A Magyar Népi Szövetség székelyudvarhelyi nagygyűlésének határozatai. 1946. július 21., 164. sz., 5–6.
A határozatok teljes szövege, 58 pontba foglalva. „Ezek a határozatok egyben javaslatok és kívánalmak a magyarság legégetőbb hiányainak és sérelmeinek orvoslására, s magukban foglalják mindazt, amiért a Magyar Népi Szövetség, mint az ország magyarságának demokratikus szervezete, az elkövetkezendő választások kapcsán és azt követően harcolni fog. Ezeket a határozatokat a Magyar Népi Szövetség több mint négyszázezer tagja szavazta meg, kiküldöttei útján, de magáénak vallja őket az ország majdnem kétmilliónyi magyarsága is, mert tudja, hogy a saját demokratikus fejlődését, a román–magyar barátság kimélyülését és az egész ország újjáépítését szolgálják.” A határozatok első pontjai az állampolgársági ügyek terén tapasztalható sérelmekkel foglalkoznak. Orvosolják a besorolási sérelmeket alcím alatt a köztisztviselői besorolások kérdését taglalják. Következő alcím: Az iparjogosítványok ügye, majd Ne legyen nemzetiségi megkülönböztetés az adókivetéseknél. A határozatok Szövetkezeteink és pénzintézeteink helyzetének rendezése alcím alatt részletesen foglalkoznak az erdélyi magyar gazdasági alakzatok sérelmeivel és kérelmeivel. Nemzeti kultúránkért alcím alá kerültek az erdélyi magyar közművelődési, színházi és sajtóélet tényleges egyenjogúsításának időszerű kérdései. Az oktatás terén a határozatok gyakorlati kérdéseket fogalmaznak meg a magyar tanítók besorolásával, a szolgálati idő elismerésével, a tantermek elosztásával, a magyar nyelvű tankönyvek kiadásával kapcsolatosan. Követelik a magyar nyelvű ipari és mezőgazdasági szakoktatás biztosítását, a kötelező – anyanyelvű – tanoncoktatást, a magyar nyelvű felsőoktatás terén pedig épületek végleges átadását a Bolyai Tudományegyetem számára, a kolozsvári Magyar Színművészeti Főiskola MNSz által javasolt tanszemélyzetének kinevezését, magyar mezőgazdasági fakultás indítását Kolozsváron és magyar tannyelvű műegyetem felállítását. (Átvétel a kolozsvári Világosságból.)