A MADOSZ országos zászlóbontása a magyar és a román nép testvériségének nevében. A Magyar Dolgozók Szövetségének értekezletén kimondták a Magyar Népi Szövetség megalakítását. 1944. október 22., 1.

Az 1944. október 13-án Brassóban tartott alapító értekezleten Arad, Brassó, Háromszék, Krassó- Szörény, Temes-Torontál és Udvarhely megyékből és Bukarestből 27 hivatalos MADOSZ küldött vett részt. Jelen voltak demokratikus magyar közéleti emberek Brassóból. Észak-Erdély nagy része még hadműveleti terület volt. Kurkó Gyárfás a MADOSZ országos elnöke vázolta a szervezet egy évtizedes történetét, előbb legális, majd illegális harcát a dolgozó magyar tömegek érdekeinek védelméért, a fasiszta Antonescu-diktatúra ellen. Ismertette saját internálását, majd bebörtönzését a királyi Romániában és később Antonescu-rendszerében. Hangsúlyozta, hogy 1944. augusztus 23-a után a MADOSZ a Román Kommunista Párt vezette Demokratikus Arcvonallal újította fel a régi szövetségét szembekerülve Maniu Nemzeti Parasztpártjával és Brătianu Nemzeti Liberális Pártjával. Ismételten hitet tett a magyar és a román nép testvérisége mellett. Javasolta a MADOSZ átalakítását széles népi tömegmozgalommá Magyar Népi Szövetség néven. Megválasztották az ideiglenes intéző bizottságot. Kurkó Gyárfás lett az országos elnök, dr. Csákány Béla a brassói központi iroda vezetője, Czikó Nándor a bukaresti iroda vezetője, Bányai László sajtómegbízott. Tagja lett még az intéző bizottságnak Dávid Sándor brassói kisiparos. Közművelődési bizottság is alakult, Szemlér Ferenc költő, Pozsár András nyomdász, Ördögh Sándor munkássportoló, Halász Kálmán építészmérnök és dr. Szabó Zoltán orvos részvételével.