Népi Egység (1944–1948) annotált cikk-bibliográfia

Készítette: Beke György. Közlésre előkészítette: javította és a hiányokat pótolta Györgyjakab Izabella és Bárdi Nándor.

Pătrășcanu kolozsvári beszéde: Harcoljunk a sovinizmus ellen, bármelyik oldalról jöjjön is! 1945. június 24., 138. sz., 3.

Az igazságügyminiszter bejelentette, hogy törvény készül a négyéves északerdélyi magyar uralom idején kötött kényszerszerződések hatálytalanítására. „Ami a magyar zászlót illeti, kétségtelenül ki lehet tűzni ezt a zászlót is, ha a magyar lakosság színeiben csak a nemzeti jelképet látja. De sajnos, vannak egyesek, akik a magyar zászlót nem nemzeti jelképként, hanem a soviniszta izgatás eszközeként vagy pedig a román demokráciával szemben tanúsított állásfoglalásként tűzik ki, nem a demokratikus Magyarországra gondolnak, hanem a fasiszta Magyarországra, amelynek »ezeréves birodalma« nem egyszer megzavarta az agyakat és elsősorban a magyar tömegekre végtelen bajt hozott.” „A román állam hivatalos nyelve a román. Éppen ezért a belső közigazgatási gépezet működésében, beleértve az igazságszolgáltatást is, egyedül a román nyelv érvényes. Ami a magyar lakosságot illeti, ez a lakosság a közigazgatással és a bírósággal való érintkezésben – kérvényezés, panasz, tanúskodás, stb. – szabadon használhatja a magyar nyelvet. Azt kérték például tőlem, hogy a székelység lakta területeken az ítéleteket és az ügycsomókat magyar nyelven írják. Ez azonban nem lehetséges, mert azt jelentené, hogy a falusi bíróságoktól kezdve a Semmítőszékig és a legkisebb csendőrőrstől a belügyminisztériumig az egész román államgépezetet magyarral kettőzzük meg, ami jogi és ténybeli képtelenség egyidejűleg. A közigazgatási műveleteket tehát csak román nyelven lehet szerkeszteni.”