Népi Egység (1944–1948) annotált cikk-bibliográfia

Készítette: Beke György. Közlésre előkészítette: javította és a hiányokat pótolta Györgyjakab Izabella és Bárdi Nándor.

A MNSz százas intézőbizottságának brassói ülésén. Kurkó Gyárfás országos elnök nagyszabású elnöki megnyitója ismertette az elért eredményeket és számbavette a meglévő hiányokat. „Román–magyar testvériség: román–magyar szabadság” – hirdetik a jelszavak. Hétfőn megkezdődtek a szakosztályi beszámolók is.. 1946. március 20., 65. sz., 1.

A ferencrendi zárda dísztermét „szovjet, román és magyar nemzeti színek, a MNSz művészi képes falragaszai és hatalmas, jelszavas feliratai díszítették.” Kurkó Gyárfás összegezte, mi valósult meg az 1945 novemberében Marosvásárhelyen megfogalmazott követelésekből, majd: „A tanszemélyzet fizetésének ügye sajnos, még a mai napig sem nyert elintézést. A délerdélyi magyar tanítók augusztus, az északerdélyiek pedig november óta nem kaptak fizetést. A besorolás tekintetében Észak-Erdélyben valamivel jobb a helyzet, mint a délerdélyi megyékben. A három székely megye tanerőit besorolták ugyan, de az államgépezetben megbúvó reakciós elemek elszabotálták a besorolt tanerők névsorának a Hivatalos Lapban való megjelentetését, és csak a MNSz közbelépésére sikerült a kéziratot felfedezni.” Sikerült rendezni az állampolgársági ügyeket, a katonai közkegyelem kiterjesztését a délerdélyi menekültekre is. „Nehézkesebben halad azonban a visszaperlési törvény következtében előállott sérelmek törvényes orvoslásának ügye. „A meg nem oldott kérdésekben táviratban fordultak a kormányhoz.” A magyar népi életben annyira fontos szövetkezeti ügyről szólva bejelentette, hogy az Országos Szövetkezeti Intézet, az INCOOP azt akarja, hogy a magyar szövetkezetek olvadjanak az INCOOP-ba, mert addig nem látja el őket elsőrendű szükségleti cikkekkel. Az elgondolás feltétlenül helyes és demokratikus, de (Kurkó) nézete szerint ez a szerv még nem annyira demokratikus, hogy ezt a beolvadást a magyar érdekek veszélyeztetése nélkül meg lehetne tenni. A magyar szövetkezetek nemigen kaptam sem gyapotot, sem szeget, sem sok olyan cikket, amelyek az ország újjáépítéséhez feltétlenül szükségesek és amelyeket a román szövetkezetek megkaptak. Azt kell tehát elsősorban elérnünk, hogy ne legyen különbség magyar és román szövetkezetek között.” Csákány Béla dr. pénzügyi jelentést terjesztett elő, Takács Lajos dr. a jogügyi szakosztály munkájáról számolt be. Antal Dániel dr. a gazdasági bizottságról, Kacsó Sándor pedig „Méliusz József sajtó- és propagandaügyi megbízott jelentését olvasta fel. Ez a szervezet szorosan a MNSz Elnökségének van alárendelve.”