Mit jelent a magyar fegyverszünet? 1945. január 23., 16. sz., 1.

Hangsúlyozza, hogy „különleges fontossága és tanulsága van a fegyverszüneti egyezménynek minden magyarra, azokra is, akik nem Magyarország határain belül élnek.” Elsősorban a fegyverszüneti egyezmény külpolitikai hatását vizsgálja: a Szovjetunió baráti államokat akar a határain, a Szövetségesek nem osztják fel a volt csatlós államokat bűnös és ártatlan országokra. Nem osztják bizonyos maradi román körök azon furcsa felfogását, hogy a magyar nép szőröstől-bőröstől fasiszta. Konklúzióként kiemeli: „A kis népeknek nem az a teendőjük, hogy demokrata mezben folytassák a soviniszta politikát, hanem hogy új útra lépjenek, amely az országon belül a tettek demokráciáját, kifelé pedig a megértést és a békét hozza.”