u00e1sok osz\u00e1lyvezet\u0151je nyugd\u00edjaz\u00e1s\u00e1ig (1971\u201397), melynek c\u00e9ljait Nemzetis\u00e9gt\u00f6rt\u00e9neti munkaprogram c. alatt a Korunk (8. sz., 1971) ismertette. Miniszterhelyettes a K\u00f6zoktat\u00e1s\u00fcgyi Miniszt\u00e9riumban (1990); Bihar megyei szen\u00e1tor (1990\u201392), a szen\u00e1tus oktat\u00e1si, kutat\u00e1si, ifj\u00fas\u00e1gi \u00e9s testnevel\u00e9si bizotts\u00e1g\u00e1nak aleln\u00f6ke; a buk.-i N. Iorga T\u00f6rt\u00e9nelemtudom\u00e1nyi Int\u00e9zet f\u0151munkat\u00e1rsa (1993\u2013). A Revista de Istorie, Studii \u015fi materiale de Istorie Medie, Magazinul Istoric \u00e9s a Armarium. Studia ex historia scripturae. szerk. bizotts\u00e1gi tagja. Kutat\u00e1si ter\u00fclete: a 15. \u2013 18. sz. m\u0171vel\u0151d\u00e9st\u00f6rt\u00e9nete \u00e9s parasztmozgalmai, az erd\u00e9lyi nyomd\u00e1szat t\u00f6rt\u00e9nete. Oklev\u00e9l \u00e9s t\u00f6rt\u00e9nelemkutat\u00e1ssal, valamint a rom\u00e1n k\u00f6nyvnyomtat\u00e1s t\u00f6rt\u00e9nek kutat\u00e1s\u00e1val is foglalkozott, felfedezve az els\u0151 rom\u00e1n nyomtatott sz\u00f6veget (16. sz.-i). M\u00e1s cikkei az erd\u00e9lyi nyomd\u00e1szat t\u00f6rt\u00e9net\u00e9vel, a kilenced t\u00f6rt\u00e9net\u00e9vel, Veress Endre m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9vel, az erd\u00e9lyi pap\u00edrgy\u00e1rt\u00e1s m\u00faltj\u00e1val kapcsolatosak. Bevezette a Testamentum-sorozatot (1972). s Aspecte militare ale r\u0103scoalei de la Bob\u00eelna c. alatt tanulm\u00e1nyt \u00edrt a fegyveres n\u00e9pfelkel\u00e9sek rom\u00e1niai hagyom\u00e1nyair\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 kiadv\u00e1ny sz\u00e1m\u00e1ra. Meg\u00edrta Jord\u00e1ky Lajos \u00e9letrajz\u00e1t (a Szocializmus \u00e9s t\u00f6rt\u00e9nettudom\u00e1ny c. Jord\u00e1ky-k\u00f6tet bevezet\u00e9se, 1974). K\u00f6nyvt\u00f6rt\u00e9neti tanulm\u00e1nya: Ouvrages imprim\u00e9s en caract\u00e8res cyrilliques en Transylvanie au XVI-e si\u00e8cle (Dezs\u00e9nyi Szemz\u0151 Piroska-Mezey L\u00e1szl\u00f3 <strong>szerk.:<\/strong> Armarium. Studia ex historia scripturae. Tagja a Nemzetk\u00f6zi Papap\u00edrt\u00f6rt\u00e9neti T\u00e1rsas\u00e1gnak (International Association of Paper Historians), levelez\u0151 tagja a Rom\u00e1n Akad\u00e9mia t\u00e1rsadalmi \u00e9s politikatudom\u00e1nyok r\u00e9szleg\u00e9nek, a MTA k\u00fcls\u0151 tagja (1995\u2013). Alap\u00edt\u00f3 tagja az \u00fajj\u00e1alakult EME-nek, az EMKE Pet\u0151fi M\u0171vel\u0151d\u00e9si T\u00e1rsas\u00e1g\u00e1nak. A Buk.-i Tudom\u00e1nyos M\u0171hely eln\u00f6ke (2009\u2013). Cikkeit k\u00f6z\u00f6lte a Korunk, K\u00f6nyvt\u00e1ri Szemle, M\u0171vel\u0151d\u00e9s, Studii \u015fi cercet\u0103ri de bibliologie, Studii: Revist\u0103 de istorie, Studii \u015fi materiale de istorie medie, Rev\u00fce Roumain d\u201dIstorie, Szrednie Veka, Revista de Istorie \u00e9s az Armarium. Studia ex historia scripturae szerk. bizotts\u00e1gi tagja. A Rom\u00e1n Tud. Akad. Nicolae B\u0103lcescu-d\u00edj\u00e1t kapta (1978), Krakk\u00f3ban UNESCO-dijjal (Krakk\u00f3, 1991), majd a M. K\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1gi \u00c9rdemrend k\u00f6z\u00e9pkeresztj\u00e9vel t\u00fcntett\u00e9k ki (1995). \u2013 <strong>F. m.:<\/strong> Az 1437\u201338-as b\u00e1bolnai n\u00e9pi f\u00f6lkel\u00e9s (Buk., 1960); R\u0103scoala seimenilor sau r\u0103scoal\u0103 popular\u0103. 1655. \u021aara Rom\u00e2neasc\u0103 (Buc., 1965) Cu privire la caracterul r\u0103scoalei din 1655 \u00een \u0162ara Rom\u00e2neasc\u0103 (Buk., 1963); Sz\u00e9kely felkel\u00e9sek a XVI. sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9ben (Buk., 1976); A sz\u00e9kelyek \u00e9s Mih\u00e1ly vajda. 1593\u20131601 (Buk., 1977); Parasztt\u00e1bor B\u00e1boln\u00e1n. Egy\u00fctt a h\u0171b\u00e9ri kizs\u00e1km\u00e1nyol\u00e1s ellen, F\u00fcggel\u00e9kben a jobb\u00e1gyok \u00e9s a nemesek k\u00fcld\u00f6ttei k\u00f6z\u00f6tt megk\u00f6t\u00f6tt k\u00e9t egys\u00e9g sz\u00f6veg\u00e9vel (Buk., 1977); Bethlen G\u00e1bor \u00e9s kora (Buk., 1982); Parasztfelkel\u00e9s Erd\u00e9lyben 1437\u201338 (Bp., 1987); Sz\u00e9kely sors az Erd\u00e9lyi Fejedelems\u00e9g kor\u00e1ban = \u00c9vek 1100-b\u00f3l; <strong>t\u00e1rssz.:<\/strong> R\u0103scoala seimenilor sau r\u0103scoala popular\u0103 ( D. Lidia \u00e9s N. Stoicescu-val, Buc., 1968); Evangheliarul slavo-rom\u00e2n de la Sibiu, 1551\u20131555. (Emil Petrovici akad. filol\u00f3giai tanulm\u00e1nnyal, D. L. t\u00f6rt\u00e9nelmi magyar\u00e1zattal k\u00eds\u00e9rte; Buc., 1971); Rom\u00e2nia \u015fi tradi\u0163iile luptei armate ale \u00eentregului popor (Buc., 1972); Rela\u0163iile politice ale Angliei cu Moldova, \u0162ara Rom\u00e2neasc\u0103 \u015fi Transilvania \u00een secolele XVI- XVIII. (Cordoveanu Paul-al; Buc., 1974); Parasztt\u00e1bor B\u00e1boln\u00e1n (Buk., 1977); Enciclopedia istoriografiei rom\u00e2ne\u015fti (Buc., 1978), Sz\u00e9kely felkl\u00e9s, 1595\u20131596 (szerk. Benk\u0151 Samu, Vekov K\u00e1rollyal; rom\u00e1nul, Buk., 1978, magyarul 1979); A sz\u00e9kelyek \u00e9s Mih\u00e1ly vajda, 1593\u201396 (Buk., 1979 rom\u00e1nul, 1979 magyarul); A rom\u00e1niai m. nemzetis\u00e9g (<strong>szerk.:<\/strong> Kopp\u00e1ndi S\u00e1ndorral; Buk., 1981); Carte, tipar \u015fi societate la rom\u00e2ni \u00een secolul al XVI-lea (Dem\u00e9ny Lidia A. \u2013 val; 1987); Az 1437\u20131438. \u00e9vi erd\u00e9lyi parasztfelkel\u00e9s forr\u00e1sai (el\u0151sz\u00f3, jegyz. D. L., ford. Bodor Andr\u00e1s, K\u00f6ll\u0151 K\u00e1roly, Szab\u00f3 Gy\u00f6rgy; Buk., 1991); <strong>szerk.:<\/strong> Evangheliarul slavo-rom\u00e2n de la Sibiu, 1551\u20131553 (bev.; Buc., 1971); Jord\u00e1ky Lajos: Szocializmus \u00e9s t\u00f6rt\u00e9nettudom\u00e1ny (bev., Buk., 1974); A rom\u00e1niai magyar nemzetis\u00e9g t\u00f6rt\u00e9nete \u00e9s testv\u00e9ri egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9se a rom\u00e1n nemzettel 1. k\u00f6t. (Buk., 1976); R\u0103scoala secuilor din 1595\u20131596 (Buc., 1978); Sz\u00e9kely felkel\u00e9s 1595\u20131596. (szerk. Benk\u0151 Samuval \u00e9s Vekov K\u00e1rollyal; Buk., 1979); Fazekas J\u00e1nos: A RKP a haza fiai testv\u00e9ris\u00e9g\u00e9nek \u00e9s bar\u00e1ts\u00e1g\u00e1nek, t\u00e1rsadalmi \u00e9s nemzeti egyenl\u0151s\u00e9g\u00e9nek k\u00f6vetkezetes harcosa (\u00f6ssze\u00e1ll\u00edtotta, gondozta Bitay \u00d6d\u00f6nnel; Buk., 1980); Bethlen G\u00e1bor \u00e9s kora (Buk., 1982); Sz\u00e9kely oklev\u00e9lt\u00e1r I. udvarhelysz\u00e9ki t\u00f6rv\u00e9nykez\u00e9si jegyz\u0151k\u00f6nyvek. 1569\u20131591. (Pataki J\u00f3zseffel; Buk., 1983); Sz\u00e9kely oklev\u00e9lt\u00e1r: \u00daj sorozat 1\u20138. (Buk., 1. 1983, 2. 1985, 3. 1994, 4. 1998, 5. 1999, 6. 2000, 7. 2004, 8. 2006); Wessel\u00e9nyi Istv\u00e1n: Sanyar\u00fa vil\u00e1g (Buk., 1985); Az 1437\u20131438. \u00e9vi erd\u00e9lyi parasztfelkel\u00e9s forr\u00e1sai (el\u0151sz\u00f3, jegy.; Buk., 1991). T\u00f6bb mint 100 tanulm\u00e1nya jelent meg hazai \u00e9s k\u00fclf\u00f6ldi szakkiadv\u00e1nyokban (mo.-i, szovjet, n\u00e9met, angol stb.). A Buk.-i Ko\u00f3s Ferenc K\u00f6r alap\u00edt\u00f3 tagja; az MTA k\u00fcls\u0151 tagja, a Nemzetk\u00f6zi pap\u00edrt\u00f6rt\u00e9neti T\u00e1rs., az EME, EMKE \u00e9s a Buk.-i Pet\u0151fi M\u0171vel\u0151d\u00e9si T\u00e1rsas\u00e1g tagja, a Buk.-i Tudom\u00e1nyos M\u0171hely eln\u00f6ke. <br \/><strong>Irod.:<\/strong> Aranykorszak; B\u00e1nyai \u00c9va: Sikert\u00f6rt\u00e9net kudarcokkal: Bukaresti \u00e9let\u00fatak: Besz\u00e9lget\u00e9sek buk.-i m. \u00e9rtelmis\u00e9giekkel (Kv., 2006); Bottoni 2006; D. L.: Csak k\u00f6z\u00f6sen \u00edrhatjuk meg k\u00f6z\u00f6s m\u00faltunkat \/ Bitay \u00d6d\u00f6n (A H\u00e9t \u00e9vk., 1979); D. L.: Csak meg\u00edrt k\u00e9ziratokb\u00f3l sz\u00fcletnek k\u00f6nyvek \/ Ol\u00e1h-G\u00e1l Elvira (Sz\u00e9kelyf\u00f6ld, 4. sz., 1998. \u00e1pr.); EMKK2010; Erd\u00e9lyi L 2009, fot\u00f31975; \u00c9vek 1100-b\u00f3l; Hencz Hilda: Magyar Buk. a kommunizmus alatt (Sz\u00e9kelyf\u00f6ld, 7. sz., 2015. j\u00fal.) Jak\u00f3 1976; KKACs; KMI (foto); Kov\u00e1cs Andr\u00e1s: A t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz \u00e9s igaz\u00e1nak viszontags\u00e1gai \u2013 D. L. \u00e9let\u00fatja (H\u00e1romsz\u00e9k, 2009. febr. 14.; L\u00e1szl\u00f3 \u2013 Nov\u00e1k; LSS; M. okl. Rom.; Magy kutat\u00f3k;. Mark\u00f3 B\u00e9la: D. L. hal\u00e1l\u00e1ra (Kr\u00f3nika, 2010. nov. 23.); MNL; RMIL; RMKK; R\u00daL; Todea 2013<\/br><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Kisf\u00fclp\u00f6s, 1926. okt. 6., \u2020\u00a0Buc., 2010. nov. 19.: t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz, m\u0171vel\u0151d\u00e9st\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz, tudom\u00e1nyos f\u0151kutat\u00f3. \u2013 A nagyenyedi Koll.-ban, a sz\u00e1szr\u00e9geni majd a mv.-i tan\u00edt\u00f3k\u00e9pz\u0151ben v\u00e9gezte (1949) k\u00f6z\u00e9pfok\u00fa iskol\u00e1it. Az egyetemet Kv-on a BTE t\u00f6rt\u00e9nelem szak\u00e1n k\u00e9t \u00e9vet (1947\u201349), majd a Szovjetuni\u00f3ban Szverdlovszkban, a Leningr\u00e1di Tudom\u00e1nyegyetem t\u00f6rt\u00e9nelem kar\u00e1nak egyetemes k\u00f6z\u00e9pkor szak\u00e1n v\u00e9gezte (1951\u20131956), doktori t\u00e9zis\u00e9t is ott v\u00e9dte [&hellip;]<\/p>\n","protected":false},"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"closed","template":"","meta":[],"product_brand":[],"product_cat":[137],"product_tag":[],"class_list":{"0":"post-6686","1":"product","2":"type-product","3":"status-publish","5":"product_cat-maros-megyei-eletrajzi-lexikon","7":"first","8":"instock","9":"shipping-taxable","10":"product-type-simple"},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/uj.adatbank.ro\/lexikon\/wp-json\/wp\/v2\/product\/6686","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/uj.adatbank.ro\/lexikon\/wp-json\/wp\/v2\/product"}],"about":[{"href":"https:\/\/uj.adatbank.ro\/lexikon\/wp-json\/wp\/v2\/types\/product"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/uj.adatbank.ro\/lexikon\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=6686"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/uj.adatbank.ro\/lexikon\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=6686"}],"wp:term":[{"taxonomy":"product_brand","embeddable":true,"href":"https:\/\/uj.adatbank.ro\/lexikon\/wp-json\/wp\/v2\/product_brand?post=6686"},{"taxonomy":"product_cat","embeddable":true,"href":"https:\/\/uj.adatbank.ro\/lexikon\/wp-json\/wp\/v2\/product_cat?post=6686"},{"taxonomy":"product_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/uj.adatbank.ro\/lexikon\/wp-json\/wp\/v2\/product_tag?post=6686"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}